Május 1,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Aki örömlánynak áll, az ne csodálkozzék, ha nem koncertre viszik

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,614,500 forint, még hiányzik 385,500 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt kívánok az ébredező ország ébredező lakóinak! Nem akarok különösebben, főként indokolatlanul hurráoptimistának tűnni, de hosszú-hosszú ideje most először érzem azt, hogy nincsen veszve minden, ez az ország mégsem érett meg a pusztulásra, van remény a másra, jobbra, mert van hozzá akarat és talán bátorság is. Kérdés persze, hogy mennyi akarat és mennyi bátorság, meddig tart ki, mire lesz elég. Annak ellenére, hogy hazaáruló libsi, véletlenül magyarul beszélő, átmenetileg az országban állomásozó idegen ügynök vagyok (remélem, jól foglaltam össze a keresztény-nemzeti oldal gyakorta hangoztatott véleményét azokról, akik nem Orbán Viktor méretes seggének árnyékában képzelik el a szebb jövőt), szeretem az országot, szeretem a lakóit – bár természetesen nem mindet és nem egyformán -, arra vágyom, hogy szabadulhassunk a maffia szorításából, elindulhassunk a demokrácia felé vezető hosszú, rögös úton, létre tudjon jönni – majd valamikor, mert ez hosszú folyamat – egy öntudatos polgári társadalom, és ne kelljen szégyenkeznem az országom kormánya miatt. Ez persze még odébb van, de cél nélkül elindulni sem érdemes, sőt élni sem feltétlenül.

Orbán Viktor rendületlenül sunnyog, igyekszik megúszni ezt is, ahogy minden mást is sikeresen megúszott eddig. Ha ehhez fel kell áldoznia néhány katonáját – vagy akár az összeset -, szemrebbenés nélkül megteszi. De lehet, most ez is kevés lesz. Ma lesz a napja annak, amikor nem pártok szerveznek tüntetést, hanem influenszerek, bloggerek, művészek hívják utcára az embereket a kiszolgáltatottak védelmében, egy jobb, élhetőbb országért. Mondanám örömmel, hogy ők nehezebben támadhatók a sakálmédia oldaláról, de nincsenek illúzióim. Már gyártja a Rogán-Habony páros a mérget, az első adagot szét is osztották ügyesen, én pedig szemérmetlenül és hangosan röhögök. Hiszen még arra sem képesek a hírgyártó szalagmunkások, hogy egy konyhakészen kapott instant uszítást úgy átírjanak, hogy a felületes szemlélő saját gondolatnak vélhesse azt. Mutatom, mi a vigyorgásom oka. Az első képernyőfotó a Pesti Srácok nevű propagandatermékből való, a művet Trombitás Kristóf vette a nevére:

Pesti Srácok

A második képernyőfotó a Magyar Nemzetről való, egy sokkal hosszabb terjedelmű szerkesztőségi cikkből metéltem ki:

Magyar Nemzet

Hát ez oltári nagy gáz, drága Rogán nertárs és kedves nemzeti média! Azt hiszem, egyáltalán semmivel nem lehetne ügyesebben igazolni azt a felvetést, hogy bizony a nagyon nemzeti, nagyon keresztény betűvetőknek még akkor is tilos saját kútfőből dolgozni, ha egyik-másik alkalmas lenne összegereblyézni néhány önálló gondolatot. A főpropagandista annyira nem bízott semmit a véletlenre, hogy önmagát buktatta le nagyon zseniálisan. Szóval a drága orbánhű olvasók annyit sem érnek, hogy ne előregyártott zacskós táppal tömjék őket. Ismétlem, nem arról van szó, hogy egyik portál átvette a másik cikkét hivatkozással – ettől egyébként agyfaszt kapok a független sajtó esetében is, mert amikor nincsen mondandóm, nem beszélek/írok, de dühítő ennyire lenézni az olvasókat, hogy még némi munkát is sajnálnak belefeccölni a dologba -, hanem két, egymástól függetlennek látszani akaró, ám még szófordulataiban, szóválasztásában is szinte azonos írásról beszélünk. Ez szánalmas, fiúk.

És a vidorságom későbben sem lohadt, ugyanis az semennyire nem lepett meg, hogy a bátor utcai pávatáncos holnap esedékes fellépésére nem engednek be független sajtót, de azon nyerítettem egy darabig, amikor az Index belesírta a vakvilágba, hogy ők sem mehetnek be. Szép mentési kísérlet volt, de eredménytelen. Lehet oszlásnak indulni.

Ha már végre előtérbe kerültek az áldozatok, esetleg műsorra lehetne tűzni annak az egykori áldozatnak az ügyét is, akit elítélt a bíróság, mert zaklatta az egyházat a kérdéseivel, hogy hol tart az ügye. Mármint az, hogy bejelentette, 13 éves korában szexuálisan zaklatta egy pap, ám reakció az egyháztól nem érkezett, ellenben őt jelentették fel zaklatásért. Az ilyen esetek nem segítenek megállítani a pedofília terjedését, hiszen ha az áldozatot hurcolják meg, más meg fogja gondolni, hogy belevágjon-e. Nyilván pontosan ez a cél, de talán jó lenne szót emelni ellene.

A kormányzat zavarodottságát jelzi az az apró incidens is, hogy tegnap este a NER-hez köthető Scruton kávézóban lett volna nyilvános beszélgetés Gulyás Gergely és Schiffer András részvételével, ám a kezdés időpontjára Gulyás nem, csak egy üzenet érkezett, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter más elfoglaltságai miatt nem tud részt venni az eseményen. Az összecsődült újságírók így nem tudták neki feltenni azokat a kérdéseket, melyeket pedig roppantul szerettek volna. Hiába, a baloldali médiatúlsúly ijesztő tud lenni, szerintem egyszerűen be kell tiltani a médianyilvános eseményeket, mert mindig be szokott jönni az a taktika, hogy úgy teszünk, mintha semmi nem történt volna, kivárjuk a függöny mögött, ameddig tiszta a levegő. Mondjuk elég szar lehet így élni, de aki örömlánynak áll, az ne csodálkozzék, ha nem koncertre viszik.

Azt hiszem, elég lesz ennyi péntek vadhajnalra, sűrű napra számíthatunk ma is, úgyhogy én most veszem a búcsúmat. Jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek! Ahogy szoktunk, hamarosan jövünk vissza az első beszólással.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.