NEHAZUGGY

A vész permanens, kormányozni meg szükségtelen

Molnár Bálint | Január 18, Csütörtök | 7:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,578,300 forint, még hiányzik 421,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Verőfényes jó reggelt, igény szerint határtalan alavju és puszipacsi mindenkinek! Frontérzékeny embertársaimnak kitartást kívánok a sarkvidéki hideget felváltó rekord felmelegedés következményeinek elviseléséhez, amelyek állítólag az egészséges szervezetet is próbára teszi. Mindazonáltal ezen az égövön – ahol már akkor el kellett volna kezdeni komolyan venni a klímaváltozás húsba vágó valóságát, a szuverén magyar gógyi stadionokat épített, plakátokon követelte a több tiszteletet Brüsszeltől és azon fáradozott, hogy megtegye az első lépéseket az orbáni félfeudális kleptokráciába oltott választási autokrácia kiépítésébe – a politikai szélsőségesedés naponta képes pontosan ugyanazokat a fejfájással, vérnyomás-ingadozással, ingerültséggel kísért tüneteket produkálni, mint az időjárás. Legfeljebb nem mindig van január 18-án napközben 15 fok, amire ma, január 18-án azonban elég jó esély van. Nem mondanám, hogy egészséges.

Ámde kezdjük a napi fekálialapátolást egy rövid szolgálati közleménnyel. Általában a lehetőségeim és képességeim szerint igyekszem saját magamtól is megkövetelni azt, amit bárki mástól elvárok, azaz például képes vagyok belátni, ha tévedek. Ezért most ünnepélyesen belátom, hogy az elmúlt években talán félreérthetően használtam a józan ész kifejezést azzal a jelenkori rögvalósággal kapcsolatban, amelyben élnünk adatott. Miután társadalomtudósok tudományos igényességgel leírták, hogy a „józan ész” nem létezik, már csak azért sem, mert az emberek saját világnézetük alapján különbözőképpen értelmezik a józan ész fogalmát, tehát a kifejezésnek nincs általánosan elfogadott értelme (kicsit olyan, mint a jogállamiság, höhö), ezután igyekszem óvatosabban bánni vele.

Holott tudományos kutatások hiányában is elég evidens lehetett volna eddig is, hogy ahol az Orbán-rezsim és különösen annak névadója a józan észre hivatkozik (ahogyan például három éve egy brüsszeli csúcson azt találta mondani, hogy ma nemcsak az unió győzelméért, hanem a józan ész győzelméért is küzdünk, és hát azóta is küzd, mint malac a jégen), és a józan ész kizárólagos tulajdonosának tartja magát, vagy ahol Szijjártó felváltva áll a kölcsönös tisztelet és a józan ész talaján, ott én nem hivatkozhatok semmiféle józan észre. Az a józan ész amelyben Orbánnak és a Fidesznek van közös metszete velem, az biztosan nem létezik. Amire gondolni szoktam egyébként, amikor helytelenül használom a fogalmat az az, hogy nem szeretnék azelőtt megőrülni/megbolondulni/megzavarodni, hogy ez a mérgező, népnyúzó, szélsőséges és gonosz konstrukció elbukna. Egyébként ja, Orbán Magyarországa az ideáltipikus példája a nem létező józan észnek. Mivel nincs semmi olyasmi, amit az emberek többsége személyes nézőponttól függetlenül helyesnek gondol, ezért csak a Fidesz van.

Miután az önkritika hamvait rászórtam a fejemre, lendüljek a jó hírek csokorba kötésének hímes mezejére, ahol hiába is keresnénk a józan észt, nem fogjuk meglelni. Ellenben lendüljünk rögtön oda, ahol Nagy Márton gazdasági szakemberminiszter szerint „a gazdaság stabilitását már elértük, kevesebb állami beavatkozás kell, vége a vészkormányzásnak”. Látva, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnökének magasabb kamatvágást kilátásba helyező megnyikkanására azonnal összecsuklott a drága magyar forint, és konstatálva, hogy már meg sem próbálnak úgy tenni az elvtársak, mintha a költségvetési törvény egy törvény lenne, amit ők hoztak, amihez tartaniuk kellene magukat, amelyet kötelezően végre kell hajtaniuk), vagyis ahol a magyar gazdaságpolitika irányítói nyíltan és szégyentelenül beszélnek arról, hogy számukra az éves költségvetés és annak végrehajtása nem cél, hanem egy rongyos ~~gazdaság~~politikai eszköz, Mészáros Lőrinc józan paraszti eleganciájával kérdezhetném, hogy Nagy Dumber Márton sztárcsúcsminiszter ugyanbiza mibű számolta ki a böszme stabilitást? Melyik varázsgömbbe kellene nekünk, mezei póroknak belenéznünk ahhoz, hogy azt lássuk, amit ő lát? És ha eddig vészkormányzást toltak, akkor most mi következik? A dögvészkormányzás? Vagy a katasztrófa-, pánik és tűzoltókormányzás jön? És a veszélyhelyzeti, éjszakai settenkedő rendeleti és közlönykormányzásnak mikor lesz vége, arról lehet tudni bármit? Vagy azért annyira még nem stabil a gazdaság, hogy azt el lehetne engedni?

Azt mondja az ember – miközben nyíltan beismeri, hogy tökmindegy, mi szerepel a költségvetésben, úgyse tartják magukat hozzá -, hogy a kormány 2024-re már 4% százalékos növekedéssel számol, amihez a gazdaság több elemét helyre kell állítani, és „ez nem megy magától”. Most az mindegy, hogy közben a másik közgazdászzseni mekkora növekedéssel számol, és hogy mennyire megalapozott kettejük köbre emelt optimizmusa, Nagy szerint a növekedés első számú feltétele a fogyasztás növekedése, amihez szükség volt a reálbérek növekedésére (pedagógusok, mozdonyvezetők, volánbuszosok, szevasztok!), most még az kell, hogy helyreálljon a lakosság bizalma, és a magas megtakarítási rátából (!) lehet majd fogyasztás. Hogy is mondjam csak fél szemmel arra a hírre kacsintva, amely szerint soha nem voltak még ilyen magasak a magyarok hitelkártya-tartozásai? Konkrétan egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forint tartozás jut. Az van, hogy akinek volt megtakarítása, az eddig se fogta vissza a fogyasztását (ha lenne józan ész, akkor feltétlenül ezt mondatná velem), legfeljebb nem Magyarországon ver a seggére, hanem Dubajban vagy a francia Riviérán, akinek meg nincs megtakarítása, annak hitelkártya-tartozása van, tehát nincs miből többet fogyasztania, ahogy eddig se volt. Szóval kínos ez a Nagy Márton is a végtelenségig (legalább olyan kínos, mint Ursula von der Leyennek volt a tegnapi EP-jelenés, ahonnan idő előtt megfutamodott), de valószínűleg pont ezért tartja oly nagyra a főnöke. A lényeg pedig az, hogy akármilyen hosszú is volt az év első, tegnapi kormányülése (soha nem fogjuk megtudni ezt se), ha eltekintünk attól, hogy a vész 2010 óta permanens, a szó szoros és nemes értelmében vett kormányzás meg nagyjából soha nem volt, hiszen megoldották a hatalmon maradást kommunikációval, akkor stimmel a nemzetgazdasági beszélő fej okfejtése. Szerintem is van még mit mozdítani, széthordani, kisajátítani, eltaposni. Pedig valójában már rég nincs mit.

Egy olyan országban (csak néhány viszonylag aktuális példa a rengetegből),

– amelynek lakossága a populista nemkormányzás jótéteményei ellenére csak egyre fogyatkozik, és ebből is több mint egymillió főt sújt az energiaszegénység, azaz nem képesek hozzáférni az alapvető, megfelelő életszínvonalat biztosító energiaellátáshoz, mert nem tudják megfizetni, mert alacsony a jövedelmük, mert nem energiahatékony épületekben laknak, és mert az agyatlan, nem célzott, hanem demagóg rezsicsökkentés nem segít rajtuk;

– ahol a háziorvos órabére nettó 2600 forint, ahol emiatt ügyeleti központok szűnnek meg, ezért a beteg gyerekkel másfél órát kell autózni a legközelebbi ügyeletig;

– ahol a magyar illetőségű munkást lapátra teszi milliárdokkal kitömött ázsiai összeszerelőüzem, mert a vietnámi munkaerő olcsóbb;

– ahol alsós tanárok tanítanak felső tagozaton, mert olyan népszerű a tanári pálya;

– ahol napelemes vállalkozások tömegei tántorognak a csőd szélén, vagy mentek már rég csődbe, mert a gondoskodó állam még nem volt hajlandó kifizetni a 2021-ben pályázaton elnyert támogatásokat;

és a ~~dög~~vészkormányzás pártja a legközelebbi vasárnapon szervezett választáson is jó eséllyel kétharmadot szerezne (szombaton és hétfőn is hasonló lenne a helyzet) teljesen felesleges is kormányozni. Abba csak belebukni lehetne, az meg nem opció. A legközelebbi halaszthatatlan mondanivalómig maradok tisztelettel. Ha józan ész nincs is, gazembernek lenni se nem muszáj, se nem menő.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!