Június 17,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Miközben az országot az adót fizetők pénzén szedálják

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,749,432 forint, még hiányzik 1,250,568 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Árvízmentes, derűs, verőfényes, realista-optimista jó reggelt kívánok mindenkinek! Az év hatodik hónapjának hatodik napját írjuk, nem tudom, hogy az álmoskönyvek, az illiberális lexikonok vagy a számmisztikai alapvetések szerint ez jelent-e bármit, vagy semmit nem jelent. Ámde hogy az aktuálpolitikai háborús pszichózishoz, az ordenáré, kampánycélú világháborús riogatáshoz kapcsolódjak: 80 éve ezen a napon (D-Day) kezdődött az amerikai és brit szövetségi erők normandiai partraszállása, a második világháború legnagyobb tengerideszant-művelete, ami a náci Németország vereségéhez vezetett.

Most, 80 évvel később, az Európai Unió bizonyíthatóan legkorruptabb kormánypártja azzal próbál választást nyerni, hogy eszelősen, levegővétel nélkül, magából kifordulva, felakadt szemekkel sulykolja, mantrázza, lényegében teljes őrületbe kergeti a magyarokat azzal, hogy a II. világháború óta nem álltunk ilyen közel a háborúhoz. Atom, III. világháború, halál versus csakafidesz. A sikeres pánikkeltés okán hosszú keserves hetek óta háborús tapétába borították az országot az online és offline térben egyaránt, magasról, ívesen, a trambulinról leszarva többek között a gyermekvédelmi szakemberek, pszichológusok, pedagógusok figyelmeztetését, a félrevert harangokat, amelyek arra hívták fel a figyelmet, hogy ez a tömény mocsok, amit ráöntöttek a magyar társadalomra, mennyire ártalmas a gyermekekre, hogy milyen zsigeri félelmet kelt bennük a bombázások rémképe, meg az, hogy esetleg elveszítik a családjukat.

De hát hol érdekli ez a pedofil bűnözők segédeinek simogatásáról elhíresült Orbán-pártot? Amely állampártnak nem volt elég K. Endre kegyelmi botránya, az is lazán átment a szűrőjükön (amivel olyan sebészi pontossággal beazonosítják a háborúpártiakat és a hazaárulókat), hogy az általuk közpénzből támogatott nemzetiségi gyerektáborban felfüggesztett börtönbüntetésének próbaideje alatt foglalkozást tarthatott a bicskei pedofilügy másodrendű vádlottja. Nem ügy, a gerincműtött Gulyás Gergely mossa kezeit, hárítja a felelősséget, Semjénre mutogat, az ember bele kifordul. (Pont mint amikor Lázár János tenyérbe mászva magyarázza, hogy Rogán miniszter úr évi 365 napot dolgozik, igazán megérdemel egy kis pihenést, engedjük már meg neki, hogy kirázza a rongyot Londonban.)

És ez sem volt elég a világ leghírhedtebb gyermekvédőinek: kiskorúak állandó kampánycélú biodíszletesítése mellett, amivel a Fidesz legutolsó mezei politikusai is operálnak, 6-8 éves gyerekszínészeket vetettek be Orbán békemenettel megtámasztott vérgőzős, giccses, háborús kampányszínpadán is, ahol majdnem 50-szer hangzott el a sebes szájából a háború szó alig félóra alatt, és őszintén szólva összevágva sem tűnik viccesnek, ellenben nem kicsit hátborzongató a hatvanpusztai keresztapa produkciója. Ennél csak az a hátborzongatóbb szerintem, hogy a magyarok mindössze 56 százaléka gondolja azt, hogy a teljhatalmú autokrata, az ország tulajdonosa is felelős a kegyelmi ügyért. Szerintem ez siralmasan alacsony szám. Tehát ott, ahol Rogánnak engedélyt kell kérnie Orbán főnöktől, hogy Londonba megnézhesse a BL-döntőt, ott Orbán főnök miniszterelnökként nem felelős az igazságügyminiszterért és a köztársasági elnökért, akiket az ő személyes döntése alapján neveztek ki. Pontosabban a magyarok 44 százaléka szerint ez életszerű. Lelkük rajta.

Mindezek alapján bár meglehetősen nehéz elhinni, de mégis szinte üdítő arra gondolni, hogy minden idők legmocskosabb, a Fidesz választási győzelme érdekében elégetett közpénzek nagyságrendjét tekintve messze a legdrágább, a Google és a Facebook platformján, a köztereken és az iskolák tövében elfüstölt brutális költések tekintetében egész Európát állva hagyó választási kampányának végéig már csak hármat kell aludni. Jó, ez is egy örökkévalóság, és a mindenki pénzén a saját hatalomban maradását finanszírozó, maffiának kinéző alakulat még csak ezután, az Egymillió Találkozás Napjára keresztelt szombati napon szabadítja rá az országra az 50 ezer aktivistáját, beleértve Európa marha erős szélsőjobbos emberét, de akkor is. Most már valahogy kibírjuk, túléljük, ha nem is fél lábon, és hátha végre szusszanhatunk egyet. Nagy reményeket persze nem fűzök hozzá, de ha más nem, a foci Eb és a július elsején elstartoló soros uniós elnökség hátha lefoglalja a korrupt, a korlátlan hatalomba belezavarodott gyűlöletgenerátorokat, és visszavesznek a háborús pánikkeltésből.

Addig is szállunk, hasítunk, virágzunk, erősödünk, combosodunk. Mint a forint. Amellyel kapcsolatban az utóbbi napokban az is jó hírnek számított, amikor 391 köré erősödött az euróval szemben, mert járt már 394 fölött is. Eszembe jutott erről, hogy vajon a mostani illiberális viszonyok között milyen forint-euró árfolyam mellett kellene Gyurcsánynak… pardon, a regnáló miniszterelnöknek lemondania? Aki 2008-ban 274-es forint-euró árfolyamnál azt mondta az ő bölcsességében, hogy „a miniszterelnök-csere a megoldása a forintválságnak”. Igaz, mást is mondott akkor. Azzal viccelődött, hogy elég rosszul hangzik, hogy Gyurcsány Ferenc felhívta Vlagyimir Putyint. Nyilván senki sem kívánja Magyarországon, „hogy a pénzügyi válság eredményeképpen Magyarország orosz kézre jusson”, ezért még azelőtt meg kell oldani Magyarország bizalmi válságát, mielőtt a helyzet odáig súlyosbodna, hogy az oroszokon kívül másra nem lehet számítani. 2024-ben, amikor lassan 400 forintba kerül majd egy euró, elmondhatjuk, hogy Magyarország hivatalosan még nem jutott orosz kézre, de a kormánypárt egyetlen, háborúval riogató választási üzenete pontosan olyan, mintha a Kreml-ből mondanák tollba. Miket beszélek? Hát hiszen beköltöztek a Szijjártó-féle külügy informatikai rendszerébe, valószínűleg nem faxon jön az ukáz és a miheztartás.

Úgyhogy nem is tudom, minek örüljek jobban. Annak, hogy Szijjártó Péter nem bírja ki, a választás előtt még ma muszáj a háborús agresszor országba repülnie, egy rakás közpénzt megint elégetnie, hogy részt vegyen a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon, mert egyrészt Magyarország energiaellátása továbbra sem ideológiai vagy politikai, hanem fizikai kérdés, másrészt mert a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani. Hát mondjuk ennél jobban nehéz lenne kinyitni a kommunikációs csatornákat, mint úgy, ahogyan a hisztéria- és darálásügyi minisztériumban kinyitották az ablakot és az ajtót Putyin hekkerei előtt. És Szijjártó nemhogy ezek után még mindig a helyén van, de mintha szándékosan provokálni akarná a háborús propagandahazugságokba még bele nem őrült populációt, csak azért is Oroszországba megy, hogy nehogy bárki azt higgye, hogy ő nem az, aminek kinéz: Moszkva ügynöke. Szóval nem tudom, hogy ennek örüljek jobban vagy annak, hogy tegnap történelmi jelentőségű földgázüzletet kötött Azerbajdzsánban, ami szerinte teljesen új dimenzióba helyezi Magyarország földgázellátási biztonságát, és az eddiginél sokkal nagyobb védettséget biztosít nekünk a nagy energiapiaci ármozgásokkal és bizonytalanságokkal szemben. Örülök, szó se róla, csak kicsit össze vagyok zavarodva. Kérdezném, hogy a 2021 őszén a Gazprommal aláírt 15 éves orosz gázszerződés, amely a miniszter akkori szavai szerint ebben a bizonytalanságokkal teli világban tizenöt évre garantálni tudja Magyarország energiaellátásának biztonságát, mégsem garantálja 15 évre Magyarország energiaellátásának biztonságát? Mikor hazudott Szijjártó? Mert ezek szerint a 15 éves orosz szerződés csak rohadt drága volt, de semmit nem garantál. Tudtuk, csak nem sejtettük, hogy aki egyszer hazudik, az nagyjából mindig hazudik, különösen ha szorongatják a tökeit. Bár szerintem ez a pozitív olvasat lenne. De attól tartok, ezeket zsarolni sem kell, önként, dalolva nyalják a moszkvai talpakat.

Más. Miközben Bill Murray Golden Globe-díjas amerikai komikus/színész Tökölön bujkált, fél Lengyelország a gyanús ügyekbe keveredett Daniel Obajteket, az Orlen olajvállalat vezérét, a tavaly megbukott Orbán-barát varsói kormány egyik fő bizalmi emberét próbálja megtalálni, és ügyészségi meghallgatásnak alávetni egy rakás disznóság miatt, ám a csávó Budapesten él titkos luxuséletet. Amely titkos luxusélet addig tudott titokban maradni, mint megannyi más gazemberség, ameddig az oknyomozó sajtó le nem leplezte. Így járt Obajtek barátunk is, aki 2022. február 16-án, nyolc nappal Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen indított háborújának kirobbanása előtt a Karmelita kolostorban is járt, és a kelet-közép-európai energiaszuverenitásról és az észak-déli energiafolyosó megerősítéséről egyeztetett Orbán Viktorral. Zseniális történet ez is, Nikola Gruevszki köztörvényes észak-macedón bűnöző adja a másikat. Már le sem tagadhatnánk, hogy nemcsak akkumulátor-nagyhatalom, űrnagyhatalom, high-tech császárság, kereszténykonzervatív fellegvár és illiberális laboratórium vagyunk, de az univerzum eme szegletének emberi salakanyagát felhalmozó szemétlerakóként is funkcionálunk. Biztosan lehet ezt még tetézni. Majd pisloghat a hanyatló, háborúpárti Nyugat, amikor kiderül, hogy Putyin Hatvanpusztán bujkál az Orbán-dinasztia luxusbunkerében.

Mert nem kell megvárni a nap végét, reggel 8-kor is érvényes: miközben az országot az adót fizetők pénzén szedálják a háborús, félelem- és gyűlöletkeltő, gyerekeket traumatizáló, senkire és semmire tekintettel nem lévő mindmeghalunk propagandájukkal, az Orbán-dinasztia hízik, mintha nem lenne holnap. Konkrétan az Orbán család nevén lévő cégbirodalom kiterjedtsége már-már Mészáros Lőrincével vetekszik. Miközben a magyarokkal kifizettetik a hülyítésük árát, az Orbán és Tiborcz família cégei rekordbevételeket halmoznak milliárdos osztalékokra, és röhögnek az alattvalókon. Teljes joggal. Aki a magyarok vérével kampányol és a halál elkerülését a Fideszre szavazásban jelöli meg, és a magyarok nem elzavarják a büdös francba, hogy ijesztgesse a saját családját, hanem csak az a kérdés, hogy mennyivel nyeri meg a választást, az teljes joggal röhöghet az alattvalóin. Mondhatnék mást is, de nem tudok.

Még azt sincs kedvem mondani, amit a Kúriától Sulyok Tamásig, az NVB-től az Alkotmánybíróságig a fideszes állam fideszes grémiumai által semmibe vett Karsai Dániel halálos beteg alkotmányjogász: vasárnap csak a Fideszt ne! 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.