Július 24,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Nem tanultunk a saját hibáinkból?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,329,960 forint, még hiányzik 670,040 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Sajnálatos módon valami olyasminek lehetünk szemtanúi az október hetedikei izraeli terrortámadás óta, amire nem gondoltunk volna még akár hetekkel ezelőtt sem. Újra az antiszemitizmus sűrű, fojtogató, fuvallata lengi be a világot. Ezen belül is több európai országot, ahol jelentős zsidó közösségek élnek, és ahol azzal voltak kénytelenek szembesülni, hogy egyesek horogkeresztet festenek zsinagógákra vagy temetőkre. Rombolnak, pusztítanak és elérik idővel, hogy a zsidóság féljen akár az utcára kimenni. Ez semmilyen országban, semmilyen körülmények között nem megengedhető. Mindenki, aki gyűlöletbeszédet folytat, vagy gyűlöletbűncselekményeket követ el, felelősségre kell vonni és szembesíteni kell a tetteikkel. Az ember azt gondolná, hogy a holokauszt szörnyűsége után az emberek megértették, hogy soha többet nem fordulhat elő ilyen a történelemben. Azt hihettük volna, hogy meghaladtuk a gyűlöletet és a kollektív bűnösség létjogosultságát, de jól láthatóan egyeseknek ez nem sikerült.

Fontos az, hogy az ilyen időkben felszólaljunk a gyűlölet ellen, mivel az természeténél fogva igen gyorsan el tud harapódzni, és sokkal nehezebb lesz megállítani. Tény és való, hogy a magyar zsidóságnak ezzel nem kell szembesülnie, hiszen idehaza biztonságban vannak, de egyes országok zsidó lakosai már nem érzik magukat ilyen biztonságban. Ausztria, Franciaország vagy épp Németország is az antiszemitizmus növekedésével küzd, ami meglepetésként érhet sokakat, hiszen az elmúlt évtizedekben ezen történések nem voltak jellemzőek egyik országban sem. Voltak persze időnként atrocitások, amelyek elfogadhatatlanok, de ilyen mértékű és mennyiségű támadás nem érte a zsidóságot az október hetedikei terrortámadás előtt. A brutális közel-keleti vérengzésnek 1400 halálos áldozata van már, akik ártatlan civilek voltak, többségében olyanok, akik sajnos megvédeni sem tudták magukat, mivel a támadás váratlanul érte őket.

Ez egy olyan időszak, amikor fel kell szólalni az áldozatokért és ki kell állni az antiszemitizmus minden morzsájával szemben. Nem fordulhat ugyanis elő az még egyszer, hogy egy népet kollektívan büntessenek meg. Nincs egyetlen olyan nép sem a világon, amelyik egy emberként felelős lenne bármiért. A zsidóság pedig már évszázadok, ha nem évezredek óta kénytelen szembesülni azzal, hogy egyes országok vezetői vagy polgárai nem tűrik meg a jelenlétüket. Számtalan pogromot voltak már kénytelenek átélni a zsidók, ezért is lehet most különösen ijesztő az, amit Európa-szerte látnak sokan. Meglehet a véleménye valakinek az izraeli-palesztin háborúról, de ebbe nem szabad belerántani a lakosságot. Mert hát egy osztrák, német vagy épp francia zsidónak mégis mi köze van a konfliktushoz? Mi köze van egy franciaországi rabbinak ahhoz, hogy mi folyik a gázai övezetben?

Az antiszemitizmus minden formája elítélendő és azonnali vizsgálatot követel. Ez persze igaz a gyűlöletbűncselekmények minden formájára, irányuljon az a cigányság vagy éppen a muszlimok ellen. Nincs jobb, vagy rosszabb nép, mint ahogy hibásabb, vagy kevésbé hibás nép sem. A kialakult konfliktus miatt nem lenne szabad másokat megvádolni bármivel is, pláne büntetni, márpedig jól láthatóan ez történik. Ez nem engedheti meg magának még egyszer a világ, ezért érthető az, hogy minden egyes – még ha jelentéktelennek is tűnik – rongálásról beszámolnak a lapok. Az ember végső soron csak ember, érkezzen bárhonnan, higgyen bármilyen Istenben és szeressen bárhogyan. Nincs különbség egy zsidó, arab vagy cigány között. Mindannyian lehetünk jók és rosszak, ami nem függ sem az identitásunktól, sem a vallási hovatartozásunktól, pláne nem a szexuális irányultságunktól. Léteznek gonosz arabok, zsidók és cigányok egyaránt, amit bizonyítéka annak, hogy ezen tulajdonságaink mit sem számítanak.

Itt lenne már végre az ideje annak, hogy az emberekre egyként tekintsünk és ne kollektíven. Úgy, mint jó, kevésbé jó és rossz népekre. Ez nem azt jelenti, hogy felejtsük el a kultúránkat, a hagyományainkat, vagy épp azt, hogy hol születtünk. Inkább arról van szó, hogy nem kellene a mellünket verni azért, mert arabok, zsidók vagy cigányok vagyunk, hiszen ez nem egy érdem, vagy nem olyan dolog, amiért megdolgoztunk. Persze lehetünk büszkék a hagyományainkra és kultúránkra, de ez nem azt jelenti, hogy másokénál magasabbrendűnek hisszük a sajátunkat. Ez nem egy népek és nemzetek közötti versengés, hiszen a versengésnek mindig háborúskodás, halál lesz a vége. Ideje lenne megtanulni a békés együttélést és azt, hogy a kultúrák és nemzetek a béke idejében képesek prosperálni, nem pedig a háborúskodás, gyűlölködés és halál idején. Semmi szükség sincs arra, hogy még a különböző népek is egymás torkának essenek és felelevenítsék a világháborúk borzalmait. Úgy hiszem, hogy fejlődtünk már annyit, mint emberi civilizáció, hogy mások (hit)vallása, vagy származása miatt nem esünk egymás torkának, hiszen pontosan tudjuk, hogy az hova vezet.

Véleményem szerint a gyűlöletre a legjobb megoldás mindig is az oktatás volt és lesz is. Egy gyűlölködőt a legjobban úgy lehet észhez téríteni, ha szembesítjük azzal, hogy a gyűlölet hova vezet. Ha szembesítjük azzal, hogy az a zsidó, muszlim, cigány ember ugyanúgy szeret és álmodik, mint mindannyian, akkor talán átgondolja azt, hogy valaha újra gyűlölködésre adja a fejét.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.