Május 24,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Mert mégiscsak 2024-et, nem 1224-et írunk

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,060,372 forint, még hiányzik 939,628 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mire a mondanivalóm végére értem, Dunai Mónika mögül (félig) kitolatott a parlamenti bátorak tesztoszteron kommandója, de azért mégiscsak rögzítenék pár dolgot ennek a gyermekvédelmi, gyónási mizériának a kapcsán. Mert mégis 2024-et írunk. Nem 1024-et, nem 1224-et, és nem is 1724-et.

Nekem innen nézve úgy tűnik, hogy annak idején a faék egyszerűségével alkották meg az úgynevezett egyházi törvényeket, amelyek szerintem az akkor élő embereknek is igencsak brutális módon mentek neki, főleg azoknak, akik nem hittek vakon, vagy egyenesen tagadták Isten létét, és amelyek később még rosszabb helyzetbe hozták azokat, akik gondolkodni vagy kételkedni kezdtek az egyházban és annak tanításában. Ez volt például az inkvizíció, amelyik konkrétan üldözte a tudást, a gondolkodást és a fejlődést. Amint azt tudjuk, az inkvizíció sajátos keverékét alkotta a hitvédelemnek és a világi igazságszolgáltatásnak. Eljárásait hitbéli kérdések alapján indította, a súlyosabb ítéleteket azonban a világi hatalmak feladatává tette az ecclesia non sitit sanguinem elv alapján, azaz mert „az egyház nem szomjazik vérre”. Később, az inkvizíció eljárási és szervezeti rendszerének kialakulása után nem sokkal már az ítéleteket is a világi bíróságok hozták meg.

Úgy gondolom, hogy ez az agyrém mit sem változott, és ez rohadtul nincs rendben. Magyarországon, a bűnök fellegvárában az a helyzet, hogy a világi vezetők teremtenek nyitott kiskapukat az egyházi személyeknek, mondván ez ezer éves hagyomány, és ezt tisztelni kell. Aha. A nagy nemzeti keresztény álszent senkik. Amikor nincs lehetőségük arra, hogy földi törvényekkel védjék magukat, akkor egy 1000 éves hagyományhoz dörgölődzve adnak felmentést bizonyos bűnök alól. A legszebb az egészben az, hogy az egyház, amelyik szeretetre, megbocsátásra és egyéb földi nyalánkságokra hivatott, amelynek küldetése állítólag hitet adni azoknak, akik ebben találják meg a vigaszt magukra nézve, sok esetben ő maga követ el bűnöket a hívők és nem hívők ellen.

Ilyen a vatikáni korrupció, a beleugatás társadalmi kérdésekbe (lásd: abortusz), az Isten nevében tett kinyilatkoztatások a bűnök alóli felmentésre vonatkozóan. Vagyis igen, gyakran a nagyszámú pedofil cselekmények eltussolásra. Amely bűncselekmények bárhol, így az egyház berkeiben is előfordulnak. Annál is inkább, mert ezek az emberek cölibátusban élnek és akármennyire is próbálja egy biológiai lény felülírni a természet törvényeit, az jó eséllyel nem fog működni. Ezek az emberek ugyanúgy vágyják a szexet, főleg fiatalon, hiszen hormonjai mindenkinek vannak, de a vágyaikat el kell fojtaniuk. Aztán amikor a sok feszültség felgyülemlik, akkor jön a baj. Akkor kezdenek abnormálissá és kiszámíthatatlanná válni ezek a figurák. Legyen szó apácákról vagy papokról. Akik jobb híján, jó estben egymásra fanyalodnak, rosszabb esetben célba veszik a gyerekeket. Azokat, akik nem tudnak védekezni, akik nem értik, hogy mi történik velük, akiket még meg lehet zsarolni vagy félemlíteni csak azért, hogy aberrált egyházi személyek kiélhessék földi vágyaikat rajtuk. Isten segedelmével. Ilyenkor jön a gyónás, ami feloldozza azokat, akik ilyen értelemben bűnt követtek el. Ja, nem az a baj, hogy mondjuk egy kiskorú sérelmére, hanem az a baj, hogy az egyházi törvények ellen vétkezett az illető. Következmény? Az nincs. Egy gyónás és kész. Kaptál egy új életet, és folytathatod egy újabb szinten.

Kérdezem én, hogy ha az alkotmányt azért kellett villámgyorsan megváltoztatnia, átírnia, újraírnia a Fidesznek Szájer iPadjén, mert az abban leírtak elavultak, már nem relevánsak a mai időkben – és itt néhány évtizedről beszélünk, nem évszázadokról -, akkor miért kell elfogadni egy több mint ezer éves sötét dogmákon alapuló szervezet játékszabályait a mai világban? Az emberek jelentős része ezer év alatt rájött arra (semmi nem bizonyítja jobban, mint hogy hány hívőt veszítettek az egyházak két népszavazás között), hogy ez az egész egy mese, egy MLM-rendszer, ami kihasználja az emberi hiszékenységet és butaságot, és ezáltal irányítja azokat, akik valamiért nem akarják elfogadni az élet törvényszerűségeit. Miszerint megszületünk, élünk és egyszer meghalunk. Tiszteletben tartom, hogy másoknak erre szükségük van, de fenntartom a jogot, hogy ne értsem, miért kell ezt túlbonyolítani, és miért kell még mindig abba a dajkamesébe ringatni az emberiség erre fogékony tagjait, hogy nem ez az élet a fontos, amit most élünk, hanem ami majd jön? Annyira gyerekes, annyira sokszor cáfolták és tudományosan bizonyították az ellenkezőjét, hogy arra szerintem kismilliárd példa van, de valamiért még mindig tartja magát ez a nézet.  Értem, hogy mindig lesznek reménytelen emberek, akik tényleg már csak valami földöntúli csodában bíznak és hisznek, de miért kell ezzel az egésszel visszaélni?

Közben még mindig itt van a pedofilbotrány, annak társadalmi visszhangja, a levegőben maradt, megválaszolatlan kérdésekkel, ezek meg borzolják a kedélyeket. A református egyház nem érzi úgy, hogy bármi probléma lenne azzal, hogy a K. Endre pedofil bűnsegéd kegyelmi ügyében eljáró püspöküktől meg kéne szabadulni. Mai napig nem tudják/akarják/hajlandóak kivágni abból az egyházból, amiből ő igencsak szépen profitál. Így is és úgy is. Erre előjönnek egy olyan provokatív disznósággal, hogy az ember esze megáll. Hogy akkor ők törvénybe foglalják azt, ami sajnos eddig is törvényes volt. Vagyis nincs jelentési kötelezettsége annak a papnak, aki gyónás közben értesül arról, hogy a bűnbocsánatért esedező bűncselekményt követetett el. Vagyis most az van, hogy a jelzési kötelezettség alól nem lehetnek kivételek sem, egyházi, sem alapítványi, sem egyéb fenntartású intézmények dolgozói, ezt támogatják a bátorak és normálisok, a gyónási titokra vonatkozó részt viszont nem, mert annak a jelenlegi szabályozása elegendő, módosítása szükségtelen.

Így már minden más. Nehogy már az egyház segítsen felszámolni az ilyesfajta bűnözést. Csak a gyónási titok nehogy megsérüljön a nagy gyermekvédelmi vergődésben. Nehogy már szegény papnak kötelessége legyen hozzájárulni ahhoz, hogy néhány aberrálttal kevesebb jelentsen veszélyt a társadalomra, pláne a gyerekekre. Nekik nem ez a feladatuk. Ők osztják az észt meg a példabeszédeket, szeretetről,  békéről és minden olyan emberi értékről, aminek alapvetőnek kellene lennie az emberekben. Akiben meg nem alapvető, azt meg kellene büntetni vagy nevelni, vagy ha mentális problémákkal küzd, akkor orvosi kezelésben részesíteni. Máris jobb hely lenne a világ, és nem kellene ezen a problémán rugózni. De nem. Itt az erkölcsi silányság, egy ezeréves intézmény belső törvényei és a soha be nem következett szekularizáció üli torát a gyermekek védelmén. Szóval én is csak azt kérdezem, mint az előttem szóló: nem volt már késő tegnap is felülvizsgálni a gyónási titok mindent felülíró szentségének viszonyát a jogrendszerrel? Még mindig nem időszerű?

Ceterum censeo: az orbáni rendszert el kell pusztítani!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.