Június 19,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Igazából egy marék becsületrendet célzás nélkül az oligarchák és strómanok közé lehetne vágni, bárkit sikerül kupán somni vele, ott garantáltan jó helyen lenne

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,873,430 forint, még hiányzik 1,126,570 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt kívánok mindenkinek! Most van az, hogy az olvasók segítségét kérem. Nem anyagi támogatásban (bár annak is nagyon örülünk, és égető szükségünk is van rá), hanem abban, hogy jól látok én a szememmel, jól értelmezek az agyammal? Orbán most döntötte el, hogy konszolidálja a rezsimet? Igazából erről szól Pesty László megvilágosodása, és az ennek nyomán sorra megszólaló közéleti szereplők és politikusok? Akkor esett le a tantusz, amikor Szíj László, akiről fotó is alig készült, interjút sem ad – talán egy jelent meg a tegnapin kívül – hirtelenváratlanul csacsogni kezdett. Jó, nem olyan portálon, ahol kérdezték volna kínos dolgokról is, hanem az Indexen, de akkor is. Mesélget mindenféléről, de főként arról, hogy nincsen abban semmi csoda, hogy ebben az országban néhány vállalkozó viszi el szinte az összes állami tendert, hiszen ők értenek hozzá, ők rendelkeznek megfelelő eszközökkel és tudással. És az lenne a fura, ha egy lángosos nyerné a tendereket. Aha, az meg semennyire nem fura, hogy egy beszélni alig tudó gázszerelő nyeri, akinek a családtagjai szintén alkalmasak mindenre. Előtte meg a beszélni nem nagyon szerető Legokosabb Lajos nyerte, mert ő értett hozzá, de már nem ért.

Szóval Pesty László elkezdte feszegetni az urizáló NER-lovagok szemkápráztató életmódját – természetesen azt sem felejtette el egyértelművé tenni, hogy erről Orbán Viktor egyrészről nem tud, másrészről nem tehet -, amihez kapcsolódva sorra jönnek ki a fura cikkek olyan figurákkal, akik valóban, bizonyíthatóan az állami pályázatok állandó nyertesei, és sorra elmagyarázzák, hogy de hát ők nem azért nyernek, mert a szerencse, a Jóisten és Orbán Viktor barátsága mellettük áll, hanem azért, mert baromira értenek, igazából mindenkinél jobban értenek. Mármint mindenhez. És nekik van felszerelésük, szakembereik, gépeik, munkásaik. Mindenhez. Is. És nyugodtan indulhat bárki ezeken a pályázatokon, szabad a verseny, azonosak a feltételek. Tényleg így lehet, ha ő mondja. És mindenki más is mondja. Csupa tehetséges vállalkozó nyüzsög az állami pályázatok – tehát a közpénzek körül -, akik tényleg csak a saját tehetségüknek, a rengeteg munkának és a kockázatvállalásra való hajlandóságuknak, valamint a jó döntéseiknek köszönhetik a sikereiket. Orbán apjától Rogán volt feleségén át Orbán lányig és vejéig csupa-csupa üzleti zseni. Arról tényleg, de igazán nem ők tehetnek, hogy másoknak nem jött be így az élet. Hogy másokat kizártak a pályázatokból vagy eleve indulni sem tudtak az indokolatlan feltételek miatt, esetleg váratlanul úgy döntöttek, hogy visszalépnek, sőt, mindjárt el is adják a céget, mert úgyis jobban tudja más működtetni.

Ha esetleg, de tényleg csak teljesen véletlenül akad néhány vállalkozó, aki visszaél a nem is létező politikai kapcsolatival, azt majd a fehér lovon érkező Pesty jól leleplezi, és rá lesz csapkodva a kezükre nekik. Szóval megnyugodhatunk, itt minden teljesen törvényes (ami igaz is, mindig hozzá szokták igazítani a törvényeket az igényekhez), és főleg korrekt. Igazából egy marék becsületrendet célzás nélkül az oligarchák és strómanok közé lehetne vágni, bárkit sikerül kupán somni vele, ott garantáltan jó helyen lenne. Az urakok célba értek, ennek jele a miniszterelnöki vő úriklubja is, ahová majd járhatnak lazulni, beszélgetni Nietzschéről, Kantról és amiről az arisztokrácia tagjai szoktak. Előtte leadják a ruhatárban a trágyaleves gumicsizmát, nájlonzoknit, bugylibicskát és máris ember nem mondja meg, hogy nem ezüstkanállal a szájukban születtek, hanem szorgos munkával, szakértelemmel jutottak a csúcsra. Ezt pedig mostantól kedve leszünk szívesek tudomásul venni és tényként kezelni, nem hőbörögni csúf, irigy pofával a luxus láttán. Mert az jár, az jogos, az kemény munka eredménye, és ha mi úgy iparkodunk, mint az ország NER-elitje, akkor majd nekünk is lesz. Mint azoknak a nehéz sorban élő kisklapecoknak, akiket annak idején az emberminiszter, bizonyos Balog Zoltán elvitt luxusebédelni, hogy legyenek nekik igényeik, akarjanak valamiért hajtani, sikeresek lenni. Fog is ez menni, nem kétség. Szaktanárok nélkül, penészes falú osztálytermekben, jobb esetben konténerekben, keresztül-kasul helyettesítéssel, agyonhajszolt, szarul fizetett, kiégett, elkeseredett tanárokkal is fog menni, csak akarni kell.

A végére jöjjön a móka és kacagás. Borkai Zsolt, volt fideszes volt győri polgármester huszárosan kivágta magát a kínos szituációból. Nagy taktikus az ember, ez tisztán látszott a bukását okozó videóból is, de most még rátett egy lapáttal. Ugyanis azt állította ő, azért próbálta meg letiltani a Gulyás Márton által készített interjút, mert tudta, hogy akkor direkt ki fogják rakni az egész, vágatlan anyagot, és ő ezt akarta elérni. Így most Mérő Vera jogvédő is megnyugodhat, semmi nem Borkai akarata ellenében történt, sőt, az agyafúrt riportalany parádésan túljárt a riporter eszén! Éljenéljenéljen! Sokszor mondtam, de nem lehet elégszer; ha ez az ország nem lenne, direkt ki kellene találni.

Jé ébredezést, kellemes hétvégét kívánok mindenkinek! Ahogy szoktuk, hamarosan jövünk vissza az első beszólással.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.