Április 27,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Békebátorak

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,552,800 forint, még hiányzik 447,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ha az oroszok és az ukránok békét kötnének, az egy olyan békekötés lenne, amelyre felköthetnénk magunkat!…

*

Éljen a legyőzhetetlen Béketábor és annak Nagy Vezére, Donald Trump Elnök Úr!

*

Összephilipezték az egyetlen nemzeti Ünnepünket, amelynek érdemi üzenete van, úgy a Mának, mint a Holnapnak!

Önünneplik a jogfosztásunkat és a jogtiprást.

*

A moziba most be gyertek!

Petőfittek ettől lesztek!

*

Rákay Philip szerint „hazafias kötelezettség elmenni a moziba és megnézni” az új Petőfi-filmet. 

Nekem, aki az előző kurzus Petőfi-filmjét sem voltam képes megnézni (Petőfi ’73, rendező: Kardos Ferenc), volna néhány apró észrevételem.

Aki az éppen regnáló kormány által odafingott hétmilliárdból csináltat mozit, az nem producer, hanem politikai komisszár. Te is csak az vagy, Kálmánka, meg sokminden más is vagy, hiába szólíttatod magad az előkelőbbnek hitt Philipnek. Mindjárvást negyedmagaddal voltatok a produktum üres zsebű „pénzelői” – nektek már megérte a nulla befektetés a képesmadzagba!

„Most vagy soha!” – állítasz választás elé, már a film címével is, Soha! Nem vagyok hajlandó kétszer fizetni ugyanazért a gagyi gányolmányért. Mert – hiszed vagy sem – valakik keményen megdolgoztak azért a pénzért, mielőtt elhappoltátok volna a családjuk elől. Ne is keresd magad közöttük. Te akkor „dolgoztál” utoljára, amikor az egyik zenetévében fikáztad titkon a levelet küldő fiatalokat. Eltapsoltátok a lét és most még tapsoltatnál is minket, te nagyot nőtt hülyegyerek? Nem sok ez egy kicsit a jóból?

Fájdalmas belegondolnom abba, hány igazi művészfilmet forgathattak volna ebből a temérdek pénzből a valódi filmesek. A világhírű magyar filmgyártás még élő alkotói, akik vagy külföldön kalapoznak filmterveikkel, vagy már ott is élnek.

Szerencsére még nem vagy abban a pozícióban, hogy ne csak verbálisan dobd a kukába az eddigi magyar filmtermés 80 %-át. Remélem, soha nem is lesz rá érkezésed. Nem rajtam múlik, de a te filmed sem végezheti ott.

Elrettentő példára mindig szükség van.

*

Észrevettem, hogy a zömében értelmes magyar értelmiség nem igazán érzékeli a különbséget a kötelezettség és a kötelesség között. Annak rendje és módja szerint felhorgadtak, miután Rákay hazafias kötelezettségnek nevezte filmjének megnézését, ám szinte mindenki kötelességként idézte a Mester által mondottakat. Holott nem teljesen ugyanazt jelenti a két kifejezés.

A kötelezettség a kényszerűség állapota, amikor egy személynek meg kell tennie azt, amit elvárnak tőle. Fennálló teher, cselekvési kényszer, ami egy jogviszonyból ered. Elvégzendő feladat, teendő, ami egy személytől elvárható, mert ez következik a társadalmi szerepéből. Apelláta nincs! A kötelesség pedig valamely teendőnek erkölcsi szükségessége. Becsületbeli, emberi indíttatású, elmulasztása számottevő következmények nélküli.

Megítélésem szerint tehát a különbözőség abban rejlik, hogy a kötelezettséget külső tényezők oktrojálják az emberre, a kötelességnek pedig az egyén jószántából, önként tesz eleget, tukmált érdek nélkül.

Ha ez a Philip gyerek kötelességről beszélt volna, az még – kísérővel – lecsúszna a torkomon. De nem, a NER hadfia – a tőlük megszokott módon és hangnemben – kötelezettségről zagyvál. Fel is vonult a bemutatón az egész arrogáns, öntelt és zsebbarát bagázs, hiánytalanul, Ők tudják, mi a dörgés, mikor van muszáj-pofavizit. Névsorolvasás nem is szükséges – ők abból élnek, hogy vannak egymásnak és a parancsolójuknak.

Megtehetik, mert velük szembeszállni is csak kötelesség, nem pedig kötelezettség.

*

Éjjen a magyar szabatság?

Hát hogyan, ha egyszer meghótt szegény?!…

*

Amióta azt olvastam, hogy „Lelki Békemenetet” tartanak Bayer Zsolték március 15-én, 3000 Ft-os belépővel, egyfolytában lelkiállapotos vagyok!

*

Se Békemenet, se Békekonferencia, se orosz-ukrán békepipázás, se lengyel barátság & békebuszok, se békesség Istentől, se egy Békesi László, se békeményítés lakossági részről. 

Se nem semmi, se semmi.

Csak simán elvagyunk itt, békétlenül a béke segge alatt.

*

Közös nyilatkozatot adott ki Magyar Péter és Pesty László. Megígérték, hogy ezután együtt nem fogják lerántani a leplet az Orbán-rendszerről.

*

Sok jogos kritika érheti a honi politika állóvizébe nemvártan becsapódott üstököst, de azt állítani, hogy nem is Magyar?!… Hogy Péternek sem eléggé kőszikla?!… Már elnézést!…

Ugyanakkor – mint egykori Dózsa György utcai lakos – cáfolnom kell az szóbanforgó égi test azon állítását, miszerint „Dózsa György unokája vagyok én, Népért síró, bús, bocskoros nemes”. A tényleges nagyapa ugyanis Dr. Erőss Pál, az egykor méltán népszerű jogtudor és tévés okosító.

*

Mándoki László „magyar zenész” („művésznevén” Leslie Mandoki) Kossuth-díjas.

Mikor lesz mán doki is?!…

*

Épphogy elmúlt a Nőnap, és a meggárgyult Szikora Róbert dalköltő- és énekesimitátor hangot adott azon véleményének, hogy „a nők különleges, furcsa képződmények”. Nyilván Orbán Ádám oldalbordájából képződtek anno, isteni sugallatra, fakanállal a kezükben. (Igen, így hívták az elsőnek teremtett embert, a Magyarságkutató Intézet kikutatta.) 

A fehérnépek látása nem valami jó, ezért gyakran átesnek egy vak komondoron. Férjuruk kiszolgálása mellett legfőbb kötelességük jó sok közjószágot szülni a hazának és az idetelepített külföldi cégeknek. Fejkendőt nem sokan hordanak már, de fejtendő keresztrejtvényt a táskájukban igen.

Pandula Dezső

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.