Július 24,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Se fegyverrel, se anélkül

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,329,960 forint, még hiányzik 670,040 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Kölcsönös bizalomban gazdag bilaterális jó reggelt mindenkinek! Miután olvastam, hogy fegyveres szkíták a hatalom átvételére készültek Európa, a világ és a világegyetem egyik legbiztonságosabb országában –  a terv szerint meg akarták dönteni a kormányt, letartóztatni a mostani és a korábbi kormányok tagjait, lefegyverezni a pintérséget, ellenállás esetén átállítani a katonaságot, megalakítani a Szkíta Magyarországot, és akkor a nemzeti szabad katonai csapatok felfegyverzéséről nem is beszéltem – nem nagyon tudom, hogy a végítéletig még érdemes felkelni, vagy hagyjam a fenébe. Az értelem maradványainak talaján állva eddig is nehéz volt elképzelnem, hogy van még a planétán ehhez fogható hülyeviccország, de ezután?  Könnyen lehet, hogy van, de nehéz elképzelni. Holott e Horthy-nosztalgiában égő szkíták nemzetbiztonsági aggályokat felvető, államrend elleni szervezkedése nélkül sem a képzelőerőnkön múlt, hogy szegény nem tudott olyan mélységekbe emelkedni és olyan magasságokba süllyedni, ahol el tudtuk volna képzelni, hogy ivarérettségük hanyatló szakaszában lévő emberek, néhány tucatnyian ilyen marhaságokat forgatnak a fejükben. Legalábbis én ezt annak ellenére se tudtam volna elképzelni, hogy arról nem szóltak a hírek, hogy a hatalom bársonyszéke helyett a börtönben landolt, jobbára koros vagy korosodó felebarátainknál a maroklőfegyveren, AK gépkarabélyon, lég- és gumilövedékes fegyvereken vagy a leendő Magyarország személyi okmányain túl vállról indítható karikás ostort is találtak volna a hatóságok. Nem találtak. Pedig a TEK segítségével példásan fellépő 150 rendőr egyszerre 10 helyszínen akciózott, 11 emberrel szemben intézkedett, 8-at gyanúsítottként hallgatott ki, továbbá egy 53, egy 68 és egy 88 éves férfit őrizetbe is vett. Derék.

Jó tudni – bár már így is a fenti bekezdéssel több figyelmet fordítottunk erre a szürreális szervezkedésre, mint amennyit megérdemelt volna -, hogy ha van szándék, a fideszes állam hatóságai, erőszakszervezetei képesek példásan működni, lecsapni bűncselekményt elkövető/elkövetni készülő emberekre, csoportokra. A TEK sem tévedt el a kétutcás zsákfaluban, nem olyanokra rúgták rá az ajtót, akik életükben sem láttak még egy csúzlit sem, nemhogy AK-t, vagyis tényleg tök jó, hogy Horthy önjelölt katonái kezéből kicsavarták a légpuskát. Még akkor is, ha az én fejemben nincs meg az a kép, ahol a 88 éves, lázálmoktól gyötört szkíta ember és pajtásai megdöntik az Orbán-rezsimet. Csak az jutott eszembe megint – ez az egyetlen mentségem, hogy még mindig erről pofázok -, hogy ugyanez a rendőrség, amelyik a fenti számok alapján egy szkíta bohóc ellen 13 rendőrrel intézkedik, egyébként futószalagon utasítja el a nyomozást olyan súlyos bűncselekmények gyanúját felvető ügyekben, amelyekhez köze van a regnáló hatalomnak. Ez viszont egyáltalán nem derék.

Egyébként, ami a kormány megdöntését illeti: megnyugodhatnak a nertársak, senki nem fogja megdönteni a hatalmukat. Se fegyverrel (lásd fent), se anélkül. Egyelőre legalábbis biztosan nem, és nem csak azért, mert mostanában nem lesz parlamenti választás Magyarországon. Hanem. Nagyjából erre jutott a Medián, amelynek friss (január 9-11) mérése szerint a mimagyarok több mint fele, ha korábban akart is, már nem akar kormányváltást. A lényeg: az állampárt újra erősödik, az ellenzék újra gyengül, miközben nő a bizonytalanok száma. A konkrét számokon innen: az egyik legkézenfekvőbb reakció erre az, hogy a másik kerületben lévő állatkertet, a mindent beterítő propaganda agymosását, meg a tájékozatlanságot és sötétséget, esetleg gombákat és birkákat emlegessük. Ne tegyük. Ennél ez bonyolultabb, bár nem túlságosan. Tény, hogy közel másfél évtized módszeres kútmérgezése nem múlik el nyomtalanul, sokkal nagyobb sebeket okoz, mint minden talpalatnyi jövő, amit a Lölő-jelenség és vidéke nevére írtak az elmúlt tizennégy évben. Ez az ország, ez a társadalom teljesen megroppant, elfáradt. Ebben persze a Rogán-központnak a legnagyobbak a bűnei, de azok sem lehetnek büszkék magukra, akik elfogadták, hogy eljátsszák ebben a bűzölgő rezsimben a rájuk osztott szerepet.

Meggyőződésem szerint a bizonytalanok száma nem azért nő fordítottan arányosan az amúgy se acélos állapotban lévő ún. ellenzék talajvesztésével, mert mindenki boldog attól, hogy az Orbán-dinasztia hatvanpusztai dácsájának árnyékában a 15 éve változatlan összegű családi pótlékát, a nyugdíját, a fizetését felzabálta az infláció, miközben a láthatatlan ellenségektől megvédő kormánynak valamiért az üzemanyagárak növekedésétől pont nem sikerült megvédenie. Vagy mert a Brüsszel elleni szabadságharc oly sikeres, hogy uniós források hiányában letérdel a gazdaság. Hanem mert belefáradtak, nem látják a kiutat, leszarják, csak hagyják békén őket. A legutóbbi parlamenti választás előtt rohadtul sokan akartak kormányváltást, szerintem sokkal jobban akarták, mint azok, akik kormányváltást ígértek, de képtelenek voltak felnőni a feladathoz. Összefogtak a színpadon, a színfalak mögött meg kinyírták egymást és a közös ügyet. Most is ugyanez megy, veszekednek, marakodnak, üzengetnek, egymást fúrják némi figyelemért, pozíciókért, apanázsért, 0,9 százalékért a főpolgármester-választáson, a további vegetálásért a diktatúra mocsarában. Az emberek belefáradtak, és bármennyire abszurd, szükségszerűnek látszik, hogy minél rosszabb, annál jobb. Minél rosszabb a helyzet, annál inkább erősödik a bizalom azokban, akik 14 éve azt kiabálják, hogy ők az egyetlen cselekvőképes erő. Az emberek belefáradtak, ezt a szart már ismerik, jól van az így, nem kell a ki nem próbált szar, mert az talán még szarabb lesz.

Biztos nem először írjuk: ha valaki komolyan gondolja, és arról beszél évek óta az ATV-ben, hogy ez nem demokrácia, nem jogállam, hanem egy diktatúra, amelyben a maffia, egy szervezett bűnözői csoport korlátlan közpénzből, választási manipulációval, saját magára írt törvényekkel leuralta az országot, akkor előbb-utóbb meg kell válaszolnia a kérdést, hogy egy ilyen rendszerben mi értelme van elindulnia a választáson a kormányváltás és a jogállam visszaállításának ígéretével? Azért, hogy megint ugyanaz legyen az eredmény és kezdődjön minden elölről? Nincs koherencia a mondanivalóban és ezért nincs a koherens mondanivaló mellé rendelhető eredményes politikai cselekvés sem. Futjuk ugyanazokat a köröket, és ma már egyáltalán nem tűnik túlzásnak, hogy Európa legkorruptabb hatalomtechnikusa, a brutális apparátusa és a hatalmas számú hűséges seggnyalója hátán tényleg 2030-ban is a nyakunkon lesz.

És ennek semmi köze ahhoz, hogy szerintem ennél a szélsőséges, feudális, korrupt fertőnél bármi jobb lenne, ennél az eszelős, eltorzult, korrupt harcmániás alaknál bárki jobb lenne. Annál, hogy 2024-ben a Rákosi-korszak köszön vissza (jó lenne, ha túlzás lenne) Magyarországon, szerintem bármi jobb lenne. Nem az, hogy egy tetves állami informatikai rendszert képtelenek normálisan üzemeltetni, miközben az oldalra buktatott Palkovics volt üzlettársának szoftverjét titkos kormányhatározatban teszik kötelezővé az állami szektorban (minden milliárdos közpénzmegrendelésnek megvan  helye), és nem is az, hogy a fogalmatlan milliárdos gázszerelő most éppen fogászatot is vásárol magának, mert az még nem volt neki. De az, hogy Sándorpalotáné gyulai protokoll-látogatására diákok százait vezénylik ki a hidegbe azért, hogy Sándorpalotáné toljon egy propagandaszelfit (ez simán belefér a sűrű programjába), a pedagógusok pedig rezignáltan veszik tudomásul, hogy ez van, egyszerűen szörnyű. Ez szörnyű:

– Maga szerint? – nézett ránk egy idősebb pedagógus, amikor megkérdeztük: osztályával önként jöttek-e az eseményre. Majd egy vállrándítással jelezte, nem mondhat többet. Arra is kíváncsiak voltunk, szerinte normális-e, hogy a diákok a hidegben állnak egy protokoll látogatás kedvéért. Ugyanazt a választ kaptuk: – Maga szerint normális?. Ez van. – legyintett.

Kommentálni is nehéz, de talán kár is. 2024-ben ez lett Magyarország. Rettegő alattvalók legyintenek és vonják a vállukat beletörődve mindenbe. Ebben nőnek fel generációk. Hogy terelik őket, vezénylik őket, mert jön a nagyságosasszony, és kell a biodíszlet a szelfijéhez. És ugyanez meg a főnöke közben tolja minden idők valóban legértelmetlenebb diplomáciai hisztériáját Svédország NATO-csatlakozása ügyében. Nem véletlenül egyikük sem dicsekszik a híveknek fenntartott, a propagandisztikus hülyítésüket szolgáló Facebook-oldalán ezzel a témával. Nem véletlenül nem fárasztják a sajátjaikat a megszégyenülésükkel. Hogy utolsók maradtak az utolsók között, hogy a nagy pávatáncos hanyatt vágódott, és azt sem tudja megmondani, hogy mi értelme volt ennek az egésznek. Majd kitalálják, hogy most éppen miért győztek. Mert pontosan tudják, semmi nem múlik ezen a híveik szemében, agyában és megítélésében. Egyelőre nem tévednek, tényleg semmi nem múlik. Ezen sem. Nem ezen múlik.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.