NEHAZUGGY

Jó lenne már, ha mondjuk az egészségügyben dolgozók és főleg a betegek szempontjai és érdekei is számítanának egy parányit

Swan Edgar | 2023. Szeptember 15, Péntek | 8:02

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,829,150 forint, még hiányzik 1,170,850 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt kívánok mindenkinek! Nincs mese, el kell ismernünk, hogy ebben az országban olyan végtelenül tehetséges, és főként hozzáértő emberek vannak kulcspozíciókban, hogy még akkor sem tudnának hibázni, ha akarnának. De nem is akarnak, mert a szerénységüknél csak a becsületességük nagyobb vagy három számmal. Takács Péter, aki állítólag felelős az egészségügyért – ami állítólag létezik és működik – megmondta a tutit a bajok forrásáról:

„Ha rajtam múlna, lenne államosítás”

– reagált Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, majd azzal folytatta: de a kormány meg nem akarja, tudomásul vettem, hogy nem nyerhetek mindig. Szerinte mindig előjön a centralizálás problémája, és az eddigi felmérések igazolták, hogy a fenntartó laikus, ami működési problémákhoz vezet. Így például egy-egy településen a járóbeteg ellátást az nem az ott élők igényeihez igazítják, hanem ahhoz, hogy éppen milyen ellátáshoz sikerült orvost vagy egyéb erőforrást szerezni.

…

Ma olyan magasak az orvosbérek, hogy meghaladják a nemzetgazdasági átlagkereset háromszorosát, ekkora luxust nem engedhet meg a költségvetés magának, hogy 6 órás munkáért 8 órás munkabért fizessen az orvosoknak.

(Népszava)

Ennél jobban nem is lehetne bemutatni az államtitkár úr végtelen szakértelmét, és a csillagokat verdeső intelligenciáját. Eleve nagyszerű látásmódra vall, ha egy szakmai kérdésből versenyt kreál, melyben hol ő győz, hol a kormány. Azt már csak lábujjhegyen állva merem megjegyezni, ha nem rajta múlik annak a területnek a működése, amiért névleg ő a felelős, akkor kin múlik, illetve ez esetben ő minek van ott? Mert szép? Jó lenne már, ha mondjuk az egészségügyben dolgozók és főleg a betegek szempontjai és érdekei is számítanának egy parányit. Az államosítás és a centralizálás annyira nagyon bejött amúgy az egészségügyben és az oktatásban is, ugye? Azóta gördülékenyen haladnak a dolgok, a lombikbébik csak úgy potyognak a boldog szülők karjaiba, a kórházak adóssága az idén még csak a 70 milliárdot haladta meg, az iskolákban lassan a fűtő és a takarítónő tartja a fizikát és kémiát az udvaron ácsorgó konténerben, tehát államtitkári szempontból minden oké. És hogy ha államosítanák tovább az egészségügyet, akkor nem az elérhető orvosokhoz igazítanák a rendelést? Hanem kihez? A csillagok állásához? Ex-Rogánné hálóingéhez, amiben véletlenül elment polgári piknikelni? Mert attól lenne több orvos? Vagy ide-oda vezényelnék őket? Hiszen már most is ez megy, mégsem jobb. Amúgy pedig hiába jó az orvosok fizetése, ha az őket segítő – és nem a köpenyt segítik fel a dokikra, hanem kulcsfontosságú feladatokat látnak el, ami nélkül az orvos nem tud dolgozni – szakdolgozók fizetése olyan siralmas, hogy inkább mennek polcfeltöltőnek vagy pénztárosnak, mintsem kidolgozzák a belüket a semmiért úgy, hogy emberek életéért felelnek. Ezen az államosítás és a centralizálás mennyiben segítene?

Aztán itt van nekünk a másik országos főnyeremény, a katonai nemkormánygéppel röpködő külügyminiszter, aki szeret rövidgatyában és macifölsőben megérkezni különféle országokba. És messze ez a legkisebb baj vele, ennél jelentősebb probléma, hogy semmiből semmit nem ért, és az alkalmatlanságát agresszív pimaszsággal próbálja leplezni.

Megint leszálltunk tankolni Almatiban. Olvasom, hogy az Európai Parlament elítélt, amiért korábban elmentem tárgyalni Minszkbe.

Ez ugyanaz a testület, amelynek több tagját korábban korrupció miatt tartóztatták le? (Facebook/Szijjártó Péter)

Azért szállt le Almatiban tankolni a nemkormánygép, mert Mipetink előtte Hongkongban bohóckodott és követelte a békét, onnan röppen Isztambulba a Türk Államok Szervezetének kereskedelmi ülésére. Egyik fontosabb, mint a másik, én igazán nagy örömmel finanszírozom az adómból a szálldosást, francba a lepusztuló falvakkal, a menekülő pedagógusokkal és egészségügyi dolgozókkal! Tudni kell, hol van jobb helyen a pénz! Hát a gúnyolódó külügyér segge alatt, ez biztos! Aki zsebrevágott kézzel vicceskedik azon, hogy máshol VAN KÖVETKEZMÉNYE a korrupciónak, tehát az ő értékrendjében nem az a gáz és említésre érdemes, ha egy közpénzből fizetett közalkalmazott korrupt, hanem az, hogy ezért letartóztatják, bíróság elé állítják. Magyarországon ilyesmi elő nem fordulhat, mármint nem az, hogy korrupt geci legyen valaki, hanem az, hogy ennek következménye legyen. Van persze, ami kivédhetetlen, például hogy Orbán kedvenc lapjának főszerkesztője nem kap vízumot az USA-ba, hiába kapott diplomata útlevelet (mert nálunk olyat akárki kaphat, aki jóban van a külügyminiszterrel vagy az ő gazdájával, azt akár ki is nevezhetik futball-nagykövetnek, csak hát ha nem szerepel a hivatalos nagykövetek listáján, attól még nem lesz az. Az USA nem tegnap óta kéri, hogy ne adjanak már mindenkinek diplomata útlevelet, csak a hivatásos diplomatáknak), de ami ennél nagyságrendekkel nagyobb baj, hogy Magyarország meg nem kap uniós forrásokat. Szerencsére a kormánytagok és a parlamenti szavazóbrigád fizetése egy fillérrel nem csökken ettől, oda mennek, azt csinálnak és azt beszélnek, amihez csak kedvük van. Hajrá!

Hogy Novák Katalin és Orbán Viktor miket hordott össze a szaporodási csúcson, azzal én most nem zsibbasztom sem az olvasókat – mert még nagyon reggel van -, sem önmagamat. Mindenesetre én kérek elnézést minden olyan honfitársamtól, aki a maga szintjén próbál tenni ellene, mégis olyan országban kell élnie, melyet elsősorban ez a két ember képvisel a világ szemében. Orbán újabb hülyeségeinek elemzése helyett inkább szeretném hálásan megköszönni mindenkinek a támogatást, akár szóbeli, akár anyagi segítségről van szó. A hónap felénél tartunk, és jól állunk. Már ahhoz képest, ahogy állni szoktunk. De ha elakad az adakozókedv, akkor bizony nagyon rezeg a léc. Úgyhogy kérem, aki teheti, szándékában is áll, de valamiért eddig nem szánta rá az időt, gondoljon arra, hogy holnap, a jövő hónapban, a következő hetekben és hónapokban szeretne-e szalonnázni. Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy ennek ne legyen akadálya, de magunkban kevesek vagyunk. Egyszerűen nekünk nincsen semmi más bevételünk, csak az a támogatás, amit az olvasóinktól, Önöktől, Tőletek kapunk. Nálunk nincsenek reklámok – a Disquson még fizetünk is azért, hogy nyugodtan lehessen kommentelni, és senkit ne zavarjanak a reklámok -, nincs támogató, nincs háttérhatalom, és nincs senki, aki beleszólhatna abba, hogy miről és mit írunk. A mi nagyságrendünkben ez az egyetlen módja a függetlenség megtartásának, ha nincsen senki az olvasóink és közöttünk. És ennek bizony az az ára, hogy ki vagyunk szolgáltatva, csak éppen nem egy szponzornak, pártnak, vállalkozásnak, hanem azoknak, akikért létrejött és működik ez az oldal. Emlékeztetőül, hogy mit és miért kérünk.

Ettől teljesen függetlenül jó ébredezést és szép napot kívánok mindenkinek! Mi hamarosan jövünk vissza az első beszólással, ahogy mindig szoktunk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!