NEHAZUGGY

Francot van lezárva

Már aggódtam, hogy mi történt, hova bújt, hova ásta el magát a bátorak fejedelme, miután múlt hét végén ott hagyta abba az egyre lanyhuló érdeklődés mellett működő közösségi oldalán a hívei szórakoztatását, hogy Boszniából borzolta a kedélyeket. Midőn a boszniai szerbek meglehetősen rosszarcú és rossz hírű, szeparatista felforgatóként ismert vezetőjétől, Milorad Dodiktól megkapta ugyanazt a – leginkább egy ízléstelen kutyaláncra emlékeztető – rohadtul magasrangú kitüntetést, amit tavaly példaképe, Vlagyimir Vlagyimirovics háborús agresszor is megkapott. Van, aki kérdésekkel provokál, és van, aki vállalhatatlan figurákhoz való dörgölőzéssel nyomul, ha már az egész politikai fennállása semmi másról nem szól – különösen miután leszámolt a liberális múltjával és az illiberális politikai kereszténység mázával öntötte le magát -, mint hogy az európai, nyugati értékrend és civilizáció hatsávos autópályáján dudálva száguld a forgalommal szemben.

Jó, én nem abban az értelemben aggódtam, ahogy a fideszes érdekeltségbe kerülése óta az egyik legnagyobb formáját futó Index nevű pártlap. Amelyik az alábbi címmel tálalta, hogy február 26-a után újra elérkezett az a pillanat, amikor a NER parlamentjében az országtulajdonosnak az egyelőre hatályos törvények értelmében kötelező volt megjelennie és az azonnali kérdések órájában úgy tennie, mintha ez egy működő demokrácia lenne:

Orbán Viktor megjelent a parlamentben, rögtön támadni kezdték az ellenzékiek. 

Ha jól értem, akkor az Index szerint az van, hogy miután másfél évtizede egyre nagyobb erőbedobással és körültekintéssel bujdokol, menekül, sompolyog, sündörög, most jön a templomból vagy a veje Michelin-csillagos étterméből és a fal mellett, laposkúszásban kerüli a nyilvánosságot, amikor néhány hetente kötelezően meg kell jelennie a parlamentben és el kell játszania, hogy a feudális választási autokráciája valójában egy virágzó demokrácia, akkor tulajdonképpen támadják a csúnya ellenzékiek. Vagyis egyáltalán kérdéseket feltenni az ország teljhatalmú, korrupt miniszterelnökének, az támadás. Ugyanolyan támadásnak minősül, mint mondjuk 50, 100, 250 vagy 300 ezres tömegbe verődve utcára vonulni és kifejezni a társadalmi elégedetlenséget a kormánnyal szemben. Aki ilyet tesz, az nem a nyomokban még meglévő demokratikus jogaival él, hanem jogtalan támadás alatt tartja a kormányt, szégyellje magát. Pláne ha férfi létére női napszemüveget visel.

Nos, én egyáltalán nem ebben az értelemben aggódtam a már napokkal ezelőtt posztolt fotói alapján is reményt keltően egészségtelenül sápadtnak és mindenkori önmagához képest is szétcsúszottnak tűnő miniszterek elnöke miatt, mint az Index, mindössze kíváncsivá tett, hogy amikor úgy igazán kéne az ember a gáton, mert mégiscsak elszabadult a dupla választási kampány, nyakig szarban az ország, kéz a kézben jár a morális és gazdasági válság, a hívek össze vannak zavarodva, mert nem tudják eldönteni, hogy ha Magyar Péter a dollárbaloldal Gyurcsány-bérence, akkor az állampárti szagértők miért pofáznak főműsoridőben arról, hogy Magyar Péter kizárólag az ellenzéket zabálja fel, szalámizza le, miközben semmiféle veszélyt nem jelent a Fideszre, akkor hova tűnik el hosszú napokra az egyszemélyes államvezetés. Idén mindössze négy alkalommal volt képes befáradni a Kossuth rádióba szónokolni, pedig ott aztán nem kell tartania semmiféle provokációtól. Nem kicsit különös, hogy miközben máskor földig hajol a lájkokért, és a nagy büdös semmiből is propagandát csinál, nemhogy a disznóvágásból és az onokákból, mostanában pontosan olyan ordító csend övezi az ügyködését, mint amikor pechére nyilvánosságra került a pedofil kegyelmi botrány. Amikor őfelségének hat napba telt összeszednie magát annyira, hogy egy előre legyártott propagandavideóban eltolja magától a felelősséget, és két miszlikbe aprítással való fenyegetőzés között benyögje, hogy most nem a jogászkodás ideje van, úgyhogy máris benyújtja a sokadik alkotmánymódosítást. Miközben arra a gyalázatra, ami tavaly, a pápalátogatás margójára történt – ma sem tudjuk, hogy kinek a megrendelésére és miért történhetett meg -, nyilván nem az a válasz, hogy ezután alaptörvény írja elő, hogy elítélt pedofil bűnöző ne kaphasson kegyelmet, mert erkölcsileg annyira mélyen vannak a kádereink, hogy maguktól nem tudják. Mint ahogy nem is az a válasz, hogy alig burkolt homofób célozgatások és hangulatkeltő uszítások (igen, Lázár János nyugodtan szégyellhetné magát, ha ismerné az érzést) kíséretében mindenféle rendpárti vizsgálatokkal fenyegetőzünk, hanem az a válasz, hogy ha eddig bele is szartunk, egy ekkora tragédia és megszégyenülés után mindent megteszünk azért, hogy a magyar gyermekvédelmi rendszer javuljon.

Pintér Sándor, akinek szégyenszemre ezt a mostohának számító rendszert is a gondjaira bízták, tegnap kétségtelenül még a főnökénél is mélyebbre süllyedt a parlamentben: ha arroganciáról és cinizmusról van szó, nem győzik überelni egymást. Nem elég, hogy 14 év fideszes népnyúzás után a gyermekvédelmi rendszer romokban hever, nem elég, hogy kizsigerelt, alulfizetett, motiválatlan alkalmazottak tartják életben, amennyire tudják az egészet, de Pintér nemhogy nem kezdeményezett vizsgálatot annak kiderítésére, hogy a kormány miért nem mentette fel korábban a bicskei igazgatót, nemhogy felelős miniszterként nem kért bocsánatot, és nem védi meg a korábbi áldozatokat ismét zaklató K. Endrétől, nem elég, hogy nem vállalta a felelősséget, amiért tavaly ősszel lerohadt a rendőrségi nyomkövető rendszer, így ezért szökhetett meg a házi őrizetből egy gyerekzaklatással gyanúsított férfi, de ő van megsértődve, hogy nem állhat mindenki mellett egy rendőr, és neki nem bocsánatot kell kérnie, hanem intézkednie kell. Pintér Sándor egész létezése egyébként is egy kiábrándító mélypont, de amit tegnap Orosz Anna felvetésére előadott, az a gennyes romlottságnak egy olyan manifesztációja, hogy idáig érzik a bűze.

Szóval ehhez képest Orbán majdnem konszolidált volt tegnap (nem!), amikor a DK-s Arató Gergely kérdésére – aki hozzám és további milliókhoz hasonlóan azt szeretné tudni, hogy ki és miért adott kegyelmet K. Endrének, és hogy a kormány mikor vállalja a felelősséget a pedofil kegyelmi ügyben – korábbi önmagát ismételgette. A lényeg: Orbán úgy tudja, hogy Novák lemondásával az ügy lezárult. Látva, hogy a helyzet súlya által semennyire nem indokolt módon idétlen vihogásra is futotta, azt kell mondanom, hogy szerencsére ez az ügy nincs lezárva. És azzal se lesz lezárva, ha a Fidesz új kommunikációs harciprimitív igazgatója a Fideszben hosszú éveket eltöltött, a Fidesz által fontos pozíciókban tartott Magyar Pétert női napszemüveggel és a zárt osztállyal egy mondatban emlegeti. Ha valami nincs lezárva, pláne nem akkor van lezárva, amikor Orbán azt mondja, ez a pedofil kegyelmi botrány. Novák Katalin minden magyarázat nélküli eltűntetése a színről nem lezárta az ügyet, hanem még több kérdést vetett fel, amire ma sincs válasz. Sőt, a Sulyok nevű, hazugságon ért utódja jogászkodása sem segít lezárni az ügyet, ellenben napirenden tartja.

De a legfontosabb: a sors legnagyobb iróniája, hogy a Fidesz családbarátságának és gyermekvédelmi elköteleződésének álságosságára örök bizonyítékot szolgáltató pedofil kegyelmi ügy Magyar Péter miatt végképp nincs lezárva. Ugyanis Magyar Péter dezertálása a Fideszből, Magyar Péter két hónapja zajló politikai felemelkedése, a NER által leuralt, mozdíthatatlannak, reménytelennek hitt, posványos, kocsonyás, bénító magyar belpolitika dinamikájának teljes megváltozása mind azért van, mert ez az ügy nem egyszerűen csak kiderült, de lezárni sem sikerült. Az, hogy Orbán megint sunnyog, bujkál, napokra eltűnik, hogy a Fidesz defenzívába szorulva rohan az események után, és bármennyire vergődik is Rogán és a propagandaközpont, bármilyen mélyre süllyednek is a megafonos és egyéb cselédek a színvonaltalan karaktergyilkolásban, az állampártnak nem sikerül a jó előre betárazott, pánikkeltő háborús pszichózisra épülő, fokhagymaszagú EP-kampánynarratíváját tolni, mind azért van, mert nincs lezárva az ügy. Nem mondom, hogy senkit nem érdekel, de hogy egyre kevésbé érdekel bárkit is a Brüsszel elfoglalásáról szóló hagymázas ígérgetés, az egészen biztos.

Ráadásul Orbán azt is rosszul tudja – vagy szimplán hazudik, amikor ezt mondja -, hogy a kegyelmi ügyek kizárólagosan a köztársasági elnökre vonatkoznak. Ha ez így lenne, akkor Varga Judit kormánytagnak, aki felterjesztette, majd ellenjegyezte K. Endre kegyelmi kérvényét, természetesen nem kellett volna lemondania és visszavonulnia a közélettől, hogy civilként süllyedjen bele a lemoshatatlan szégyen és Hajdú Péter bulvárpszichotikus műsorának mocsarába. Hiszen a kormánynak semmi köze a kegyelmi ügyekhez. Úgyhogy mindent összevetve: az ügy akkor lesz lezárva, amikor a Fidesz hívei is megtudhatják, ki és miért adott kegyelmet K. Endrének. Minden más maximálisan érdektelen.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább