Május 8,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Kvóta ide vagy oda, a tragédiák sokszor elkerülhetetlenek

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 388,704 forint, még hiányzik 2,611,296 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A franciaországi Annecy városában egy minden bizonnyal (elme)beteg férfi több, babakocsiban ülő kisgyermeket megkéselt, illetve két nyugdíjast is kórházba juttatott. A férfi szíriai nemzetiségű, ám Svédországban élt évekig, miután a svéd kormánytól menekültstátuszt kapott. Onnan érkezett legálisan Franciaországba, ahol gyalázatos tettét elkövette. A férfi a jelek szerint keresztény volt, ami miatt az ember azt gondolhatná, hogy a jobboldalinak nevezett kormánypárti szolgamédia nem fog nagy hangon a tettéről cikkezni, ám mégis ez történik úgy, hogy nem említik meg a valószínűsíthető vallását, csupán a nemzetiségét, ezzel azt a látszatot keltve, mintha egy újabb iszlamista támadásról lenne szó. E sorok írásakor nem volt ismert, hogy milyen motiváció áll a támadás hátterében, az én olvasatomban azonban semmilyen elfogadható magyarázata annak nem lehet, hogy valaki babakocsiban ülő gyermekeket megkésel. Ilyenre épeszű, egészséges ember nem képes, ezért vélhetően meg kell vizsgálni azt, hogy milyen pszichológiai problémákkal küzd az elkövető.

Ez alapvetően egy büntetőjogi eset kellene, hogy legyen, amely persze teljes joggal háborítja fel a közösséget, azonban a politikai motiváció belemagyarázása az ügybe, nem kicsit problémás. Egy embernek elborult az agya, és elképzelhetetlen szörnyűséget tett, amiért remélhetőleg meg fogja kapni a méltó büntetését, hiszen célja gyermekek lemészárlása volt. Erre akkor sincs semmiféle magyarázat, szerencsére az elkövető nem járt sikerrel, az áldozatok életben vannak, bár még nem dőlhet hátra egyetlen érintett család sem, hiszen az áldozatok sérülései súlyosak. De hogy miért számolok most be erről az esetről, napokkal a támadást követően? Azért, mert ezt sikerült szembeállítania egy magát valószínűleg újságírónak tartó propagandistának azzal a közös európai uniós döntéssel szemben, amelynek lényege, hogy az uniós tagállamok vagy befogadnak menekülteket (nem illegális migránsokat, menekülteket!), vagy pedig fizetnek. Hogy ez a rendszer jó és fair-e, az más kérdés, de ebbe most nem mennék bele, hiszen erre is csak idővel fogunk választ kapni, most lássuk inkább azt, hogy milyen indokkal használta fel egy fideszes propagandista a franciaországi támadást nemrégiben.

Eredendően szír állampolgár. Áprilisban kapott menekültstátust Svédországban. Csütörtökön hat kisgyermeket sebesített meg késsel a kelet-franciaországi Annecy városában egy parkban. Közülük hárman életveszélyes állapotban vannak. Célzottan a gyerekekre ment. Tettével azt jelezte, hogy szerinte Európának nincs jövője.

Akkor tegyük ezt helyre. A férfi menekültstátuszt kapott, amiről eddig is minden tagállam saját maga dönthetett. Nem illegálisan érkezett az országba, tehát nem sok köze van az EU nemrégiben meghozott döntéséhez. Olyannyira, hogy semmi köze nincs hozzá. Továbbá egy bűnöző nem attól válik veszélyessé, hogy menekült, vagy sem. Jó és rossz emberek minden társadalmi csoportban léteznek. Pont. Egy tragédia bekövetkezése, egy komoly változás az ember életében, egy trauma kiválthat olyan reakciókat egyesekből, amelyek következtében bűncselekményt követnek el. Ez szomorú és tragikus, de lényegében nem lehet megelőzni. Egy menekült és egy „bennszülött” ugyanolyan valószínűséggel követhet el ilyen cselekményeket, hiszen ez nem az ember származásától függ, hanem a körülményektől.

Az tény és való, hogy Magyarországon mostanáig nem történt egyetlen ilyen jellegű tragédia sem, egyébként is kevés menekült van az országban, de nincs is szükségünk menekültekre, megoldjuk belterjesen. A családon belüli erőszak, az alkoholos befolyásoltság alatt elkövetett gyilkosságok száma továbbra is igen magas. Mondhatni virágzik. Apák irtják ki a családjukat féltékenységből, vagy ölik meg ivócimboráikat részeg férfiak. De tény, nem babákat késelnek meg egy parkban, mint ahogy a fenti férfi tette. Hogy valaha is ki fog-e derülni, hogy miért is következett be a tragédia, azt én nem tudom megmondani, de véleményem szerint az ilyen esetek nem igazán megelőzhetőek, hiszen ha valakinek elborul az agya, annak elborul az agya. Itt azért nem egy mi, magyarok által sokat szidott menekültről van szó, aki nem dolgozik és tanulni sem szeretne. Itt egy olyan emberről van szó, aki ápolónak tanult, gyermeke van egy svéd nőtől, tehát családos és van szakmája. Ez is azt mutatja, hogy nem az ember hátterétől vagy vallásától függ az, hogy képes-e bűncselekmények elkövetésére, hanem annak oka sokszor valahol máshol keresendő.

A cikk által felvázolt összefüggésnek véleményem szerint sok értelme nincs. Pontosabban van: a csúsztatáson alapuló hergelés. Teljesen egyértelmű, hogy a kötelezőnek nevezett kvóta nélkül is bekövetkezett volna ez a tragédia, hiszen legálisan érkezett az országba ez a férfi. Természetesen szörnyű az, amit elkövetett – ezt senki sem vitatja -, de nem kellene propagandacélokra felhasználni egy ilyen esetet, hiszen csak azért, mert van egy ember az egymillióból, akinek valamiért elborul az agya, ez még nem jelenti azt, hogy mindenkiben megvan erre a hajlam és a késztetés. A támadás oka nem a kulturális különbség, a vallás vagy a bőrszín, hanem vélhetően valamilyen mentális probléma, ami sajnos nem válogat.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.