NEHAZUGGY

Nem lehetünk többé egy következmények nélküli ország

Lázár Gergő | Ma | 18:51

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 258,840 forint, még hiányzik 2,741,160 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A köztévé elkezdett beszámolni a valóságról, sorra törlik Facebook-oldalaikat a fideszes politikusok, miközben a legfőbb ügyész arról elmélkedik, hogy ők még akár Dubajból is visszahozzák a Ferrarikat, amiket a Matolcsy-klán elhurcolt. Hirtelen mindenki is megvilágosodott, vagy éppen megpróbálja letagadni azt, amit a múltban művelt, vagy olyan is van, aki letagadni sem akarja, egyszerűen ugyanonnan folytatná, ahol az áprilisi földcsuszamlás előtt abbahagyta.

A probléma csak az a megvilágosodással, hogy borzasztóan kevés és túl későn érkezett. Azok az emberek, akik tevékenyen részt vettek az Orbán-rezsim országrablásában és a demokrácia leépítésére irányuló törekvéseiben, takarodjanak a pozíciójukból. Ez ennyire egyszerű, ezen nincs mit vitatkozni és semmi értelme most úgy tenni, mintha bármi is megváltoztatható lenne. Ezek az emberek felelősek azért, ami ebben az országban történt. Felelősek családok szétveréséért, sőt, emberek haláláért is. Nyilván „csak” közvetve, de ez sokat nem javít a helyzeten, hiszen mindazok, akik tolták a Fidesz szekerét – pláne ilyen formán – az elmúlt 16 évben, azok bűnösök. Akár propagandisták voltak, akár politikusok vagy éppen polgármesterek.

Engem már nem érdekel a bocsánatkérés sem, hiszen semmi nem hozza vissza az elmúlt 16 évet. A nagyszüleim életük végéig kitartó Fidesz-imádatát, az én családom vagy mások családjainak szétszakítását. Mint ahogy a nagypapám kórházi szenvedéseit, amelyekért a kormányt teszem felelőssé, hiszen pontosan láttam külföldön azt, hogy meg lehet emberségesen is szervezni a kórházi ellátást. Nem kell fájdalom közepette azért könyörögnie senkinek sem, hogy elmehessen végre, hiszen ahol működik az egészségügyi rendszer, ott alapvetés a fájdalmak csillapítása és a tisztességes halál. Sokáig lehetne sorolni a Fidesz-rezsim bűneit, de nincs annyi karakter, amennyi akárcsak megközelítőleg visszaadhatná minden bűnüket. Aki viszont úgy véli, hogy csak a törvényhozók, csak a kormány, csak az állampárt politikusai felelősek a kialakult állapotokért, azok tévednek. Felelősek a közpénzek millióiért az anyjukat is eladó propagandisták, felelős Balásy Gyula, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész (akinek a nevét meg sem tudtam még jegyezni, meg kellett keresnem), vagy éppen Sulyok Tamás államelnök.

Ne most kezdjenek el menekülni, vagy bujdokolni, vagy úgy tenni, mintha minden rendben lenne, és mintha most jött volna el annak az ideje, hogy bátran és büszkén felvállalják, hogy ők hol állnak, miben hisznek. Pontosan azt lehet látni, hogy mindannyian gyávák és inkább ahelyett, hogy bizonyítanák ők valóban abban hittek, amit az elmúlt években mondtak, inkább megpróbálnak elbújni a szavazók elől. Marsi Anikó és Gönczi Gábor hirtelen eltűntek a Tények nevű undorító, gusztustalan propagandaműsor éléről (közben a Tények is követte a példájukat), miközben vannak olyanok, akik annyira ostobák, hogy a Google-hoz fordultak, hogy ugyan már, töröljék a közéleti szereplésük nyomait. Ezek az emberek, akik korábban leordították mindenkinek a fejét, aki azt merte állítani, hogy ők megélhetési propagandisták és közpénzt zabálnak, közpénzből keltik a gyűlöletet, most behúzott farokkal próbálnak menekülni. Én úgy vélem, hogy nem szabad elfeledni, hogy mit tettek ezek az emberek. Nem szabad elfeledni, hogy miattuk vitatkozott nagypapa és nagymama a vasárnapi ebédnél, hogy miattuk gyűlölték meg a nagyszüleink a migránsokat és a melegeket, és néha már ránk is úgy néztek, mint az ellenségeikre.

Olyan elképesztő pusztítást vittek véghez ezek az emberek – itt nem csak a NER-re kell gondolni, hanem magyarok tízezreire, akik gond nélkül kiszolgálták a rendszert -, amit nem lehet évek alatt rendbe hozni. Itt vélhetően évtizedekre lesz majd szükség, hogy újra fel tudjunk zárkózni a régióhoz, Európához. Nem kizárólag a gazdaságról beszélek, hanem elsősorban a mentalitásról, a gondolkodásmódról. Ezek magyarok millióinak agyát fertőzték meg, most pedig a rendszer összeomlását követően szépen összecsomagolnának, és úgy távoznának, mintha mi se történt volna. Hát meg a nagy lófaszt. Volt idejük kilépni az elmúlt években, mégsem tették. Hogy a magas fizetések vagy a megszerezhető pozíciók miatt, az teljesen közömbös, a tényeken nem változtat. Kivárták a választások eredményét és csak most, a Fidesz vereségét követően, a pénzcsapok elzárása után távoznának.

Nyilván lesznek olyanok, akik szabadon távozhatnak, hiszen egy huszadik vonalban hörgő propagandista vélhetően nem követett el bűncselekményt azzal, hogy pénzért hazudott. Amennyiben ez bűncselekmény lenne, úgy már elég sokan börtönben lennének, viszont egészen más a Balásy, Rogán vagy épp Polt helyzete, akiket nemhogy felelősségre lehet, de kell is vonni. A magyar emberek pontosan erre szavaztak, mivel elegük van már abból, hogy egy következmények nélküli ország vagyunk, ahol a szemét folyamatosan újratermeli magát. Ezért sem szabad futni hagyni ezeket az embereket, hiszen egy demokratikus Magyarország alapja pont az, hogy mindazok, akik elárulták a hazájukat – ilyen vagy olyan formán -, ezért megfelelő büntetést kapjanak. Az nem járja, hogy hibáknak minősítenek olyan döntéseket, amelyek egyértelműen a legfelsőbb körökből jöttek és amelyekre azt mondják, hogy nem az ő döntésük volt. Lehet, hogy ez igaz, viszont ahogy azt mindannyian tudjuk, a parancsra tettem kijelentés már Nürnbergben sem működött, itt sem fog.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!