Július 16,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Novák Katalin simán adhatna neki kegyelmet

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,575,763 forint, még hiányzik 1,424,237 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép reggelt kívánok mindenkinek! Sűrű hét van mögöttünk, de ebben mostanában semmi meglepő nincsen. Szeretjük, ha zajlik az élet, azt meg különösen szeretjük, ha minden a terveinknek megfelelően alakul. Különösen az Orbán Viktor körül összesűrűsödött holdudvarnak van mindent és mindenkit elsöprő igénye a sikerre. Sőt, nem csak igényük van rá, hanem el is várják, és amennyiben mégsem úgy alakulnak a dolgok, morcosak szoktak ők lenni. Most éppen örülés van, nem is kicsi, mert Törökországban az ellenzéknek nem sikerült leváltania Erdogant, amint természetesen a magyar pártkatonák úgy értékelnek, hogy nekik áll a zászló, ameddig világ a világ. Gyanítom, hogy az ottani ellenzék hasonló cipőben járhatott, mint annak idején az itteni – bár ők ott képesek voltak összefogni. Mármint igazából -, biztos vagyok abban, hogy a török elnök mindent bevetett hatalma megtartása érdekében. Ha azonos feltételekkel, becsületesen méreti meg magát, talán most nem lenne mit ünnepelnie a Fidesznek, és Szijjártó Péternek sem.

Kicsit több mint egy év alatt kétszer is bebizonyosodott: hiába áll össze a teljes ellenzék, ha a mondanivaló és a közös pont mindössze annyi, hogy a kormány (vagy az elnök) menjen, akkor abból az emberek nem kérnek. Gratulálunk, Recep Tayyip Erdogan! (Facebook/Szijjártó Péter)

Igen, valóban sikerült bebizonyítani, hogy becsületes választáson egy adott pont után már nem leváltható az olyan kormány (vagy elnök), amelyik teljhatalmat – tehát lényegében hol így, hol úgy nevezett diktatúrát – épített ki az évek során. Egy demokráciában nem szokás annak örvendezni, ha leválthatatlan a hatalom, ez csak zsarnokságban áll meg a lábán.

Novák Katalin – és persze az összes fideszes politikus – úgy járkál Romániába, mintha haza menne. Ez még nem lenne baj, uniós tagország polgáraként mindenki oda megy az unió területén, ahová csak óhajt. Még a politikusok is. Csak éppen a politikusoknak, pláne az ország második számú közjogi méltóságának (az első nálam változatlanul Schmitt Pál, akiről bebizonyosodott, hogy lopott is – a plágium is lopás -, hazudott is, még a doktori címét is visszavonták, amikor újfent hazudott, hogy ledoktorál, majd nem. Mindezek ellenére visszavonulhatott, nem lett méltatlanság miatt leváltva, ennek örömére a mai napig és mindörökké jár neki az extra fizetés, lakás, autó, sofőr és a lehetőség, hogy ott virítson Orbán Viktor összes nyilvános parádéján. Normális országban az ilyen ember már évekkel ezelőtt elbujdosott volna, bezzeg Pali bá’ és Kati né’ büszkén parádézik az orrunk előtt) illene ismerni azokat a diplomáciai szabályokat, melyek civilekre nem, de rájuk mindenképpen vonatkoznak. Ez általában egyiküknek sem szokott menni, a kölcsönös tisztelet talaján akkor tud állni a Fidesz és az ő random politikusa, ha az a talaj valahol Türkmenisztánban, vagy annak környékén, esetleg valamelyik ázsiai, afrikai diktatúrában van. A szomszédban ez nem megy. Úgyhogy most megint van némi diplomáciai botrány, de nem kell vele különösebben foglalkozni, majd elcsitul. Amúgy is mindegy, hogy hány uniós tagállamnak van tele velünk a hócipője, mert mimagyaroknak nem igazunk van, hanem igazunk lesz. Bizony.

Még mindig Románia és még mindig Fidesz, de Böjte Csaba, nem Novák Katalin. A politikai nézeteit nyíltan felvállaló, ezért áldozati szerepbe rándult szerzetes (egészségesebb lenne szerintem, ha az egyházi emberek sokkal kevesebbet politizálnának, miután nem ezért kapják a fizetésüket, és talán némileg ellent is mond az egyházi elvárásoknak) úgy véli, jó ötlet ma szembesíteni az erőszakot elszenvedő panaszost, és az őt – mármint természetesen Böjte Csabát – támogató régebbi és mostani nevelteket. Hogy ettől mi a bánatos túrót vár Csaba testvér, azt én meg nem tudnám mondani. Az eléggé gyenge érv a bántalmazott áldozat vádjaival szemben, hogy de huszonöt – vagy ahány – gyereket meg nem erőszakolt meg és nem is vert egy nevelő sem. Én még olyan bírósági ítéletről sem hallottam, melyben felmentették a kocsmai verekedésben emberi életet kioltó bűnöst azzal az indokkal, hogy volt ott még tizenhat ember, akit viszont nem ölt meg. Ha az elítélt nevelő – aki Böjte Csaba alapítványának alkalmazottja volt, és a másik alkalmazott, akinek ügyében most folyik a vizsgálat – Magyarországon élne, Novák Katalin simán adhatna neki kegyelmet. Milyen kár, hogy nem itt él! Ja, mégsem.

Előrehozott parlamenti választásokat jelentett be július 23-ára Pedro Sánchez miniszterelnök hétfőn Madridban.

 A kormányfő a vasárnapi helyhatósági választások eredményére hivatkozott a döntés indoklásakor, amelyen az országot koalícióban kormányzó pártok, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE), és az Együtt képesek vagyunk (Unidas Podemos) vereséget szenvedtek, elveszítve az irányítást a tartományok és nagyvárosok többségében.
    „Mint miniszterelnök, és mint a szocialista párt főtitkára, első személyben vállalom a felelősséget az eredményekért. Úgy gondolom, hogy erre választ kell adni, a népakaratnak alávetve demokratikus mandátumunkat” – hangsúlyozta Pedro Sánchez rendkívüli televíziós beszédében.
    A  miniszterelnök szól arról, hogy Spanyolország épp túljutóban van a koronavírus-járvány és az ukrajnai háborúból eredő válságon, „világos növekedési út” előtt áll, a kormány pedig a ciklus ezen szakaszában már elérte a négy évvel ezelőtt ígért reformokat, ráadásul júliustól betölti az Európai Unió elnöki posztját.
    Szavai szerint mindezek miatt szükséges, hogy a választók tisztázzák, milyen politikát várnak a nemzet kormányától, és mely politikai erőknek kell ezt irányítani. (MTI)

Ez megint olyasmi, ami nálunk fel sem merülhetne, eszébe sem jutna senkinek. Nem gondolom, hogy a spanyol miniszterelnök valóban csak a népakaratot szem előtt tartva hozta meg ezt a döntést – miután politikus, mindig élni kell a gyanúperrel, hogy bizony van ott hátsó szándék gazdagon -, de bármi van a dolog mögött, nagyon elegánsan, kulturáltan és okosan csinálta. Pontosan ezért gondolom, hogy ez ebben az országban, a jelenlegi garnitúrával egészen egyszerűen nem fordulhatna elő.

Most vesszem a búcsúmat. Jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.