Július 21,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Egyesekben még megvan a kurázsi

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,728,616 forint, még hiányzik 1,271,384 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Egy igen érdekes írás jelent meg a VálaszOnline oldalán, amelyben egy volt tanár nyilatkozik a Ciszteri Szent Imre Gimnázium esetével kapcsolatban, amely oktatási intézménynek nekiment a kormánypropaganda, miután meg merték hívni Molnár Áron NoÁrt az iskola falai közé, hogy ott a diákokkal beszélgessen a nyíltan és vállaltan kormányellenes színész. A cikkben a szerző kifejti, hogy csak azért, mert egy oktatási intézmény egyházi, még nem kell a Fidesz iránymutatását követnie, hiszen az egyház nem a Fidesz kezében van. Ezekről a kérdésekről már én magam is számtalanszor szót ejtettem korábban, de jó ezeket a szavakat egy olyan embertől olvasni, aki maga is volt az intézmény oktatója és nem félt attól, hogy kimondja, mit is gondol. Persze ezt valószínűleg az is magyarázza, hogy már nem az iskola tanára, de akkor is érdemes elgondolkodni azon, hogy szerencsére vannak még értelmes emberek az egyházi iskolák falai között is, akik elsősorban nem Orbán Viktor parancsait teljesítik, hanem megpróbálnak a gyermekek érdekében döntéseket hozni, kizárólag a gondjaikra bízott gyermekek érdekét szem előtt tartani:

(…) amikor egy politikai irányzat túl jóban kezd lenni egy keresztény egyházzal, annak két oka lehet: vagy az illető politikus szent (láttunk erre példát), vagy az egyház kezdi elfelejteni az Evangéliumot. Arra gyanakszom, korunkra az utóbbi igaz. Egyházunk annyi kompromisszumot köt, amennyit nem szégyell, és hát (kínos dolog, hogy ezt le kell írnom…)  mostanában egyházunk itt, Magyarországon kevéssé szégyenlős. A szépen csillogó pénz mintha elhomályosítaná az Evangélium fényét.

Pontosan ez az oka annak is, hogy elképesztő mértékben csökken azok aránya Magyarországon, akik megbíznak az egyházakban, és rendszeresen templomba járnak. Az egyház apró kivételektől eltekintve elárulta a saját híveit, hiszen pénzért és ingatlanért cserébe teljesen feladta az értékeit, és egy olyan hatalmat szolgálnak ki, amely gyűlöletbeszéddel és propagandával tartja meg a hatalmát. Persze ez nem újdonság az egyház részéről, hiszen a történelem során már számtalan alkalommal történt meg az, hogy pénzért és hatalomért cserébe akár diktátorok mellé is álltak egyházi vezetők, vagy maga az egyház is. Francisco Franco spanyol diktátor uralkodása alatt például a keresztény egyház nyíltan az ő oldalára állt, sőt, voltak olyan papok is, akik fegyvert ragadtak a gaz ellenséggel szemben, amelyről tudni vélték, hogy a létüket veszélyezteti. De megemlíthetnénk a keresztesháborúkat, az inkvizíciót, vagy az erőszakos hittérítéseket is világszerte, a keresztény egyház soha nem volt szerény olyan értelemben, hogy kimutassa, mire is vágyik és mik a céljai.

Ezzel szemben az embert jó érzésekkel tölti el, hogy látja: csak azért, mert valaki esetleg keresztény és egyházi oktatási intézményben tanít, még nem lesz feltétlenül egy azzal a párttal és kormánnyal, amely a saját állampolgárai ellen cselekszik. Nem csatlakozik azok sorához, akik félrenéznek akkor, amikor visszaéléseket, korrupciót vagy gyűlöletet látnak. Mert az, amit a hazai keresztény egyház művel, az minden, csak nem a keresztény értékek képviselete. Az ő aktív vagy hallgatólagos segítségükkel sikerült meggyűlöltetni a melegeket vagy épp a másként gondolkodókat a kormánypártiakkal, akik a templomok falai között a választásokhoz közeledve egyre többször hallhatják papjaiktól az igét. Nem a szent igét, vagy idézeteket a Bibliából arról, hogy miként szeressék embertársaikat, hanem azt az igét, miszerint ne felejtsék el, hogy kinek köszönhetik az egyház újbóli felvirágzását és azt, hogy most egy felújított, vagy teljesen új templomban hallgathatják végig a misét.

És mintha a Mandiner azt hinné, hogy a pénzéhség már le is győzte az Evangéliumot, amikor egy odavetett utolsó bekezdésben számszerűsíti, mennyi pénzbe került iskolánk sportcsarnoka… Szerintem a sportcsarnokot a diákok kapták, és csakis azért kapták, hogy tudjanak sportolni és egészséges emberek lehessenek, és nem az iskola kapott sportcsarnokot, hogy cserébe megmondhassa neki a pénzosztó, kivel állhat szóba és kivel nem.

Mégis ezt képzelik sokan. Úgy vélik, hogy a mi befizetett adónkból megvásárolt épületekért cserébe eldönthetik, hogy mi történik az iskola falai között. Megszabják azt, hogy mi fér még bele, és mi nem. Vélhetően a legtöbb esetben ez a parancs működik, a fenntartók pedig kérdés nélkül követik az irányvonalat, de időnként vannak olyanok, akik ezzel szembe mernek menni. Kérdés, hogy ennek eredménye az lesz-e, hogy megregulázzák az intézmény vezetését, vagy pedig az, hogy mások is követik majd a Ciszterci Szent Imre Gimnáziumot és szembe mernek szállni a hatalom által kiadott paranccsal. Ismerve az elmúlt 10 év történéseit, én sajnos az előbbire fogadnék, de meglepetések mindig érhetik az embert, talán ezúttal is ez fog történni. Ennek ellenére, de ettől függetlenül is becsülendő az, hogy valakiben volt annyi, hogy emlékeztette a keresztényeket arra, hogy az általuk követett vallás nem mások gyűlöletére, hanem meghallgatására és elfogadására szólít fel. Sokan ugyanis elfelejtették, hogy mi is a Biblia üzenete, amely alapvetően nem a megosztásra, hanem az emberek összehozására törekedne. De a történelem során számtalan alkalommal használták már fel ezt a könyvet arra, hogy mások feje fölött mondjanak ítéletet másokról.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.