Június 17,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Téglánként széthordott, leamortizált, mélyaltatásban tartott ország

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,749,432 forint, még hiányzik 1,250,568 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Jó reggelt, vidám vasárnapot, 13-át és optimizmust kívánok mindenkinek! Amihez valóban nem a legjobb olvasmány a Népszava által Hadházy Ákos független képviselővel készített interjú, akit viszont a valóság valamennyire érdekel, aki az indokolatlan, határtalan optimizmus helyett az egészséges optimizmust tartja értelmesebb igazodási pontnak, annak feltétlenül érdemes elolvasnia, ha még nem tette. Fontos tartalom, vissza is térek még rá.

Viszont mindenekelőtt. Bármennyire szeretném elkerülni, hogy a mi mindennapi, senki által meg nem választott tóthgabinkra szavakat pazaroljak (főleg, hogy amennyit felétlenül le kellett írni erről a ragacsos magánéleti hányingerről, azt bőven leírtuk), de a művésznő, az aranytorkú vallásos-fideszes-nemzetikeresztény révületbe zuhant bukott feleség és családanya marhára nem könnyíti meg a dolgot. Egyszerűen nem viseli el, ha nem róla beszélnek, megzavarodik, ha nem róla szólnak a hírek, ha nem vele van tele a sajtó. Akik felbérelték, elhitették vele, hogy ő tényező, és miután nem a kimagasló intellektusa miatt vették igénybe a szolgálatait, ő el is hitte, hogy tényező. Aztán amikor tele lesz vele nemhogy a sajtó, de az ég alja is, akkor meg azért méltatlankodik, sopánkodik és adja elő végtelenítve a mártír hattyú dalát, mert őt báncsák. Azt nem tudom, hogy sikerült a péntek esti gyertyagyújtás, amelyet Tóth Gabi és Krausz Gábor házasságának emlékére szerveztek, mert nem jutottam el a Kossuth térre, de bárki is állt mögötte, a kezdeményezés annyira remek, hogy visítva röhögtem végig a leírást. Tökéletes tükröt tart ennek a tulajdonosai és zsarnokai szerint kísérleti laboratóriumként működtetett lelkileg, szellemileg, erkölcsileg és nem utolsó sorban egzisztenciálisan megnyomorított országnak. Legalább ennyi örömünk legyen.

A lényeget tekintve viszont rohadtul émelyítő, ahogy az ország teljes nyilvánossága előtt hangosan hirdetett elveit, meggyőződéseit, életvezetési tanácsait, morális vonatkoztatási pontjait minden jel szerint egy pillanat alatt lehányó, a magáról festett és az ország arcába frontálisan belenyomott képet egyik napról a másikra önkezével megsemmisítő NER-díva most is fölényeskedő, lesajnáló pózba rándulva áll az erdő felől. Midőn a válásáról szóló szolgálati közlemény után három nappal szükségesnek érezte köszönetet mondani azoknak, akik támogatták és

azoknak is, akikből olyan mélységeket váltott ki (gyanítom, hogy a kereszténykonzervatív családmodellje széthullásának hírére gondolt a kurzusművésznő – szerk.), amilyen szintre soha nem szeretnék lemenni.

Az egy dolog, hogy a NER női ideáltípusa természetesen rövid időn belül elérhetetlenné tetté a posztját (miután már a komplett magyar sajtó átvette, naná). Az fontosabb, hogy nem tudom, milyen filmet néz a jó szokásához híven, de leginkább a gyári alapfelszereltségéből adódóan semmiből semmit nem értő nagyságos asszony, de ha csak a fele igaz azoknak a nyilvánosságot látott információknak – vizuális tartalmakat is beleértve -, amelyek szerint a család szentségéről éveken át, nyíltan deklarálva vagy éppen tagadásban szűkölve, de a regnáló hatalom szócsöveként, reklámarcaként igét hirdető nagyasszony eltaknyolt a holtig tartó házastársi hűség macskaköves útján, én rohadtul kussolnék a helyében. Az a szint, ahol ő már jó ideje tartózkodik, illetve ahova most ásta magát, elég sok mindenre feljogosítja, arra pont nem, hogy lenézzen másokra. Ahova ő jelenleg levergődte magát, az alatt nincs semmi, az maga A MÉLYSÉG. Egyvalamit tehetne Tóth művésznő – talán a saját érdekeit is ez szolgálná leginkább -, ha csak eggyel is több agysejt keringene a fejében, mint amennyi kering: bocsánatot kérhetne az elmúlt évek feketeöves képmutatásáért és befoghatná a száját.

Mivel a fent leírtak okán ez nem nagyon fog előfordulni, szeretnék reflektálni Lakatos Márk nagyon is releváns felvetésére, ami arra világít rá, amire mi is próbáltunk, éspedig hogy ez az alapvetően magánéleti undormány miért nem magánügy, miért nem holmi nyolcadrangú bulvártéma, miért nem kevésbé fontos, legfeljebb másképp fontos, mint a 27 milliárdos luxusjachtok rablókormányának országrontása. A stylist azt nem érti, hogy miért kellett nekünk éveken keresztül ezt a maszlagot hallgatni meg olvasni a családügyi minisztérium blogján, adófizetők pénzéből, illetve, hogy tényleg senki nem gondolta végig, hogy Tóth Gabi vajon jó reklám lesz-e a nagy magyar családeszménynek? Nos, én úgy látom, hogy pont azért kellett ezzel a Tóth Gabriella-féle ócska politikai termékkel nyomasztani a populációt, mert nagyon is jó reklámnak tűnt. Lássuk be, a szekértábor napos oldala zabálta Tóth Gabriellát (nem ő az egyetlen hasonló maskarába bujtatott propaganda-biodíszlet), és egy emberként sajnálta éveken keresztül, miközben ő naponta mindent elkövetett azért, hogy a senkire nem tartozó konzervatív, keresztény, vallásos megőrülésével összekenjen mindent.

És itt kanyarodnék vissza Hadházy Ákoshoz, aki ebben a kiábrándító, de kijózanítónak szánt interjúban sok egyéb mellett arról is beszélt, hogy a korrupció propagandakormánya számára, Rogánék számára NAPONTA (!) készülnek 2000 fős mintán felmérések, HAVONTA TÖBBSZÖR pedig 20 ezres közvélemény-kutatások a legkülönbözőbb témákról. Mindent tudnak, a társadalom minden rezdülését ismerik, erre épül a propagandájuk. Pontosabban szerintem az egész kormányzásuk a társadalmi rezdülések függvénye. Ezért mondja a független képviselő, hogy ilyen körülmények között nem lehet leváltani a hatalmat. Azt most hagyjuk is, hogy mennyi irgalmatlan közpénzbe kerül tizennégy éve naponta, havonta, évente az egész társadalomnak csak ez, vagyis az, hogy Orbán és politikai vallási szektája hatalmon maradjon, a lényeg: ebből az következik Tóth Gabriella hazug, bukott giccskereszténytől teljesen függetlenül is, hogy a professzionális hatalomgyár csak olyasminek áll az élére, olyasmit propagál, olyasmit mond, olyasmibe áll bele, amire adott pillanatban van megfelelő politikai kereslet. Ezért igen, akkor, amikor becserkészték, Tóth Gabriella nagyon is jó reklámnak tűnt ahhoz, amit el akartak adni a pórnépnek (Kis Grófótól Nagy Ferón keresztül az összes többi celebritásig mindenkire érvényes ez), hogy közben zavartalanul lophassanak és semmi ne veszélyeztesse a hatalmukat. Az más kérdés, hogy Tóth is egy tökéletlen kesztyűbáb, aki sajnos kiesett a szerepéből, mert az élet nem feltétlenül egy soha el nem fogyó habostorta, sokkal inkább furcsa meglepetések és kellemetlen fricskák láncolata. De semmi gond, ma is mérnek, holnap is mérnek, szerda óta is folyamatosan mérnek, és majd hozzáigazítják a társadalom zsigeri, törzsi ösztönigényeihez a narratívát. Korrigálnak. Elhallgatnak, kimagyaráznak, terelnek és bagatellizálnak. Ha az derül ki, hogy a híveik kiszerettek a keresztény ősanya paródiáját toló művésznőből, akkor majd eltakarítják a picsába. Ő meg legfeljebb azt sem fogja érteni, ugyanúgy, ahogy eddig se értett semmiből semmit, még frusztráltabb, még keserűbb, még csalódottabb lesz, mint eddig.

És ez minden más széles körben terjesztett hazugsággal, összeesküvés-elmélettel, álproblémával, a közélet napirendjét alakítani hivatott témával kapcsolatban így van. A Tóth Gabriellával ellentétben valóban életbevágóan fontos nemzeti ügyekkel pláne. Például évek óta napi szinten azt mérik, hogy a magyar társadalom immunis az oktatás összeomlására, akkor sem ragad kapát és kaszát a mimagyarok zöme, ha a kölkéről van szó, hát csak természetes, hogy szarrá szopatják a tanárokat. Megtehetik, sőt: ezt kell tenniük. Ha azt mérik, hogy van a nyájat egyben tartani képes fogadókészség és igény arra, hogy a melegeket basztassák, őket fogják basztatni. Ha két kézzel szórhatják a mindenki pénzét arra, hogy egy nagy társadalmi kísérlet keretében szarrá hülyítsék a népet, azt teszik. Nem azért, mert megtehetik, hanem mert ezt kell tenniük. Mindig aszerint emelnek fel és/vagy taposnak el bárkit és bármit, hogy miként rezdül a mimagyar. És egyáltalán nem kell az összessel foglalkozni. Bőven elég azokra koncentrálni, azokat hergelni, idegállapotban és harci készültségben tartani, akiknek a szavazataival újra és újra választást tudnak nyerni. Azért merik lerohasztani az ország természeti erőforrásait és telepakolni akkumulátorgyárakkal az egyik végétől a másikig, mert nincs tömeg, amelyik felháborodna, tiltakozna és veszélyeztetné ezt a döntésüket. A példákat a végtelenségig lehetne sorolni.

Mindeközben például csak Ausztriában már annyian dolgoznak, amely lélekszám nagyjából megegyezik Győr lakosságával (közel 125 ezer ember).

Mindeközben például Nógrádban, az ország egyik legreménytelenebb szegénységben vergődő (vár)megyéjében 100 ezer lakosra 1, azaz egy darab épített lakás jut.

Mindeközben hat százalékkal, mindössze 2700 forint emeléssel szúrják ki a tartósan beteg családtagjukat otthon ápolók szemét januártól úgy, hogy egyébként is legfeljebb 82 ezerre forintra jogosultak, de sokan mindössze 45 ezret kapnak.

Mindeközben úgy általában az állampárt lényegében a választások tavalyi megnyerése óta hányja le sorban az összes választási ígéretét a brutálisan elszabadított korrupció és infláció mellett: megszüntették a városi csokot, a családi otthonteremtési kedvezményt, megfúrták a rezsicsökkentést, visszavették lényegében kamatostul, amit a választási kampányban szétszórtak, Navracsics pedig kurvára nem tudta hazahozni mai napig a Magyarországnak járó uniós forrásokat, stb. Történt valami látványos kiábrándulás az állampártból? Miért nem történt? Mert a professzionális hatalomgyár és propagandaüzem mélyaltatásban tartja a magyarokat. Olyan mélyen alszanak, hogy telibeszarják nemhogy a 27 milliárdos NER-jachtot, a rongyot,  luxust az arcukba rázó pofátlan maffiózókat, de a saját gyerekeik jövője sem izgatja fel őket. Miért? Mindent elmondott Hadházy, amit erről tudni érdemes. Aki lebecsüli ennek a nemzeti agymosodának a fontosságát, aki azt ígéri, hogy majd legközelebb okosabbakat fog mondani a kampányban és leváltja ezt a bűnbandát, az pont úgy nem ért semmiből semmit, mint Tóth Gabriella művésznő. Akinek a létezése és működése nem elhanyagolható károkat okoz, de ő legalább fel tudja hozni a mentségére, hogy senki nem választotta meg arra, hogy valamivel jobb hellyé tegye ezt a téglánként széthordott, leamortizált, mélyaltatott pöcét.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.