Június 17,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A helyére tenni az orbáni felsőbbrendűség apparátusát

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,749,432 forint, még hiányzik 1,250,568 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Herr Júdás és Lázár nem berúgta a kampányt Hódmezővásárhelyen, hanem lefejelték és gyomorszájon vágták az összesereglett sütőtökszínűek nagy örömére. A deklarált cél: „megszüntetni azt a szégyent, hogy Vásárhelynek van a leghülyébb polgármestere Magyarországon”. Helyes is, így kell ezt, ez a beszéd, méltó az erkölcsileg fölényes szélsőjobbhoz. Bár azért lehet némi baj a toronyban, ha a maffiaállam keresztapja és annak egykori consigliere-je kell hogy személyesen keménykedjen és fenyegetőzzön azon a településen, ahol a többség zsinórban kétszer nem kért a Fideszből és annak önkényuralmi módszereiből, ajánlatából; ahol Márki-Zay Pétert már kétszer megválasztották a helyiek annak ellenére, hogy – különösen első alkalommal, az időközi választáson – mindent bevetettek ellene, és még annál is többet. Megfigyeltették, kiátkoztatták a helyi pappal, egészen durva lejáratókampányt indítottak ellene, listázták a szavazóit, és a többi. Semmi különös, csak a jól bevált rogáni módszereket tesztelték rajta, sikertelenül. Muszáj lenne pedig Hódmezővásárhelyen nyerni, mert ugyebár az Lázár birodalma, az ő vármegyéje és bassza a csőrüket, hogy nem ők uralkodhatnak és félemlíthetnek meg mindenkit, ahogy a fideszes kiskirályok vezette városokban és falvakban.

Olyan jól sikerült az antré, hogy Júdás (mielőtt vagy miután majdnem leesett a zártkörű szónoklati helyszínen rögtönzött emelvényről) egész egyszerűen levegőnek nézte a polgármestert, aki szívélyesen köszöntötte volna, ha lett volna kit. Ha a hatalmas ember hajlandó lett volna kezet fogni vele, vagyis emberszámba venni. De nem volt hajlandó, ez pedig egy újabb csodálatos demonstrációja volt annak, hogyan is idomulnak és viszonyulnak ezek MINDENKIHEZ, aki nem a birodalmi állampárt kiszolgálója, vagy egyenesen ellenzéki és nem fideszes. Hát így. Tessék, paraszt, ez a sorsod, így jár mindenki, aki szemben mer állni, ellen mer szegülni, mást mer gondolni. Üzenet. Mindenkinek.

Márki-Zay Péter egyébként csupán át akarta adni őfelségének a közgyűlésen pénteken hozott azon határozatot, amelyben „a magyar kormány háborús uszítása, háborús készülődése, és magyar katonák halálos veszélybe küldése ellen tiltakoznak”. Ezt végül a kézfogás nélkül elslisszoló Orbán helyett Lázárnak sikerült odaadni, aki megígérte, hogy mindenképpen továbbítja a dokumentumot a miniszterelnöknek. Az a Lázár, aki nem mellesleg ravaszul hajbókolva kérte Márki-Zay-t, hogy segítsen neki abban, hogy „normálisan meg tudják tartani” a miniszterelnök választási gyűlését (Orbán uszító, nácoid felhangú uszítóbeszédét) és sok-sok kézfogás és puncsolás után (még a kamerás emberrel is kezet fogott nagy megilletődésben) a zökkenőmentes gyűlésen tulajdonképpen elküldte a picsába a polgármestert.

Itt tartunk, itt tartanak. Nem most jutottunk ide, már 14 éve is itt tartottunk, csak azóta folyamatosan mindig egy kicsit rosszabb lett a helyzet. Ez az a húr, amit ezek egyfolytában pengetnek, amin évek óta játszanak. Mert erőből ért a paraszt, és most arra nagy szükség van. Erőre. Erős kézre, amelyik odabasz, ahova kell. Mint a munkásököl vasököl, amelyik oda csap/sújt/üt, ahova köll. És most köll, mert nagyon elkanászodott az ország, elégedetlenkednek, zúgolódnak a népek, pedig drága doktorminiszter elnök úr már rég megunta a bepolitikai bohóckodást, ő már inkább világcsúcsot döntene, miután a hazait bajnokságot folyamatosan megnyerte. És amikor a legjobban leköti a figyelmét az európai és világpolitikai színtér, a mamelukjai szépen elbasznak mindent. Kegyelemeket osztogatnak, kémszoftvereket telepítgetnek, végrehajtói maffiát működtetnek, egyszerűen elkanászodnak, ha kicsit nincsenek felügyelve. Sőt, még Szijjártó is lebukik az orosz kémfarm külügyminisztériumi behatolása után, egyszóval tényleg mindent neki kell intéznie, mert ha nem így tesz, akkor a feje tetejére áll a Zrt. Ezekkel normálisan beszélni? Ezeknek hinni? Ugyan már, elvtársak! 

Másik oldalról meg megy a tenyérbemászás. Például a tegnapi gyermeknap is kiváló alkalom volt arra, hogy belerángassák a kiskorúakat is a kampányba, lájkokat és rokonszenvet gyűjtsenek azzal, hogy óvodások szintjén viszonylag normálisnak számító kérdésekre, debilen válaszolnak. Például. – Mi a kedvenc mesekönyved? – Gőgös Gúnár Gedeon. Mosó Masa mosodája. Meg az indiános könyvek. Mondjuk az első kettő meg is látszik a 61 éves infantilis nagypapán, akinél a gőg, mint olyan, tetőfokára hágott mostanra. A mosoda meg? A kaszinóbiznisz, az EU-s pénzek ellopása, az ország vagyonának tisztára mosása formájában köszön vissza a kis Viktorka gyermekkori olvasmányélményeiből. Ja, és persze a dakota viccei, a cowboy regények hozadékaként. És hogy hinta vagy csúszda? Hát persze, hogy a hinta, mert a csúszdában nincs kockázat. Értjük. Szerintem egy 5 éves is érti, mire gondolt a jóllakott óvodás vigyorgó fejű miniszterelnök, akinek a kedvenc mesehőse Mézga Géza. Ezzel egyetértek. Ha Lüke Aladárnál is hülyébb figurát keresünk, akkor tökéletes választás az országot hintáztató erkölcsi toprongytól. 

Olyan jó, hogy ezt a hintába rakott országot egy saját bevallása szerint is gyermekded alak vezeti a pusztulásba. Úgy látszik, beigazolódni látszik a költő bölcsessége, miszerint akit az istenek szeretnek, örökre meghagyják gyereknek. Minden elismerésem a már az óvodában sem alvó, a napköziből a focipályára szökő renitens gyermeknek, de miután közben elsuhant több mint fél évszázad, nem lett volna baj felnőni a feladathoz. Erről a gyermeknapi cukiskodó kampányfogásról csak az állandó, rekedt hangon óbégató, burkolt és kevésbé burkolt fenyegetőzésére és riogatására tudok asszociálni, ahogy a háború fölött forgatja a szemét, amiből neki köszönhetően ki fogunk maradni, miközben nem voltak hajlandóak megszavazni az ENSZ-ben a srebrenicai mészárlás emléknapjára vonatkozó határozatot. A szétcsúszott, vigyorgó fejéről jutott eszembe, hogy a Srebrenicai Anyák Egyesülete által állított szégyenfán, amelyre a határozat ellen szavazó államok neveit vésik fel, Magyarország egyetlen EU- és NATO-tagállamként fog felkerülni. Mint amelyik keresztbe feküdt annak, hogy Srebrenicát a nemzetközi közösség egyöntetűen népirtásnak tekintse. Orbán kormánya a szerb szövetségese mellé állt, de megint nem sikerült társakat találni az EU-ban ehhez a gyalázathoz, hogy kevésbé legyen feltűnő ez a vállalhatatlan viselkedés.

Szerintem az van, hogy a nagy békepárti szájhős pont az ilyen és ehhez hasonló gusztustalan, vérlázító cselekedeteivel irányítja a célkeresztet Magyarországra és teszi célponttá a hazánkat és minden magyart. Lassan nem lesz túlzás azt mondani, hogy az ember már külföldre is óvatosan megy ezek miatt, mert egyáltalán nem hiányzik, hogy leköpjék az Orbán-kormány viselkedése miatt. Június 9-e fontos nap lehet a mi életünkben és az övékben is. Most látszik némi elszántság és akarat arra, hogy a nép a helyére tegye az orbáni felsőbbrendűség apparátusát és nemet mondjon erre a fasiszta tempóra.

Ceterum censeo: az orbáni rendszert el kell pusztítani!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.