Június 17,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


És játsszák a sértődött áldozatot Stockholmtól Brüsszelen át Granadáig

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,749,432 forint, még hiányzik 1,250,568 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Végül csak sikerült orbitális, önkritikátlan cinizmusba fullasztania ezt a hetet is a virágzó Vadközép-Kelet-Európa nehézsúlyú illiberális pankrátorának, aki nem szépségversenyre ment Granadába; se az Európai Politikai Közösség csütörtöki találkozójára (ami nem egészen olyan, mint egy valamirevaló türk-kipcsak diktátortalálkozó), se a 27 uniós állam- és kormányfő pénteki csúcstalálkozójára. Aki az első nekifutásból előadott hátsó bejáratos sündörgéséhez képest végül odaállt a kamerák és mikrofonok elé, és beleröfögte az európai nyilvánosság arcába, hogy meg van ő erőszakolva. Jogi értelemben persze, a szó szoros értelmét inkább nem szeretném elképzelni se. Nem mintha bárkinek fizikai erőszakot lenne lehetősége elkövetni ellene, a sajtó- és mezei polgárelhárító verőemberei gyűrűjén az próbálja meg átverekedni magát, akinek hat anyja van.

Tehát. Mivel se viccelni, se gusztustalankodni nincs kedvem, koncentráljunk a jogi erőszakra, erre a pofátlan cinizmusra, amit képes volt elővezetni a hatvanpusztai luxusdácsa valódi tulajdonosa, amitől az Alhambra falai szégyenükben egész nyugodtan repedezésnek indulhattak volna. Szóval ott állt Európa magát áldozati báránynak álcázó zsarolási potenciálja és azt motyogta a szétcsúszott fejével, a véreres szemével és a rángatózó szájával, hogy megbukott a „migrációs csodafegyver”, az a bizonyos migrációs paktum, ami miatt Szijjártó is indulatkezelési tüneteket produkált tegnap néhány ezer kilométerre Granadától. Mindezt úgy, hogy még el se fogadták azt, amiről azt terjeszti, hogy megbukott.

Ezzel szemben az történt, hogy a tagállamok (úgy is, mint szuverén nemzetállamok) közös álláspontot alakítottak ki e tárgykörben, tisztázták a nyitott kérdéseket, ez a közösen elfogadott álláspont fogja az alapját képezni az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásoknak (=nem a befejezett múlt, hanem a leendő jövő idő). Magyarul: miközben Orbán hasonszőrű lengyel pajtása az illiberalizmusban, Mateusz Morawieczki a vétóval hadonászik, miközben Orbán jogi megerőszakolásról pofázik, a helyzet az, hogy ilyen ügyekben minősített többséggel dönt az EU, nincs vétójog, nincs küllők közé dugott bot, köröm alá benyomkodott tüske, híg fos a magas fűben. Ehhez képest állította azt minden fideszesek korrupt, szuverén miniszterelnöke, hogy szerinte a migrációs kérdésről csak egyhangúan lehet dönteni (mert ő azt mondta, és akkor az úgy van), de ezt „megváltoztatták”, őket a lengyel kollégával együtt jogi értelemben megerőszakolták, a javaslatot áterőltették rajtuk és félreállították őket, úgyhogy „ezután nincs semmi esélye semmilyen kompromisszumnak”. Nemcsak most, hanem holnap se és soha semmikor. Hogy komolyan vegyék őket, jól le is szavazták a migrációs politikáról szóló uniós nyilatkozatot, így az Európai Tanács elnöke, Charles Michel saját nevében külön nyilatkozatot adott ki a migrációról.

Az áldozati bárány szűk és röhejes jelmezébe bújt zsarolási potenciál, a saját országát 13 éve foglyul ejtő, a demokratikus fékeket és ellensúlyokat kiröhögő, majd lemészároló, a jogállamiság fogalmát nem ismerő, a 3000 napja tartó, újra és újra és újra meghosszabbított veszélyhelyzeti rendeleti kormányzás háromezredik napjára gyúró korrupt autokrata, aki Magyarországot a jog senkiföldjévé züllesztette, aki az országát sújtó gazdasági recesszió ellenére sem hajlandó teljesíteni azokat a feltételeket, amelyek megnyitnák az uniós pénzcsapot, passzív-agresszív stílusban jogi erőszakolást emleget saját magával (=Magyarország) kapcsolatban. Az ember, aki tizenhárom évre vicsorgásba fagyott gúnyos pofával teszi élhetetlenné azoknak az életét, azaz erőszakolja meg mindazokat, akik nem rá szavaztak, aki saját fenyegetésének érvényt szerezve évek óta erkölcsi, politikai és jogi elégtételt vesz azokon, akik nem ilyen országot akarnak maguknak és az utódaiknak, aki tehát a mondvacsinált veszélyhelyzet (migrációs, járványügyi, háborús, tökmindegy) végtelenített meghosszabbításával, éjszakai törvénykezési sündörgéssel még a saját bátorai által uralt parlamentet is kiiktatta a döntéshozatalból, meg van sértődve, hogy nem az van, amit ő akar.

Egyébként meg semmi durva nincs az EU szabályozásában, amit az Orbán-kormány ne tudna teljesíteni. Egyetlen baj van vele: hogy nem lenne mivel etetni a híveket, főleg most, amikor néhány százezer közepesen elkötelezett rajongó kiszeretett a Fideszből. Javasolnám az állampárt szavazóinak, hogy olvassák el az elfogadott javaslatot. A kötelező kvóta – Orbán és pártja egysejtűekre kalibrált hazugságaival ellentétben – nem volt, nincs és nem is lesz napirenden. Az elosztás önkéntes alapon lehetséges, a tagállamok dönthetnek róla, az egész mechanizmus a szolidaritásra, mint alapvető uniós alapelvre támaszkodik. Aki menekülteket fogad be (nem illegális migránsokat, mert azokat senkinek nem kell befogadni, azokat visszafordítják), az pénzt kap érte. Aki nem hajlandó ilyen módon szolidaritást vállalni, azt kiválthatja pénzzel, csökkentendő az önkéntesen befogadást vállaló országok terheit, szintén az európai szolidaritás alapján. És igen, be is lehet fogadni őket, képezni, átképezni, munkába állítani, hát hiszen Magyarország súlyos munkaerőhiánnyal küzd, egyébként is ömlenek ide az akkumulátorgyárakat működtetni képes vendégmunkások, a mimagyarok  meg rettegnek tőlük, mert szakálluk van vagy sötét a bőrük. Esetleg lejjebb lehetne tekerni a halált hörgő propagandisztikus migránsozást, és akkor nem kellene teljesen átlátszó, paródiába illő módon visszavonni a vendégmunkástörvényt, mert kiderült, hogy a választásokon átívelő rommá hergelés, ami a boldog békeidőkben hozta a kétharmadokat, nem maradt következmények nélkül. Igen, a rommá paráztatott tömegek parázni fognak, és akár az is előfordulhat, hogy meglincselik azokat, akik a frászt verik beléjük évek óta reggeltől estig.

De nem, ez nem opció, úgyhogy marad a pofátlanság, a hazudozás és az önkritika totális hiánya által vezérelt hepciáskodás. Az ember, aki szellemileg, lelkileg, jogilag és egzisztenciálisan 2010 óta kisebb nagyobb lendülettel erőszakolja a saját népét, meg van sértődve, ha nem az van, amihez a saját szemétdombján hozzászokott. Bele van tiporva a sötét, gonosz lelkébe, mert miután egy évtizeden át következmények nélkül pakolta a küllők közé a botjait, a küllők tulajdonosainak elegük lett. Jogi értelemben. Kurva nagy baj az, ami eddig történt. Hogy ezen a 93 ezer négyzetkilométeren szisztematikusan erőszakolják a demokráciát jogi értelemben, hogy a korrupt dilettantizmusuk tönkrevágta a gazdaságot, az oktatást, az egészségügyet, az állami közigazgatást. Rohadt nagy baj, hogy az intézményesített önkényeskedéssel kéz a kézben járó rendszerszintű korrupcióval maguk alá gyűrték a médiát, az igazságszolgáltatást, a független állami hatóságokat, hogy a falon túltolt jogállamtiprás és a békepártinak hazudott erkölcstelenség és hatalomtechnikai opportunizmus okán elveszítették a nyugati szövetségeseket, ezért előnytelen, pusztító üzleteket kötnek keleti irányba, amivel eladják a jövőt és illiberális diktatúráknak szolgáltatják ki a magyarokat. Elég baj, hogy tevőlegesen támogatják az embercsempészetet, hogy a magyar munkavállalók megbecsülése helyett külföldi vendégmunkások idecsábításával tartják pofátlanul alacsonyan a magyar béreket és szolgálják a nemzetközi tőke érdekeit, és akkor Rogán kétes múltú letelepedési kötvényes pénzes migránsairól ne is beszéljünk.

De ahelyett hogy most a recesszió ölében elgondolkodnának azon, hogy ezt a mérhetetlen pusztítást és népnyomorítást hogyan lehetne valamelyest helyrehozni, ők, a totális hatalom birtokosai, rendeleti kormányzóék vádaskodnak, hadakoznak a kitalált ellenségekkel, ész nélkül uszítanak Európa ellen, szemrebbenés nélkül rágalmaznak mindenkit, aki nem illeszkedik a korrupt, hazug világképükbe, és játsszák a sértődött áldozatot Stockholmtól Brüsszelen át Granadáig. Hogy az egyélőisten a jogot ráadásul egy olyan szexuális bűncselekménnyel emlegeti egy gondolati egységben, amelyet ők, a nőügyekkel nem foglalkozó alfahímek pártja rendre a szőnyeg alá söpörve relativizál, bagatellizál, és összemos a szexuális mássággal, külön gyalázatos. Bár ahogy ahhoz nem férhet kétség, hogy a semmilyen veszélyhelyzet által nem indokolt rendeleti kormányzás által nyomorgatott ország nem demokrácia, úgy az is teljesen egyértelmű, hogy egy ilyen kormánynak álcázott gazdasági érdekcsoporttal semmilyen megállapodásra nem lehet jutni. Mert ezt az egész monstrumot, aminek a tetején Orbán pöffeszkedik, kizárólag a folyamatos konfliktuskeresés fűti, és tartja mozgásban, a mindennel és mindenkivel való eltorzult, vöröslő fejű szembehelyezkedés és puffogás. Persze csak addig, ameddig valaki meg nem ragadja az üstökétől és rá nem lép a tyúkszemére. Jogi értelemben, természetesen.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.