Május 3,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Azt hittem, ez csak az összeomlás következő fázisa, de ezek szerint ez már maga a megújulás

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 112,229 forint, még hiányzik 2,887,771 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép reggelt kívánok mindenkinek! Azoknak a nagyszerű újságíróknak is, akik képtelenek elengedni Matthew Perry halálának ezerszer kiaknázott aranybányáját, és bár éppen úgy nem lehet semmi konkrétumot vagy új információt tudni, mint tegnap, tegnapelőtt és azelőtt, de minden áldott nap fabrikálnak valami semmitmondó cikket bombasztikus címmel. Tudom, hogy kellenek a kattintások, de azért ez már méltatlan. Az elejétől fogva az. Pedig lenne mivel foglalatoskodni házon belül is. Például azzal, hogy miért is van minden, de minden titkosítva ebben az országban. Ahhoz is hosszú idő kellett, ameddig egyáltalán sikerült kideríteni, hol tárolja a kormány azokat a totál feleslegesen összevásárolt lélegeztetőgépeket és horkolásgátlókat, melyeknek egyetlen értelme az volt, hogy valakik milliárdokat kaszáltak az üzleten. Most ott állnak hűvös halomban egy raktárban, évente majdnem egymilliárdba kerül csak az, hogy ott tárolják őket, és a vége az lesz, hogy mennek a szeméttelepre. Az ilyen berendezés ugyanis nem Csepel bringa, hogy csak be kell olajozni a láncot, és akár 20 év mozdulatlanság után is üzemképes. Ezek az eszközök álltó helyükben is tönkremennek, elévülnek, használhatatlanná válnak. Ahogy most, úgy a vásárlás időpontjában is biztosan tudható volt, hogy még ha ennyi embernek valóban szüksége is lenne egyszerre ezekre a gépekre, akkor sem lehetne használni őket, mert csak egy töredékük mellé tudna az egészségügy szakképzett egészségügyi dolgozókat állítani. Szóval megvenni sem kellett volna, nem is lett volna szabad. De hát fiatalok voltak, kellett a pénz.

Aztán titkos annak a tanulmánynak a tartalma, melynek alapján az egészségügy átalakítása zajlik. Én speciel nem is tudtam, hogy alakítják átfele az egészségügyet. Azt hittem, ez csak az összeomlás következő fázisa, de akkor ezek szerint ez már maga a megújulás kezdete. Biztosan a megújulás szerves része az is, hogy a kórházi fertőzések számát és a fertőzések halálos áldozatait is megpróbálják a szőnyeg alá söpörni. Mert amiről nem tudunk, az nincs. Mint például az LMBTQ-közösség, mert ha Dúró Dóra kiharcolja, hogy 18 éves kor alatt ne lehessen megnézni a Nemzetközi Sajtófotó Kiállítást, akkor máris megoldódott az ő – mármint Dúró Dóra – problémája, és nincsenek is melegek, transzneműek, csak olyan fantasztikus hazaleányok, akik Horthy Miklós mellszobrot tartanak a parlamenti irodájukban egyfajta házioltárként. A befóliázott könyvek csak kiegészítik azt a gyönyörű képet, hogy mivé tud válni egy ország akkor, ha értéknek véli a selejtet, és maga fölé emeli. Pedig olcsóbban is meg lehetett volna oldani a dolgot, mindössze egyetlen embert kellett volna befóliázni, és nyugi lenne. Már viszonylag, mert ha jobban belegondolok, kellene még egy kevés fólia, bár talán környezetkímélőbb lenne valamelyik stadiont igénybe venni a hulladék tárolására. Merthogy már itt tartunk:

Ha jól értem, elérkezett az az idő, amikor már nem csak a kocsmáktól és elzsákmányolt dohányboltoktól kell távol tartani a fiatalokat, hanem a szivárványtól, fotóktól, színdaraboktól, könyvektől is. Igaz ugyan, hogy döbbenetesen magas a 18 éves kor alatt szülő lányok aránya, de nyilván dugni lehet úgy is, hogy az embernek – sok esetben gyereknek – fogalma sincs a lehetséges következményekről, sem arról, hogy miként lehet megelőzni a nem kívánt terhességet, mert hát a kormány, a keresztények és külön Dúró Dóra megvédi őket az élettől. És a tudástól, mert mint tudjuk, a tudás hatalom. És nem kell a hatalmat a nép kezébe adni, ha annak a népnek magától nincsen annyi esze, hogy elvegye. Ahogy annyi esze sincs, hogy megvédje a gyerekeit. A kormánytól. A politikusoktól.

A tegnapi nap legfontosabb híre az volt – legalábbis gondolom, mert mindenhol ez jött szembe -, hogy jövőre csökkenteni akarja jó kormányunk a túró rudi áfáját. Nem ez a tervezett hangulatjavító intézkedés volt számomra az igazi meglepetés, hanem két olyan dologgal szembesültem, amiről fogalmam sem volt egészen tegnapig. Az egyik az, hogy a túró rudi „desszert jellegű sajtkészítmény”. Így eléggé gusztusmentesen hangzik. Nem is tudtam, hogy a túró az sajtból van. Az én nagymamám még aludttejből csinálta annak idején. A másik, ami valóságos sokként ért engem, hogy egy darab ilyen cucc 240-260 forintba kerül. Ez azért már nem semmi! Ha egy négytagú család minden tagja eszik egyet (vagy két gyerek eszik fejenként kettőt), az egy ezres. Emlékeim szerint nem egy hatalmas darab a normál túró rudi – régebben volt belőle óriás is, biztosan most is van. Abba már bele sem merek gondolni, hogy az vajon mennyibe kerülhet -, szerintem egy gyerek simán betol belőle 3-4 darabot. Már ahol telik rá. Alig hiszem, hogy az fogja előbbre vinni a világ folyását, ha 260 forint helyett csak 240 forintot fognak kérni érte a boltban, mert az is brutálisan sok. Vagy csak én maradtam le a kanyarban,

Végezetül lenne egy kérésem, egyben kérdésem. Tegnap, a jóreggelt alatt leltem egy kommentet, ami erősen elgondolkodtatott. Amikor felvetettem, hogy kérdezzük meg erről az olvasókat, kisebb vita alakult ki a szerkesztőségben. Mutatom először, miről van szó:

KEDVES SZALONNA ! OLVASOM ÉS ÉLVEZEM ÍRÁSAIKAT, DE NEM TUDOM, HOGY RAJTAM KÍVÜL VÉGIG OLVASSA E MÉG 50 EMBER A 3 OLDALNYI ÍRÁSAIKAT !!! MA A POLITIKÁBAN A RÖVIDEBB ÜTŐS SZÖVEGEK MENNEK !!! BIZTOSAN NEM MARI NÉNINEK SZÁNTÁK EZEKET AZ ÍRÁSOKAT DE AZOKHOZ IS EL KELL JUTTATNI AZ ÉRTELMES HANGOT !!! MEG KELL TALÁLNI A NORMÁLIS ARÁNYT !!! ÜDVÖZLETTEL !

Kérek mindenkit, ne menjünk el a komment minősítésének irányába! Biztosan nem a rossz szándék vezette az olvasót, kiabálni sem akart, valószínűleg egyszerűen ő így gondolja, ezt tartsuk tiszteletben, és koncentráljunk magára a felvetésre! A szerkesztőségi eszmecsere apropóját az szolgáltatta, hogy érdemes-e vitára bocsátani olyan alapvető dolgot, ami lényegében az indulásunktól kezdve a Szalonna jellegét meghatározta. Hiszen mi ezek vagyunk, ezek, ilyenek voltunk akkor is, amikor elindítottuk a portált. Már akkor megfogadtuk – és ehhez mindig tartottuk is magunkat -, hogy soha nem a kattintások száma fogja megszabni azt az irányt, amerre haladni akarunk. Önmagunkat adtuk, nem szándékoztuk soha megspórolni sem a munkát, sem a szellemi erőfeszítést az írásainkból. Nem azt írtuk le soha átfogalmazva, amit öt másik – nálunk nagyobb, olvasottabb, tehetősebb – portál már leírt, hanem megpróbáltuk mindig továbbgondolni, érteni, megfejteni. Ez kimondottan az a vonal, amit nem lehet – vagy mi nem vagyunk elég jók, mert nekünk nem szokott sikerülni – öt sorban megtenni. Szóval a véleményetekre, véleményükre lennénk kíváncsiak ebben a kérdésben. Nem azt ígérem – nem is tehetem, mert a bőrünkből nem bújhatunk ki, hiszen akkor nem mi lennénk -, hogy holnaptól rövid cikkeket fogunk írni. Ám ez tipikusan az a műfaj, amit nem magának csinál az ember. Mi sem magunknak írunk, hanem nektek, önöknek. Ha tudunk önfeladás nélkül változtatni, mert erre van túlnyomó igény, attól nem zárkózunk el, mert fontos, hogy a Szalonna közös produktum, a miénk, a tiétek, az önöké legyen, mindenki a magáénak érezhesse. Egyszóval örülnénk, ha megtisztelnétek, megtisztelnének minket a véleményetekkel, véleményükkel. Ahogy a bevételeket elnézem, még két hónapunk van a nagy döntésig, addig még beszélgessünk fontos dolgokról. Jó?

Jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.