NEHAZUGGY

Egy brutális kiegyenlítetlen számlát hagytak maguk után

Molnár Bálint | Ma | 8:02

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 519,496 forint, még hiányzik 2,480,504 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Jó reggelt, vidám vasárnapot mindenkinek! Áldassék a szellem és az ő világossága, amiből – akárcsak a közpénzekből – nem mindenkinek jut egyformán, és nem is mindenki becsüli meg egyformán. Saját magát se.

Némi rezignáltsággal tapasztaltam, hogy egy teljesen megzakkant, de legalábbis feltétlenül annak tűnő (nem orvosi diagnózis) helyettes államtitkár nyilvános vergődéséről szólt szinte az egész tegnapi nap. Gondolom, azért hogy ha esetleg nem lett volna világos (de, világos volt), hogy mit jelent a gyakorlatban az a nemzeti oldal, amit most már szélsőjobbról kell újraszervezni, mert a szó nemes értelmében vett polgárok nemigen maradtak körülötte. Hát konkrétan ez az ún. nemzeti oldal, amelynek bevallottan mindig is csak egy ócska politikai termék volt a polgári Magyarország: buta, öntelt, arrogáns, labilis, közpénzen élősködő figurák gyülekezete. Olyanok egytől egyig, mint Havasi Bertalan, legfeljebb nem mindegyik vetkőzik ki ennyire magából. Ha meg nem mind ilyenek, akkor egész jól titkolják.

Havasi, aki miniszterelnöki sajtófőnöksége másfél évtizede alatt, amikor nagyon is kellett volna beszélni, kussolt és a főnöke körül lökdöste messzire az újságírókat, kvázi egy egész napos műsor keretében demonstrálta – miniszterelnöki segédlettel -, hogy azért bele lehet őrülni a hatalom elvesztésébe (bármekkora is az a hatalom ahhoz képest, hogy a főnök hazahordta a fél országot), bizony be lehet szarni néhány milliós közpénzapanázs megszűnésétől is.

Tehát Magyar Péter rendhagyó tárlatvezetést tartott civileknek és újságíróknak a bukott Orbán-rezsim 100 milliárdos luxusépületeiben, azaz a Karmelita kolostorban, valamint Rogán Bűnöző Antal minisztériumának épületében (igen, a tetőteraszra is felmentek), ahol Havasi Bertalanka ugrásra készen várta a miniszterelnököt, akivel szóváltásba keveredett a felmentési pénze kapcsán, amihez ragaszkodik.

Bár engedélyt adott rá, a miniszterelnök nem lógatta ki a gatyájánál fogva, viszont délután egy miniszterelnöki határozattal felmentette Orbán volt sajtófőnökét, akinek Rogán helyettes államtitkáraként ért véget a közpénzkarrierje, és aki még pénteken is bement dolgozni, vagyis szivarozgatni. A kirúgás ténye – amely egy másik szálon közös nevezőre hozta Rétvári Bencét Schiffer Andrással a jogászkodásban és a péniszerdős szaladgálásban – teljesen felbőszítette az idegileg már amúgy is felajzott állapotban lévő egykori sajtóelhárítót, aki a szélsőfasiszta miniszterelnöki igeforrásba, azaz vadhajtásba csomagolt, Bayer Zsolt fénykorát idéző stílusban fogant, a kicsinyes, tájékozatlan és alkalmatlan Magyar Pétert leöcsiző és leminiszterfeleségező alpári közleménnyel vágott vissza, hogy Gulyás Gergely fideszes frakcióvezetőnek is fájjon egy kicsit. Nem neheztelésből, hanem azért, mert vele senki nem beszélte meg a hathavi fizetése továbbutalásának kérdését, és ő nem hagyja felmosni magával a padlót. Ezt azért felhímezem a plafonra:

Nem mindig kormányoztunk jól. Szarul kommunikáltunk. Egyesek közülünk le is buktak, és az igazságszolgáltatás elé kerültek. Nagyon helyes! De a politikai közösségünk 99,95 százaléka tisztességes, becsületes ember, rendesen és nagyon sokat dolgozott. Ne szégyelljétek. Ne járjatok lehajtott fejjel! Ti vagytok a nemzeti oldal!

Az biztos. A 99,95 százalékban becsületet és tisztességet tartalmazó nemzeti oldal és kormány. Az, amelyik – így emlékszik az ország megbukott önjelölt tulajdonosa – az országot nem kifosztotta, hanem felemelte. Szóval ha már úgy alakult, hogy ez a láncait letépve őrjöngő alak elvitte a tegnapi napot még a korábbi ura és parancsolója elől is, akinek a földbe döngölése után öt héttel sem tisztult ki a látása, még mindig nem érti, hogy miért picsázták el a választók, de máris emberkedik és védegyletet szervez a hatalmi visszaélések (!) áldozatainak (!), akkor levonnám a saját konzekvenciámat. Egyrészt-másrészt jelleggel.

Egyfelől legitimnek tekinthetők azok a felvetések, amelyek szerint Magyarország miniszterelnöke ne vitatkozzon már lefele, nyilvánosan, tegeződve egy teljes szereptévesztésben lévő helyettes államtitkárral. Se kólásdobozról, se végkielégítésről, se semmi másról. Nem oké, hogy egy miniszterelnök személyesen beleragadjon egy ilyen nyomorult, szinten aluli ügybe, egy ilyen acsarkodásba, hogy az általa megbuktatott kormány helyettes államtitkárának 6 havi végkielégítésével mi lesz, mi nem lesz. Se az nem természetes, hogy Havasi Öcsi ilyen hangnemben őrjöng, se az nem természetes, hogy egy miniszterelnök ezen a szinten mozog.

Másfelől viszont. Ez nem egy sima kormányváltás, nem egy szimpla jogi kérdés. A Havasi Öcsi bandája által 16 éven keresztül bántalmazott ország igazságérzetéről van szó. Arról, hogy ez a pártba szerveződött banda 16 éven keresztül lábbal tiporta a valódi többség jogos igazságérzetét, szart bele a jogállamba, az emberi jogokba, könyékig turkált a közösben, kirabolta az országot, és valahogy soha nem találkozott a morál a joggal és az igazsággal. Egy brutális kiegyenlítetlen számlát maguk mögött hagyva álltak bele a földbe április 12-én, de még mindig ők állnak az erdő felől, a Havasikat előretolva kapaszkodnak a tetves hat havi végkielégítésükbe. Szarul kormányoztak, szarul kommunikáltak, le is buktak, de ők tisztességesek és becsületesek.

Ha itt egy sima kormányváltásról lenne szó 16 évnyi langymeleg demokratikus unalom után, akkor el lehetne tartani a kisujjunkat, hogy a miniszterelnöknek talán nem kéne ezt így, meg ennyire keményen, meg micsoda szörnyűség szimbolikusan végighúzni a betonon és a tetőteraszon a Havasi Bertalanokat vagy Sulyok Tamásokat és Varga Zs. Andrásokat. Hogy ez már sok, ez méltatlan, ezt nem kéne. Csak hát az a helyzet, hogy itt nem 99,95, hanem 100 százalékban tisztességes és becsületes, a hazájukat szerető, másokért dolgozó embereket tettek „feketelistára” (mint L. Ritók Nórát és az Igazgyöngy Alapítványt vagy Tiszolczi Lajos NAV-nyomozót), itt 100 százalékban tisztességes és becsületes embereket zsaroltak, fenyegettek, semmiztek ki, vagy ültettek a vádlottak padjára ártatlanul. 16 éven keresztül itt olyan embereket aláztak, vegzáltak, hazaárulóztak reggeltől estig, akik velük ellentétben, Havasi Öcsi főnökeivel ellentétben nem loptak milliárdokat, nem húztak le, nem vertek át másokat, nem hazudtak reggeltől estig azért, hogy meglegyen a huszonhatodik kacsaláb is.

Igen, meg kell bocsátani, meg kell békélni, és persze együtt kell élni azokkal is, akiket Havasi és a főnöke megvezetett, átvert, akik még mindig nem értik, hogy mi történt, és nem is kaptak semmilyen magyarázatot a bukott bálványaiktól. De a megbocsátás a bűnhődés után következik, és az még bőven hátra van, sőt, láthatóan teljesen ellenkező irányba mozog az ún. nemzeti oldal. Itt nem hibákat és sajnálatos tévedéseket kellene megbocsátani, hanem olyan súlyos bűnöket, amelyeknek sajnos csak az egyik része az, hogy még a fél országot is a nevükre íratták. Szóval ja, normális körülmények között ez sok lenne, ezt és így nem kéne. Csakhogy 16 év abnormalitás után, látva, hogy a pofájukra van írva, hogy azt hitték, minden örökre így marad, és nekik örökké járnak a kiváltságok, és meg vannak sértődve, végképp nem lehet finomkodással és a másik orcánk odatartásával elintézni, mert jaj a méltóság meg a tartás, és nem illik. A purgatóriumot nem lehet megúszni, a számlákat ki kell egyenlíteni, fanyalogni pedig még ráérünk.

Nekünk távolról sincs szükségünk Havasi Öcsi Bertalan hat havi végkielégítésére, de akinek fontos és belefér, ITT tudja támogatni a munkánkat. Köszönjük.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!