Július 18,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Mikor tanuljuk meg végre, hogy helyén kezeljük a dolgokat?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,622,220 forint, még hiányzik 1,377,780 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Egyeseknek kicsit elmentek otthonról az Egyesült Államokban. Kiderült ugyanis, hogy egy helyi lap konkrétan azzal vádolt meg egy 9 éves gyermeket, hogy rasszista, mivel kedvenc csapata, a Kansas City Chiefs mérkőzésén indián fejviseletet hordott, és arca egyik felét feketére, a másikat pedig vörösre festette, ami a csapata két színének felel meg. A cikkben azzal vádolják a gyermeket, hogy nem elég érzékeny és megsértette egyrészről a feketéket (black face), másrészről pedig az indiánokat. Nos, mint kiderült, a gyermek maga is indián ősökkel rendelkezik, ami csak viccesebbé teszi a helyzetet, noha véleményem szerint akkor is nevetséges lenne ez a vádaskodás, ha a fiatal szurkolónak egyébként nem csörgedezne indián vér az ereiben. Egy gyermekről van szó, aki kiment a kedvenc csapata mérkőzésére indiánnak öltözve, amiben az égvilágon semmiféle rasszizmus vagy gyűlölet nincs.

Ki ne öltözött volna valaha indiánnak farsangkor? Olyan, teljesen értelmetlen, fölösleges, nevetséges túlreagálása ez a történteknek, hogy arra szavakat is nehéz találni. A cikk szerzője az NFL, vagyis az amerikai foci szövetség rasszizmusáról beszél és arról, hogy mennyire mindennapos az, hogy teljesen hidegen hagyják az embereket a ma már elfogadhatatlan rasszista kijelentések és cselekedetek. Nemrégiben a Washington Redskins csapata volt kénytelen megváltoztatni a nevét, hiszen az vörös- vagy rézbőrűt jelent, ami sokak szerint teljességgel elfogadhatatlan. De nem az egykori Redskins az egyetlen csapat, amelyet a neve miatt támadnak, hiszen ugyanez a helyzet a Chiefs esetében is, amely főnököt, vezetőt jelent és alapvetően semmi köze nincs az indiánokhoz, bár az tény, hogy egyes szurkolói viselkedések – ilyen például a tomahawk mozdulat – megkérdőjelezhetőek.

De kérdezem én, akik ilyen könnyen felháborodnak valamin, azok mennyire elfogadóak másokkal? Amikor egy gyermek fejdísze és arcfestése ilyen hullámokat vet, akkor azért talán el kellene gondolkodni azon, hogy egy picit túllőttek egyesek a célon. A sportcsapatoknál, pláne az NFL-ben a szurkolók célja a legritkább esetben az, hogy megszégyenítsék az ellenfelet, vagy bármely társadalmi réteget. Az NFL szurkolóközönsége pont arról híres, hogy még az ellenfeleit is tiszteli. Persze a rivalizálás megvan, mert hát ugye sportról van szó, de messze nem az Európában megszokott focihuliganizmus a jellemző a tengerentúlon, hanem akár az is, hogy megtapsolják az ellenfél nagyszerű játékát. Véleményem szerint egyesek igencsak túlmentek bizonyos határokon, és már a légytől is megrettennek és mindenkit rasszistának, idegengyűlölőnek, kulturálisan agresszívnek neveznek, miközben szerencsétlen gyermek csak szurkolni szeretett volna a kedvenc csapatának.

De ha ne adj’ Isten egy felnőtt öltözött volna így, akkor azzal sem kellene, hogy baj legyen, hiszen a csapatát támogatja. Ahogy mondjuk a Green Bay Packers szurkolói sajtfejeknek öltöznek, vagy a Chicago Bears szurkolói medvének, esetleg a New England Patriots rajongói patriótáknak, akkor nem fakad sírva senki, de amikor valaki indiánnak öltözik fel úgy, hogy egyébként az is, akkor rögtön fel kell háborodni. Ráadásul a szerzőnek nincsenek indián felmenői, egy afroamerikai illetőről van szó, aki mások nevében háborodik fel. Ennek az egésznek nem a különböző bőrszínről és kulturális háttérről kellene szólnia, hanem arról, hogy milyen nagyszerű az, hogy egy gyerek a kedvenc csapatának szurkol, ezzel megtapasztalva a közösséghez tartozás élményét. Inkább örülni kellene annak, hogy a fiatalok nem a tabletjüket nyomkodva néznek valami agyrohasztó sorozatot, hanem vélhetően szüleik példáját követve szurkolnak a kedvenc csapatuknak.

Én azért nem megyek olyan messze, mint a jobboldali megmondóemberek, akik szerint hópihéket nevel ki ez a generáció, de gondok sajnos vannak. Jó lenne ugyanis, ha helyén kezelnénk az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulásokat, hiszen ha minden támadásnak, agressziónak minősíthető a jövőben, akkor sokan inkább meg sem szólalnak bizonyos fontos ügyekben, hiszen rasszistának, gyűlöletkeltőnek bélyegzik majd őket. Ha évtizedekig rendben volt az, hogy indián fejdíszben szurkolnak a KC szurkolói, akkor mi történt hirtelen? Tudom, hogy egyeseket már évtizedek óta zavar, de én nem nagyon láttam valódi jelét annak, hogy bárki is azért vett volna fel egy fejdíszt, hogy kifigurázza az indiánokat, vagy bármiféle kárt okozzon ennek a szimbólumnak. Ugyanez igaz egyébként mondjuk a feketék összefont hajával kapcsolatban is, amely számukra jelentőséggel bír, viszont egyesek – nem feketékként – úgy döntöttek, hogy úgyszintén ilyen hajkoronát szeretnének.

Véleményem szerint ennek örülni kellene, hiszen nem ellopja valaki a kulturális identitásukat, vagy nevetség tárgyává teszi azt, hanem éppen ellenkezőleg: népszerűsíti. Ezért inkább büszkének kellene lenni arra, hogy más kulturális örökséggel rendelkező ember is úgy véli, hogy ez egy szép hajviselet. Jó lenne, ha végre megtanulnánk a helyén kezelni a dolgokat, és nem háborodnánk fel mindenen, ami egyébként nem sértő. A világ egy sokkal jobb hely lenne, ha inkább a fontos dolgokra koncentrálnánk, ha mondjuk előbb kérdeznénk, és csak azután alkotnánk meg az igen erős véleményünket. Az emberek nagy többsége ugyanis nem rasszista indíttatásból hordja más kultúrák szimbólumait, hanem csupán azért, mert tetszik neki. Ez ennyire egyszerű és nincs benne ennél több.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.