Napsugaras szép reggelt! Ezen kívül több jó hírem nincs, és sanszos, hogy várni kell még arra, hogy legyen. Gulyás Gergely tájékoztatta a sajtót sok szép dologról. Például el lehet dobni a maszkot, mert lényegében megszűnt a járvány – amúgy nem szűnt meg, napi 80 ember hal bele most is, de az emberek többségének már elege van a maszkviselésből, és mindjárt választás lesz, nem szabad bosszantani a szavazókat -, az ellenzékkel nem lehet együttműködni, mert azok választást akarnak nyerni, a szankciókkal pedig rohadtul vigyázni kell, mert mimagyarok fogjuk a végén megfizetni az árát.
Jó ideje ez a pátközpontból kiadott mantra megy, hogy a szankcióknak azok fogják elsősorban meginni a levét, akik kivetik azokat. A baj csak az, hogy nem a budapesti pártközpontnak ez az egyenszövege, hanem a moszkvainak. Az orosz központi médiában azzal nyugtatják a polgárokat, hogy nyugodtan vessen csak ki szankciókat a Nyugat, az Oroszországot nem fogja érinteni, meg tudnak ők mindent csinálni, amit nem kapnak meg. Amúgy is, náluk a gáz és az olaj, náluk az ütőkártya, ezért ők győznek. Kisebb-nagyobb módosításokkal ugyanezt szavalják a magyar beszélő fejek is. Ahelyett, hogy elmagyaráznák a lakosságnak, mivel fog járni ez a háború, mi a tét és mik azok a gazdasági következmények, melyeket egészen biztosan nem lehet elkerülni. Még mimagyaroknak sem. Nem értem, miért kell azzal etetni a népet, hogy meg lehet úszni a negatív hatásokat. Nem lehet. A világháborút lehet talán megelőzni, ennek ára van, és ezt az árat mi is meg fogjuk fizetni. De előbb kilábalhatunk belőle, ha még életben vagyunk. Ennyire egyszerű. Az emberek többsége nem hülye ám, megérti. Aki nem érti meg, az is észre fogja venni, legfeljebb ő majd csodálkozik. Nekik tudom ajánlani ezt a remek videót, melynek részletei felbukkantak több helyen, de azokat ebből vágták ki, egyben igazán érdekes:
Tartok tőle, hogy akik akkor ott hallgatták áhítatosan a haza bölcsét, azok közül sokan most nem nagyon értik, hogy mi a fene van. A videóban megszólalók személye és mondatai legalább annyira meglepőek most, alig 14 évvel később, mint Orbán Viktor (nem csak színe) változása. Akkor még tudott összefüggően és folyamatosan beszélni – az már más kérdés, hogy valószínűleg egyetlen őszinte szava nem volt, azt mondta már akkor is, amitől politikai hasznot remélt a céljai eléréséhez -, ma már a felolvasás is nehézkesen megy. Akkor még átlátta Orbán, hogy Putyin veszélyes, mégpedig mindenkire, egész Európára nézve veszélyes. Amikor sikerült megkaparintania a hatalmat, ez a nézet igen gyökeresen megváltozott. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy a legjobb barátok legyenek. Legalábbis a hívek így látták, mert én valahogy soha nem hittem és ma sem hiszem, hogy Putyinnak vannak barátai. Főként súlytalan barátai.
Orbán Viktor úgy gondolta, nagyon jó és busásan megtérülő döntés, ha beáll Putyin szolgálatába. Valószínűleg valóban ki tudott ebből hozni nem kevés hasznot, persze nem feltétlenül az ország érdekében. Aztán olyan gyorsan változtak a dolgok, hogy már nem volt idő irányt váltani, nem lehetett szorgos propagandával megágyazni a legújabb köpönyeghez, nem maradt más, mint a békéről és a magyar emberek érdekéről, de főként hasznáról harsogni. Hogy ez mire lesz elég, az majd ki fog derülni.
Az előbbi videó fényében különösen érdekes, ugyanaz az ember, aki Grúzia lerohanását elfogadhatatlan agressziónak tartotta, hogyan gondolkodik most Ukrajna lerohanásáról:
Miből lett a háború? Nagy geopolitikai szereplők kereszttüzében vagyunk, a NATO folyamatosan bővült kelet felé, és Oroszországnak ez egyre kevésbé tetszett. Az oroszok két követeléssel léptek fel: Ukrajna nyilvánítsa ki semlegességét, a NATO pedig azt, hogy nem fogja felvenni Ukrajnát. Ezeket a biztonsági garanciákat az oroszok nem kapták meg, ezért úgy döntöttek, hogy háborúban fogják azokat megszerezni. Ez a geopolitikai jelentősége ennek a háborúnak. Az oroszok átrendezik a kontinens biztonsági térképét. A biztonságpolitikai elképzelésük az, hogy Oroszországot semleges övezetnek kell körülvennie ahhoz, hogy ők biztonságban érezzék magukat. Az eddig köztes zónának tekintett Ukrajnát, amelyet nem sikerült diplomáciai eszközökkel semlegessé tenniük, most katonai erővel akarják azzá tenni. Ugyanakkor Magyarországnak világossá kell tenni, hogy a háborút semmilyen cél érdekében nem lehet elfogadni, és aki ezt az utat választja, azt Magyarország egyértelműen elítéli. (Mandiner)
Kérdés, hogy 2008-ban hazudott, most hazudik, vagy is-is. A másik kérdés, hogy aki ilyen erkölcsi toprongy, az mennyire alkalmas egy ország vezetésére, mennyire méltó egy ország népének képviseletére. Mert ne tévedjünk, Európa és a világ népei, akik nem ismerhetnek minden magyart, talán egyetlen magyart sem láttak soha életükben, Orbán Viktor szavai és tettei alapján fognak mindannyiunkat megítélni. Számukra nincsen Sanyi, Tibor, Kati, Mária. A magyarok vannak, akik ilyenek vagy olyanok. Például olyanok, akik szeretnek ide is nyalni és oda is.
Reggelire elég lesz ennyi, ami mondandó belém szorult, azt majd elmondom cikkben. Jó ébredezést mindenkinek, mi hamarosan jövünk vissza az első beszólással.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.