A helyi tudósok jelentős részének – azzal együtt is, hogy voltak köztük olyanok is, akik ez ellen beszéltek – véleménye ellenére ma reggel ismét megmozdult a föld Granada alatt. Reggel arra ébredtünk, hogy remeg minden. Nem vagyok az kimondottan félős fajta, de nagyon közel voltam ahhoz, hogy elhagyjam a lakást a kutyákkal együtt, mivel ez a rengés most más volt, mint amelyeket eddig tapasztaltam. Granada Spanyolország egyik, ha nem a leginkább földrengésveszélyes helye, mivel számtalan törésvonal fekszik a város környékén. Ugyan ezek egyike sem több száz kilométer hosszú, ezért egy 9-es erősségű rengés fizikailag lehetetlen, de ez még nem jelenti azt, hogy ne egyébként ne lenne esélye egy nagyobb rengésnek. A tudósok szerint 6,5–7 lehet a rengések maximuma, noha száz évvel ezelőtt volt már egy 7,8-as erősségű. Igaz, sokkal mélyebben, mint a mostani. Csak azért, mert a Richter-skála szerint erős, egy rengés nem feltétlenül jár komoly pusztítással, arról ugyanis leginkább a talajhoz mért távolság és a talaj típusa dönt.
A ma reggeli rengés a legutóbbi mérések szerint „mindössze” 4,9-es volt a Richter-skálán, mégis sokkal jobban lehetett érezni, mint a pár nappal ezelőttit, és sokkal komolyabb károkat is okozott. Szerencsére csak pár könnyű sérültje volt a földmozgásnak – amelyet számtalan erős utórengés követett, és e cikk írása közben is érezni lehetett ezeket -, azonban jóval komolyabb károk keletkeztek, mint korábban. Pedig ennek elvileg kicsi volt az esélye, sőt, a legtöbb témával foglalkozó írás, cikk, elemzés szerint meg sem történhetett volna, aztán mégis itt vagyunk. A rengések erejét Richter-skálán mérik, azonban az egyszerű szemlélődő számára félrevezető lehet ennek a megértése. Arra gondolok, hogy egy 4 és 5 közötti rengés között nem egy kis különbség van, hanem konkrétan százszoros. Ezért sem szabad alábecsülni egy ilyen földrengés erejét. Mint ahogy azért sem, mert ahogy azt leírtam korábban, egy 6, ne adj’ Isten 7-es erősségű földrengés már olyan energiát képes felszabadítani, ami akár több száz halottat is jelenthet Granada városában.
Granada ugyanis egy több ezer éves város, ahol számtalan igen régi épület található, amelyek nyilvánvalóan nem földrengés-biztosak. Egy egész régió – Albayzin -, amely a város magját adja, és ahol annak idején a mórok éltek, rengeteg több száz éves házzal van tele, amelyek egy ilyen erejű rengés esetén könnyen összeomolhatnak. Úgy érzem, hogy a cikkek, amelyek ezzel foglalkoztak a helyi sajtóban, ha nem is szándékosan, de félrevezették a közvéleményt, ami nem feltétlenül megsüvegelendő. Különösen egy ilyen helyzetben. Nyilván nem azt mondom, hogy pánikoljon bárki, de az se jó módszer, hogy úgy teszünk, mintha mindent tudnánk a Föld mozgásáról, és biztosra állítunk olyasmit, amit egyszerűen nem lehet biztosra állítani. Nem nagyon lehet előre felkészülni egy földrengésre, de azért legalább fel lehet készíteni a társadalmat egy erősebb rengésre, egy valódi veszélyre, hiszen jól láthatóan kiszámíthatatlan annak erőssége és pusztítása. Egyáltalán nem szükséges egy 9-es erősségű rengés ahhoz, hogy komoly károkat okozzon, hiszen a mostani – mint írtam, a legfrissebb hivatalos mérések szerint 4, 9-es – rengés nagyobb károkat okozott, mint a pár nappal ezelőtti 5,2-es rengés.
Hangsúlyozni szeretném, hogy természetesen nem jött el a világvége, nincs értelme pánikolni, ám ahelyett, hogy sokan alábecsülnék a helyzetet, lehet, hogy jobban tennék, ha felnőttként kezelnék a lakosságot, és tájékoztatnák arról, hogy mi is a helyzet. Azt, hogy több törésvonal is húzódik a város alatt, amelyek egymástól függetlenül is kialakíthatnak rengéseket, vagy éppen egymástól függően, összekapcsolódva akár láncreakciót is elindíthatnak. A város történelmében több súlyos földrengés is történt, amelyek pusztító erejűek voltak annak ellenére is, hogy egyébként nem voltak olyan erősek. Már ha úgy gondoljuk, hogy egy 6,5-ös földrengés nem erős. A Föld sokszor teljesen kiszámíthatatlan, még ha tudjuk is, hogy egy-egy rengésnek vannak fizikai határai. A legfontosabb tehát az lenne, hogy közöljék az emberekkel azt, amit tudnak, és azt is, amit nem tudnak. Úgy vélem, hogy a Covid idején a tudósok eljátszották sokak bizalmát, ami nem azt jelenti, hogy hazudtak volna, hanem azt, hogy nem megfelelően kommunikáltak. Nincs semmi probléma azzal, ha beismerik ők sem tudnak mindent, hiszen ki tudhatna mindent? De éppen azért, mert senki nem tudhat mindent, ne tegyünk úgy, mintha mindenre lenne válaszunk, mert egyszerűen nincs. Sok dolog kiszámíthatatlan, még ha lehet is rá készülni, ezt pedig el kell fogadni. Addig is reménykedjünk benne, hogy Granada városát nem éri erősebb földrengés a közeljövőben, hiszen annak beláthatatlan következményei lennének.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.