NEHAZUGGY

Ahelyett, hogy a nagy erőlködésben utolértük volna Ausztriát

Jó reggelt, vidám vasárnapot, boldog októbert kívánok mindenkinek! Fél szemmel a rendkívül tanulságos szlovákiai választás módfelett tanulságos eredményeit tanulmányozva (amelyekről lesz szó majd bővebben is), az Úr pihenőnapját tartjuk. Úgy döntöttem, hogy nem szeretnék diszkriminálni a jókívánságokat illetően, úgyhogy a jó megélhetési okokból politikai keresztény jelmezben idétlenkedőket is üdvözlöm. Azokat, akiknek a kereszténység leginkább arra való, hogy lehúzzák a vécén, lehúgyozzák a trambulinról, beletöröljék a lábukat, és mindenek felett olyan hivatkozási alapként használják, ami mögé bebújnak és onnantól kezdve mindent meg kell nekik bocsátani. Mert ők keresztények, ők hisznek és félik az urat. Hát persze.

Pontosan egy héttel ezelőtt, amikor Semjén Zsolt díszkeresztény a Fidesz-KDNP által kézivezérelt állami hatóságok keresztény- és boszorkányüldözésének célkeresztjében álló Iványi Gábornak nagyvonalúan figyelmébe ajánlotta, hogy egyháza reménytelenül súlyos pénzügyi problémáinak megoldása érdekében kérjen részletfizetést a NAV-tól, azt írtam, hogy én ezek után már csak egyvalamiben reménykedem, de abban mindennél jobban. Nevezetesen hogy ha és amennyiben van Isten, akkor majd igazságosan rendelkezik arról, hogy mindenki oda kerüljön, ahova érdemei szerint kerülnie kell. Külön Semjén Zsolt. Most, amikor egy héttel később olvasom, hogy az Iványiék karitatív egyesületének (Oltalom Karitatív Egyesület) egyszázalékos felajánlásaira, megközelítőleg 72 millió forintra is úgy csapott le az említett hatóság, mint gyöngytyúk a takonyra, azaz a civil szja-egyszázalékok utolsó fillérét is azonnal levonta a számlájukról, miközben az állampárt katonája éppen benyögte, hogy miután ellehetetlenítették, átvennék a MET által fenntartott szegedi Wesley-iskolát, úgy érzem, túlságosan kulturált voltam és megengedő. Úgyhogy most már azt is gondolom, hogy ha ez az erkölcstelenségből és embertelenségből és aljasságból egy egész országnyi szellemi-lelki börtönkatedrálist felhúzó rezsim egyszer megomlik, nem lesz egyszerű megfelelő nagyságú munkatáborokat létrehozni, ahol a NAV janicsárjaitól a tankerületi végrehajtókon át a kormányhivatali csicskagyászokig el lehet majd helyezni közhasznú büntetésletöltés céljából mindazokat, akik asszisztáltak ehhez a 21. századi lealjasodáshoz. Nem vagyok megszállott hívő keresztény, de az én értékrendem szerint a főbenjáró, soha meg nem bocsátható bűnök sorába tartozik a legelesettebbekről való gondoskodás ilyetén gátlástalan, bosszú- és vérszomjas elszabotálása.

Minden körülmények között az lenne, és most is az, amikor az ország összeomlik éppen a büszke, szabadságszerető mimagyarok alatt. Nekem az a benyomásom, hogy azzal egyidejűleg, hogy az uniós ingyen pénzek megszűntek futószalagon érkezni (és Navracsics miniszter még mindig nem mondott le), kiderült, hogy az a közszájon forgó, elsősorban Szijjártó szájából (de a főnöke is öblögetett már ezzel, amikor nem tudta kikerülni, hogy a korrupciót a szájára vegye, és nem a brüsszeli korrupciós mocsárról volt szó) sokszor elhangzott állítás, miszerint ha itt rendszerszintű korrupció lenne, akkor nem lenne gazdasági növekedés, a korrupt országok szegények, bezzeg Magyarország fejlődik, épül, szépül, az alattvalók is léphettek egyet, kettőt, hármat előre, ameddig Moszkva reklámarca megtették a Hold-Föld távolságot, beleállt a földbe. Az van, hogy egyszerre lopni is és az országot legalább látszólag működtetni is önerőből nem megy. A korrupt országok pedig valóban szegények, és a haza állapotát elnézve, igazuk lett a nertársaknak, bár ők természetesen nem magukra gondoltak.

Ott tartunk, hogy miközben a 70 millió forintokért is lehajolnak – a civileket is, Iványiékat is semmibe véve – és a gondoskodásra szoruló legelesettebbektől vesznek el, nem elégednek meg azzal, hogy az oktatásból szivattyúzzák ki a pénzt, hogy Rogánnak legyen miből mosni az agyakat, de 27 milliárd forintot éppen átcsoportosítottak a magyar űrhajós misszióra. Ha nem szándékosan provokálnak, mint Németh Szilárd a kacsamájjal feltunningolt káposztás tésztájával, rohadjak is meg. Azt már tudjuk, hogy egy pályaelhagyó pedagógus buszsofőrként nettóban többet kereshet, mint tanárként bruttóban keresett, ezért jó okunk van feltételezni, hogy űrhajós ex-pedagógusként még többet keresne. Nosza, kedves tanárok, lehet jelentkezni űrhajósnak, mert ami fontos ennek a bűnbandának, arra van pénz. Önök sajnos nincsenek rajta a prioritási listájukon, önök nem elég fontosak. Nem gondolnám, hogy vigasztalja önöket az, hogy ezzel egyáltalán nincsenek egyedül.

Mint ahogy az sem fontos a luxusjachttal és luxusrepülővel ellentétben a vonatot már valószínűleg fel sem ismerő nertársaknak, hogy a Bécsbe tartó magyar vonat, vagy egy bárhonnan bárhova tartó magyar vonat ne késsen félórákat, órákat. A világ legbiztonságosabb és ötödik leginkább high-tech országában, amelyik a miniszterek elnökének hagymázas látomásai szerint minden válságból jobban jön ki, mint ahogy belement, amelynek nemzetikereszténykonzervatív jobboldali kormányát állítólag világszerte irigylik és a siker receptjéért könyörögnek nekik, amelyik mindenféle nem létező sikerszámokkal hadonászik a lánctalpas propagandája és adóforintok milliárdjai segítségével, abszolválhatatlan feladat, hogy A-ból B-be időben el tudjon jutni a mezei adót fizető. Nyugi! Az űrhajós misszióra bármikor akad 27 ezer millió elégetendő forint. Miközben a gondoskodáspolitika reményt ad jeligére nem jut se 27 500 forintos egészségkárosodotti járadék, se oxigénpalack az embernek, akinek egy téves orvosi diagnózis miatt eltávolították a fél tüdejét és öt bordáját. Nem tehet róla, lényegében megnyomorították, tönkretették, de számára nincs segítség, mert ezek nem fontos dolgok ott, ahol a korrupció és a féldiktatúra dübörgésének oltárán a hatalom számára az emberi életnek, az emberi méltóságnak semmi értéke nem maradt. Ha volt valaha bármi értéke számukra. Ahol nagyon sok ember se élni, se meghalni nem tud méltósággal.

Úgyhogy. Hiába szavazott az igazi mimagyar a Fideszre harminc éven keresztül, 2023-ban ő is ugyanúgy szív, mint a dollárbaloldalinak meg kommunistának meg genderbuzilobbistának meg sorosistának csúfolt polgártársa. Ő se fog tudni átülni egy másik vonatba, amikor egy szép, hűvös őszi reggelen hivatalosan is összeomlik az ország vasúti közlekedése. Nem, egyelőre nem omlott össze teljesen, mindössze annyi történt, hogy ahelyett, hogy a melldöngető erőlködésben utolértük volna Ausztriát, holnaptól a magyar vonatokat átmenetileg lekapcsolják a nyugat-európai hálózatról. Nem baj, majd lehet menni Lamborghinivel, amit immár itthon is be lehet szerezni, miután – kellett is, mint egy falat kenyér éhínség idején – megnyílt Magyarország első Lamborghini márkakereskedése. Nagyon helyes.

Komolyra ordítva a szót: az a rossz érzésem van, hogy ez a vasúti, közlekedési lekapcsolás Nyugat-Európáról önmagán túlmutató jelentőséggel bír, és tökéletes szimbóluma mindannak, ami itt 13 éve történik. Ami egyrészt oda vezetett, hogy sorra omolnak össze az állami szolgáltatórendszerek, és ahogy kinéz az ábra, hamarosan nemcsak vonatközlekedés nem lesz, nemcsak az egészségügyi és szociális ellátás hullik végérvényesen darabjaira, de akár a vízellátás vagy a közvilágítás is luxus lehet. Másrészt akinek volt szerencséje a Partizán interjúkérése elől pár napja bátran megfutamodott, nem mellesleg egy költségvetési csalás és okirathamisítás gyanúját felvető bűzös korrupciós ügyben közvetetten érintett, a független média orra alá borsot törni készülő Kocsis Mátéval készült propagandamonológgal találkozni a Magyar Nemzetben, annak szerintem lehet az az érzése, hogy ezek tényleg arra készülnek, hogy lekapcsolják az országot Európáról. Nem akarom azzal a vádolni a nembuzeránsok mintapéldányát, hogy saját gondolatai vannak, és végül is tökmindegy, hogy melyik mosdatlan szájból halljuk Brüsszel, az Európai Unió és a Nyugat fröcsögő ostorozását, a lényegen nem változtat. Az országot beleállították a földbe, nincs érvényes, értelmes ötletük arra, hogy miképpen lehetne kimászni a gödörből, nincs egy fél szavuk, amivel a saját felelősségüket feszegetnék abban, hogy összeomlik minden, ezért marad az egysejtű politika: migránsozásnak, gendereznek, brüsszeleznek, háborúpártiznak, nyugati újkommunistáznak és visítanak a szuverenitásukról. Ja, és fenyegetőznek, hogy az EU „megérdemelné”, hogy Magyarország megtagadja egyes uniós befizetések teljesítését. Ide jutott Kocsis az erkölcsi leépülésben, ezt is hajlandó volt az arcára venni, bár soha nem volt ő semmilyen szempontból egy kifejezetten éles, pláne gerinces kés a gazdája fiókjában. Kósához vagy Mészároshoz képest összefüggő mondatokban beszélni, nem intellektuális teljesítmény. Tehát kvázi papírjuk van róla, hogy uniós források nélkül összeomlik az általuk vezetett ország, de rázzák az öklüket, hogy akkor ők nem fizetik be annak az összegnek a mikroszkóp alatt is csak nehezen azonosítható töredékét, amihez az ország azért nem fér hozzá, mert ők korrupt, illiberális maffiózók. Innen lesz szép talpra állni. Egyáltalán bízni abban, hogy még azelőtt kijózanodnak Kocsis hívei, hogy a huxit elkerülhetetlenné váljon Európa árokásóinak. Akik ahelyett, hogy érvényt szereztek volna az Ausztria utoléréséről szóló ígérvényeiknek, minden jel szerint azon vannak, hogy lekapcsolják az országot Nyugat-Európáról.

Nem ma vagy holnap fog fény derülni a végkifejletre, úgyhogy nem állok addig fél lábon, viszont a végére egy rövid szolgálati közleményt tartogattam. Hálásak vagyunk mindazoknak, akik a körülbelül egy hónapja közzétett felhívásunknak eleget téve, lehetőségeikhez mérten az elmúlt hetekben támogatták a munkánkat. Mindenkinek köszönjük, aki önként, senki által nem kényszerítve, nem a másoktól önkényesen elvett, hanem a tisztességesen megkeresett jövedelméből/járandóságából egy kisebb vagy nagyobb összegről lemondott a javunkra, és azt üzente, hogy fontos neki, amit csinálunk. Az ideális működéshez szükséges állapottól – amint az a frissített számlálón látszik – így is távol vagyunk, de hosszú idő után egy rövid időre levegőhöz jutunk, és már ez is nagyon sokat jelent. A kollégáim és a magam nevében is köszönöm, és tisztelettel arra kérek mindenkit, akinek belefér, hogy maradjon mellettünk ezután is. Nagy szükségünk lesz rá, de meg fogunk dolgozni érte. Szebb napokat mindenkinek!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább