Április 27,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Slava Ukraini!

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,552,800 forint, még hiányzik 447,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Álláspontom a két éve kezdődött háborúról

Ma két éve, hogy betört az orosz haderő Ukrajnába. Különböző források fél millió körülire becsülik az áldozatok – halottak, megrokkantak  – számát, s mindegyikük valakinek a fia, lánya, férje, felesége, apja, anyja volt. Mindegyiküknek voltak barátaik, osztálytársaik, munkatársaik, s volt hazájuk is. Hazájuk, amelyik egyiküket odaparancsolta a harctérre, hogy támadja és ölje meg mindazokat, akik ellenállnak az agressziónak, másikukat pedig a hazájuk vagy a hazaszeretetük odaparancsolta a harctérre, hogy álljon ellen az agressziónak, űzze ki, vagy akár ölje meg azt, aki el akarja tőle venni a hazáját, az otthonát.

Vannak, akik csalárd módon egyenlőségjelet próbálnak tenni az agresszor és az agresszió áldozata, a támadó és a hazájukat védő politikusok, seregek, katonák, civilek közé. Akik ezt teszik, azok szerint természetes és jogos volt 1848-49-ben a császári és cári seregek támadása Magyarország ellen, hiszen „provokáltuk őket”, eleinte csak önrendelkezést volt képünk kérni, majd valóságosan is ki akartunk szállni abból a birodalomból, ahova már vagy 300 éve tartoztunk. S persze ugyanígy természetes és jogos volt 1956-ban a Vörös Hadsereg támadása Magyarország ellen, hiszen „provokáltuk őket”, ki akartuk húzni magunkat a szovjet birodalomból, szerettünk volna egy jelzők nélküli demokratikus országot megszállók nélkül, ideológiai kényszer, ránk erőltetett egypártrendszer nélkül.

A birodalomépítés nyers célján, „az erősebb jogán” kívül nincs olyan értelmezhető oka, indoka az Orosz Föderáció Ukrajna elleni agressziójának és népirtásának, amit fel lehetne hozni e háború magyarázataként. Oroszországnak immár 20 éve 5 NATO-, illetve 4 EU-tagországgal van közös határa (Norvégia, Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország), a jelenleg is zajló háború pedig arra sarkallta a finneket, hogy 2023-ban belépjenek a NATO-ba, s rövidesen a Balti-tengeren át határos Svédország is tagja lesz az észak-atlanti katonai szervezetnek. Oroszország „biztonsági érdekei” szemernyit sem sérültek volna Ukrajna EU, de akár NATO-tagságával. A világ egyik legjelentősebb atomhatalmát nem csak épeszű ember, állam, de még egy kötöznivaló bolond sem támadná meg. Nem beszélve arról, hogy a világ talán legjelentősebb nyersanyagkészleteivel rendelkező országával – mint az előző évtizedek fényesen bizonyították – minden szomszéd és távolabbi állam a kölcsönös előnyökön alapuló békés kereskedelemre törekedett és törekedne.

Rendkívül sajnálatos, hogy a jelenlegi magyar kormány minden lehető módon próbálja gátolni a szabadságáért, önrendelkezéséért, sőt, létéért küzdő Ukrajna uniós, illetve NATO-támogatását, mert ennek egyetlen haszonélvezőjét Vlagyimir Putyinnak hívják.

Magyar állampolgárként és magyar polgárként ma, az agresszió második évfordulóján ez úton is tiltakozom a magyar kormány, illetve a mindezt eltűrő országgyűlés Oroszország érdekeit szolgáló ténykedése ellen, amely egyben – meggyőződésem szerint – ellentétes mind a hazám, mind a kárpátaljai magyarság valós érdekeivel!

Magyarország lakossága nem egyenlő a magyar kormánnyal, vagy a parlamenti többséggel.

Slava Ukraini! – Dicsőség Ukrajnának!

Aki elolvassa az ukrán himnusz szövegét, az meg fogja érteni, miért is harcolnak megalkuvás, behódolás helyett az ukránok.

Még nem halt meg Ukrajna!

Él még Ukrajnának dicsősége, szabadsága,
Jóra fordul az ukrán nép, testvéreink sorsa.
Elpusztulnak elleneink, mint harmat a napon,
Urak leszünk immár mi is a hazai tájon. 

Szabadságunkért mi szívünk, lelkünk feláldozzuk.
Mutassuk meg, hogy kozákok gyermekei vagyunk! 

Butola Zoltán

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.