Június 13,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Hátha közben eszébe jutna elszámolni a nyugdíjvagyonunkkal

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,495,206 forint, még hiányzik 1,504,794 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt kívánok mindenkinek! Ha másért nem, azért egészen biztosan szép lesz, mert már tudjuk, hogy Varga Judit jövőre átteszi a székhelyét Brüsszelbe, tehát lesz nekünk szép új igazságügyminiszterünk. Nyilván Orbán Viktor már eldöntötte, ki a szerencsés, mi pedig ráérünk megtudni, mert nekünk egyrészt amúgy sincs beleszólásunk (semmibe), másrészt közünk sincs hozzá, harmadrészt pedig oly mindegy. Csak azt remélem, hogy nem Hollik István lesz, mert már megszoktam a hajdobálást, az neki eléggé nehezen menne. Talán a méltán elfeledett szenátorasszony alkalmasabb lenne, neki van hajkoronája, és hátha közben eszébe jutna elszámolni a nyugdíjvagyonunkkal, amit azóta is olyan intenzíven védelmez, hogy egy fillért se látunk belőle. Térjünk vissza egy kacifántos gondolat erejéig Varga Judithoz:

A jogász végzettségű politikus államtitkárként részt vett a Judith Sargentini-féle, magyar jogállamiságot kétségbe vonó jelentés állításainak megcáfolására törekvő kormányzati jogi érvrendszer kidolgozásában, majd később képviselte a magyar kormányt a 7-es cikk szerinti eljárás vitáiban. (Magyar Nemzet)

Ez igen! Remélem, nem ficamodott ki a költő agya, mire ezt a mondatot össze-púrhabozta. Egyetlen – immár klasszikusnak számító – idézetet citálnék: „De sikerült?” Az meg nem kunszt, hogy jogász végzettségű, a Fidesz 80 százaléka az. Még Deutsch Tamás is, aztán milyen okos fiú volt, ameddig okos vénember nem lett belőle. Az sem az életkora miatt. Talán csak Kósa Lajos nem jogász, ő teljesen autodidakta zseni, és legalább nyomokban szórakoztató elemeket is tartalmaz. Szerintem ő is tökéletes miniszter lenne. Na mindegy, végtére is bárkire esik a vezérnek az ő szeme sugara, garantáltan tökéletes választás lesz, más nem is lehet. Miután Varga Judit már be is jelentette, hogy július 31-ével lemond igazságügyi miniszteri pozíciójáról.

Közben Lezsák Sándor népfőiskolaigazgató bombasztikus interjút adott a 24.hu-nak. Hadd idézzem a kedvenc részemet – bár több is van belőle -, mert legalább olyan örökérvényű, mint a CSAK.

Pedig 1993-ban Áder János éppen az ellenkezőjét hangoztatta annak, amit aztán a Fidesz megszavazott. Hosszan sorolta, miért nem támogatja a párt a választójog kiterjesztését a határon túli magyarokra: ne döntsenek ország belpolitikai ügyeiről olyanok, akik nem élnek itt és nem itt fizetnek adót, sokaknak nincs kötődése az országhoz, nehezebben ellenőrizhető a választások tisztasága, nőhetnek a választás költségei.

Annak, hogy korábban ki mondott, nincs jelentősége. Nem jó ezekre az ügyekre így visszautalni. (24.hu)

Nem népfőiskola járna ennek a végtelenül bölcs embernek, hanem minimum népegyetem.

Nem úgy Demeter Szilárdnak, aki már most is sokkal magasabbra kapaszkodott fel, mint azt ő valaha is gondolhatta volna, midőn arról álmodozott, hogy mindenképpen Valaki lesz belőle. Lett is, a probléma csak az, hogy belül képtelen felnőni a feladathoz. Nézem a Mandiner podcastjában, ahogy a szokásos védekező-szorongó pózban átöleli önmagát, és szavalja a teljesen rommá koptatott önáltatásokat. Mennyire nagyon jó, hogy az ellenzéknek fáj a Libri felvásárlása, hiszen azt bizonyítja a hisztikórus, hogy valamit már megint jól csinálnak. Ők. Valóban ez lehet az ok, ahogy valószínűleg a sértett kisember buggyant ki a nagyember száján, amikor lényegében szóról szóra megtanulta, majd a kamerába szavalta, hogy mi csúnyát írt róla a sajtó. Az egész műsor végtelenül kínos az elejétől a végéig, a Libritől kezdve Tóth Gabin át Bödőcs Tiborig. Ebben az a borzasztó, hogy nem három malterkeverő segéderő tárgyalta meg a magyar kultúra aktuális állását pénteken este a kocsmában, három feles társaságában, hanem a kultúra finanszírozásának egyik nagyhatalmú verőembere két mindegykivel. Én például bátran mondhatom azt, hogy Bödőcs egy ócska cirkuszi bohóc – de nem mondom, mert nem is gondolom -, Demeter Szilárd ilyen véleményt legfeljebb otthon, a retyón ülve suttoghat bele a saját szarszagába. Ott is csak halkan. Mert a pozíciója ezt engedi meg, mást nem. Szerintem. Ahogy Tóth Gabi tehetségének nyilvános megítélése sem az ő feladata, és még nagyon sok minden nem az, amit azért szemrebbenés nélkül csinál. Annyira azonban nem ostoba, hogy ne tudná, hogy átveri őt a csengeri örökösnő, ez tisztán látszik a testbeszédéből. Szóval elért valamit, de nem boldog, mert nem elég ostoba ahhoz, hogy ne tudja; méltatlan a feladatra. Kemény élete lehet.

A mi díszgalambpávánk szórta magából az interjúkat mindenféle külföldi lapoknak. Jól is tette, ha valaki eddig nem értette, mi vele a probléma, ezek után garantáltan nem lesznek kérdései. Millió és egy eszelős mondat hagyta el az ő száját – és most jöttem rá, mennyivel jobban járna mindenki, ha kizárólag homárfogyasztásra használná -, nekem a kedvencem jelenleg ez:

Ukrajna már nem szuverén ország. Nincs pénzük, nincsenek fegyvereik. Csak azért tudják folytatni a harcot, mert mi Nyugaton támogatjuk őket.

Elsősorban nem az elefánt és egér átkelése a hídon jut eszembe, hanem az, hogy gondoljunk bele; ha Magyarországot megtámadná mondjuk a sokkal nagyobb, felszereltebb és képzettebb piréz sereg, nekünk lenne pénzünk, fegyvereink ahhoz, hogy mondjuk egy hétig feltartóztassuk őket? A NATO és az unió segítsége nélkül, csak úgy a magunk erejéből? Mert ha nem – és merem állítani, hogy nem -, akkor Magyarország nevezhető nem szuverén országnak? Az nem válasz erre, hogy de hát Magyarország uniós tag és NATO-tag. Ukrajna is szeretett volna az lenni egyrészt, ma már aligha vennének fel akár az egyik, akár a másik szövetségbe másrészt. Szóval ja, kurvára dübörgünk mi Nyugaton. És ha már a kacifántos kijelentéseknél tartunk:

A jelenlegi közellátás fenntartásához elegendő lenne a KSH által nyilvántartott és a rendszerben dolgozó mintegy 39 ezer orvos, ha valamennyien teljes munkaidejükben, 8 órában az állami intézményekben gyógyítanának. Ám ezek a doktorok nem valamennyien teljes munkaidőben vesznek részt az ellátásban – erről beszélt Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főigazgató-helyettese az IME egészségügyi szaklap minapi konferenciáján, amelyen ki is jelentette: „Kimondhatjuk, hogy a jelenlegi struktúrához nincs megfelelő humán erőforrás és ott van még a magánellátás, amelynek nagy része szintén az említett 39 ezres orvos munkaerejére épít.” (Népszava)

Ez tipikusan az a helyzet, mint amikor a múltkoriban valamelyik nagyeszű kiszámolta, hogy nem is olyan sok az a százvalahány sérült gyerek ellátása 24 óra alatt, mert ha ő elosztja az időt a betegszámmal – vagy fordítva -, akkor minden órára jut két beteg, és az úgy teljesen kezelhető. Aha, csak a büdös kölkök szeretik egyszerre kezüket-lábukat törni, magukra rántani a forróvizes fazekat, fejjel beleállni a betonba, ritkán figyelnek arra, hogy mikor jön el az ő félórájuk, amikor orvos is ellátja őket, és nem a rémült szülő próbálja meg elállítani a vérzést, nyugtatni az önkívületben üvöltő gyereket. Szóval az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyettese is megvilágosodott, hogy nem egyszerű matekfeladványról van szó, a történet sokkal bonyolultabb ennél. Jobb későn, mint még később.

Remélem, mindenkinek jó napja lesz. De előtte még jó ébredezést, kolbászos rántottát és jó dolgozást kívánok mindenkinek. Mi hamarosan jövünk vissza az első beszólással, mert mindig úgy szoktuk.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.