Május 15,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Mert ezeknek semmi sem szent

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 734,189 forint, még hiányzik 2,265,811 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Kérem tisztelettel, zajlik az élet Nerniában, ha nem is olyan intenzitással, ahogy azt főműsoridőben megszokhattuk, de azért zajlik. Elképzelhetetlen is lenne, ha nem így lenne, mert akkor nem itt élnénk, akkor nem lenne állandóan készültség, vészhelyzet és nem lennénk körbebástyázva folyamatosan ugrásra kész állampárti janicsárokkal, akik akkor is védik a hont, amikor az egyszemélyben vezénylő -mondhatnám úgy is, hogy keresztény személyi kultuszban vergődő, magát minden döntéssel teljeskörűen felruházó – doktorminiszterelnök uraság éppen eltűnik a nagy nyilvánosság elől.

Az a kényszermozgásos capo di tutti capi, aki legutóbb múlt hét elején adott hírt magáról, amikor egy szimpla nyomógombos telefonnal vezényelte le az árvízi feladatok végrehajtását, majd megszűnt létezni. Mármint nem örökre, hanem gondolom addig, ameddig újra elő nem mászik az Adriai-tenger valamely eldugott szigetéről, ami gyanítom, már valamelyik strómanja vagy családtagja nevére van írva, és napbarnítottan ki nem nyalja a török szultán valagát mindenki legnagyobb örömére a Karmelita erkélyén. Azon az erkélyen, amit az örökségvédelem tiltakozása ellenére odaépíttetett a kolostor oldalához, hogy onnan tudja szemlélni felülnézetből a bűnös várost. Azt a bűnös várost, amelyiket éppen próbál visszaszerezni a Karácsony nevűtől, és minden disznóságot el is követ annak érdekében, hogy ez sikerüljön. Nem utolsó sorban idehívja Erdogant a nagy, keresztény nemzetlapítási ünnepre, mert nem lesz eléggé leterhelve, megbénítva a város augusztus 20-án a 13 milliárdos tűzijáték miatt. Kell ide még egy olyan extra buktató is, ami az ilyenkor egyébként is élénk forgalmat bonyolító reptérre vezető utat is megbénítja. És persze az atlétikai világbajnokság is kell, mint egy falat kenyér, szóval lehet majd szidni ezért is a polgármestert és kidagadt erekkel a nyakon üvölteni, hogy alkalmatlan a posztjára. 

De nem ez a legfontosabb, van ennek az egész szeánsznak egy még penetránsabb bűze, már ha csak abból a történelmi tényből indulunk ki, ami 1541. augusztus 29-én történt. Ugyanis ekkor foglalták el Buda várát I. Szulejmán oszmán szultán (ur. 1520-1566) hadai, aminek eredményeként a Magyar Királyság területe tartósan három részre szakadt, és másfél évszázadra a Habsburg-török nagyhatalmi vetélkedés színterévé vált.

Ilyen alapon meg lehetne akár a török hódoltság 482 évvel ezelőtti évfordulóját is ünnepelni egészen nyugodtan, az a kilenc nap nem oszt, nem szoroz, ráadásul az elvtársak hamísítottak már ennél is jelentősebb és tragikusabb történelmi tényeket is, ha kellett. Márpedig elég sokszor kellett, hogy passzoljon az ideológiájukba és legitimálják azt a hamisítással. Megtették. Szapolyai meg forog a sírjában a szerencsétlen, ha ezt látja. Nem elég, hogy a török akkor is átbaszta a magyarokat, Jézus Viktor alkalmat teremtett arra, megtette azt a szívességet, hogy a nem kimondottan a korrektségéről ismert Erdogant látja vendégül azon a történelmi helyszínen, amire nem igazán lehet büszke a magyarság. Mindegy is. Ezen valahogy nincs felháborodva a szittya magyarokból álló, erdélyi nosztalgiával zsibbasztott narancstálib szekta, amelyik oly büszke a múltjára és jelenére, mint az előhasú menyecske. Ennek fényében ide tenném az akkor igencsak blődli módon megszívatott akkori magyar vezetés 150 éven túl gyógyuló bakiját:

Történt ugyanis, hogy a látogatás alatt Szulejmán janicsárjai – azzal az indokkal, hogy szeretnék megcsodálni a királyi székvárost – észrevétlenül beszivárogtak a kapukon, majd a stratégiai jelentőségű bástyák és falszakaszok birtokba vétele után hatalmukba kerítették a várat. A törökök rövid küzdelem után lefegyverezték az őröket, majd kitűzték a lófarkas zászlót, így a szultántól távozó magyar előkelők megdöbbenten konstatálhatták, hogy Budavár, mely von Roggendorf seregénél nagyobb haderővel szemben is sikerrel dacolhatott volna, gyakorlatilag komoly erőfeszítés nélkül Szulejmán kezére került. (Lásd bővebben itt.)

Valahogy most is ilyen érzése van annak, aki figyel, illetve lát is, nem csupán néz ki a fejéből: a török birodalom kézivezérléssel mozgatja a szálakat Ankarából. Legyen szó a menekültekkel való riogatásról, vagy éppen a finn és svéd NATO-csatlakozásról. A mi zsenink, aki magát a Kárpátok Nérójának képzeli, majd felgyújtja 20-án fél Budapestet az adófizetők pénzéből rendezett tűzijátékon, és meggyújtja a gyertyát az ország tortáján, hadd égjen. Mert nem égünk elégé sem itthon, sem külföldön, bár egyelőre nagyobb a füst, mint a láng. De majd most, majd most lángba borul a Gellért-hegy, és mindenki szájtátva nézheti a nemzetikeresztény szeánszot és elalélhat a Szent Jobbtól. 

Mindeközben a Soros-birodalom – ha már nagyhatalmakról fantáziálunk, és a propaganda meg a korrupció kormánya szereti ezt a kifejezést használni – kivonul Európából, hogy olyan területekre fókuszáljon, ahol nagyobb szükség van a munkájukra, mint itt. Ezt a főnökével névrokonságban élő politikai janicsár és igazgató így kommentálta: 

„Nekünk, magyaroknak vannak történelmi tapasztalataink: csak akkor hisszük el, hogy a megszálló csapatok valóban távoznak a kontinensről, ha az utolsó Soros-katona is elhagyja Európát és Magyarországot. Ettől még messze vagyunk…”

Na ja. Mert az elsőkből lesznek az utolsók és fordítva. Nálunk is így van ez, mert Jézus Viktor sem erre lett predesztinálva anno, hanem pont fordítva. De így alakult, és a Liberális Internacionálé (egyik) alelnöki székének korábbi tulajdonosa egy balkáni maffiavezér szintjére levergődött korrupt zsarnok lett. Végül is Kolumbusz is Indiát indult el felfedezni, és helyette megtalálta Amerikát. Az ottani őslakosok pechjére. Sőt, azt is merem állítani, hogyha nem lenne ciki ennek az önjelölt küldetéstudatnak, akkor simán elmenne megkoszorúzni Ceaușescu sírját. Mert ezeknek semmi sem szent, ezeknek nincsenek elveik és eszméik. Ezek csak rombolásra, uszításra és lopásra vannak beprogramozva mintegy hárommillió honfitársunk támogatását élvezve, akiknek nagyon tetszik ez az apokaliptikus hangulat, ami 13 éve körbelengi kicsiny hazánkat. És akkor ide tenném Gárdonyi Géza ikonikus regényének egy részletét, többet mond mindennél:

„A következő napon a törökök kidobálták a Boldogasszony templomából a harangokat. Az oltárképeket leszaggatták. Szent István király állószobrát ledöntötték. Az aranyozott és képekkel ékesített oltárokat kiszórták a templom elé, s kiszórták a márványból és fából faragott angyalszobrokat és a misekönyveket is. Az orgona is elpusztult. A cinsípokat két szekér vitte el a tábori golyóöntőknek.”

Na ennek a békepárti népnek a vezetője fog páváskodni ott, ahol anno ennek a népnek az ősei ezt megtették. Azok, akik ugyanezek.

Ceterum censeo: az orbáni rendszert el kell pusztítani.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.