Május 24,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Mi lehet vajon az a titok?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,060,372 forint, még hiányzik 939,628 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

🤯 Elég volt a dollárbaloldal Magyarországgal szembeni folyamatos áskálódásaiból❗️

Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága a dollárbaloldal magyar érdekkel szembeni brüsszeli politikai akcióit vizsgálva a mai ülésén Bóka János európai uniós ügyekért felelős minisztert hallgatta meg.

❗️El a kezekkel Magyarországtól, el a kezekkel a magyar emberektől, el a kezekkel a magyar európai uniós fejlesztési pénzektől!

Ennyi. (Facebook/Deutsch Tamás)

Csak érdeklődni szeretnék, hogy mi a problémája a Fidesz EP-listavezetőjének? Mit akart volna ő mondani, már amennyiben sikerült volna összegereblyézni a gondolatait, és azt viszonylag értelmes tő-, avagy bővített mondatokban elővezetni? Én bevallom, nem igazán látom az összefüggést a dollárbaloldal áskálódása, és a uniós ügyekért felelős miniszter meghallgatása között. Mert nincsen joga az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának meghallgatni a minisztert? Vagy mi a probléma? Azt tudom, hogy Rogánék tökélyre fejlesztették az olyan válaszokat és reakciókat, melyekből éppen csak az szokott kimaradni, hogy mire válaszolnak és reagálnak. De ez még azon is túlmegy, pedig Deutsch Tamástól már megszoktuk, hogy többnyire nem sok értelme van annak, amit beszél a szájával.

Ha elvonatkoztatunk ettől a zagyva poszttól, még akkor is fogunk találni számtalan hasonlóan értelmezhetetlen ökörséget Deutsch Tamás megnyilvánulásai között, és máris ott tartok, hogy amit évtizedek óta nem tudok megérteni, azt most sem sikerült. Mi lehet vajon az a titok, aminek Deutsch Tamás nyilvánvalóan a birtokában van, hiszen Orbán Viktor bárkitől szemrebbenés nélkül szabadul meg, aki már nem szolgálja az érdekeit, esetleg aki kárt okozhat, rombolhatja az imázsát, vagy egyszerűen rosszkor volt rossz helyen, és az ő bukása kell ahhoz, hogy ne érjenek el a szálak Orbánig. Deutsch a kezdetektől sokkal inkább teher, mint hasznos segítség. Már az elején úgy indult, hogy alig tudta megszerezni a diplomát, vagy 10 évig tartott neki. Már kínos volt mondogatni, hogy miniszter lesz ő, de meg kell várni, ameddig átvergődik az egyetemen. Miniszterként legalább ennyire sikeres volt a beléptetőkapukkal és egyéb bölcs döntésekkel. Meg kellett tőle szabadulni, pontosabban ki kellett vonni a tűzvonalból, Brüsszel erre tökéletesen alkalmas hely. Eléggé messze van, ami ott történik, nem feltétlenül jut el a magyar közvéleményig, ott pedig nagyobb kárt nem tud okozni. Ha igazak a folyosói pletykák – és én hajlok rá, hogy igaznak gondoljam -, Brüsszelben pontosan úgy kezelik Orbán haverját, ahogy arra rászolgált; nem veszik komolyan.

Azért itthon is voltak kínos ügyei, elég a válásokra és az állítólag házasságon kívül született utódokra gondolni, bár ezek magánügyek, nem tartoznak senkire. Még akkor sem, ha annak a pártnak az egyik vezető politikusa él nem éppen keresztény-konzervatív életet, amelyik párt most éppen az erkölcsök őrének kiáltja ki magát. Ennyike Tamás ezt is túlélte, ahogy a Paralimpiai botrányokat is. Valahogy mindent sikerül megúsznia, de ameddig idáig inkább csak a kormányfőhöz fűződő különös barátsága indokolta ezeket a megúszásokat, mostanra odáig romlott a csúti körül keringő udvartartás szellemi-erkölcsi színvonala, hogy Deutsch Tamás listavezető az EP listán. Holott szerintem őt még a fideszes politikusok sem veszik komolyan. Ameddig Ennyike Tamás önmagában nem különösebben érdekes jelenség – mármint persze azon túl, hogy világ életében mi tartottuk el, a bőkezűségünknek, de leginkább Orbán barátságának köszönhetően annyit keresett mindig, és olyan színvonalon élhetett, amit semmiképpen nem tett volna lehetővé sem a tehetsége, sem a képességei. Az ilyen kaliberű emberekből többnyire legfeljebb középvezetők lesznek egy háztartási üzletben, esetleg nem túl sikeres hálózati értékesítők, akik műanyag aktatáskával, olcsó öltönyben akarják bizonyítani a kétes üzleti sikereit, és úgy élik le az életüket, hogy mindig a nagy áttörésre várnak, ami mindjárt meglesz, csak még nem adta meg nekik a sors, ami megilletné őket.

Ehhez képest a barátsága Orbánnal ilyen meg nem érdemelt lehetőségekkel kövezte ki az útját, amiket valójában meg sem szolgált, én legalábbis nem tudok arról, hogy a nem túlságosan sikeres pályafutása során bármi olyat tett, ami hasznot hozott volna. Mármint nem nekünk, nem az országnak, az eddig sem volt szempont. Hanem legalább a mentorának, vagy a NER-nek. A mondandóm lényeg az, hogy nem értem. Itt ez az erősen lepusztult, nem éppen eszes, állítólag bizonyos tudatmódosítókat előszeretettel használó, lényegében semmire nem jó öregedő pasas, akit akkor is megvéd a gazdája, amikor kevesebbért is hullottak már fejek a porba. Nem tudom, mi a dolog megfejtése, milyen közös titkuk lehet, vagy mi tartja ennyire szilárdan ezt a barátságot, de roppantul kíváncsi vagyok rá. Egyszer talán majd kiderül ez is.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.