– Szervusz, Ferenc!
– Laci, te vagy az?
– Én hát, ki más?!
– Minden rendben? Úgy értem, jól mennek a dolgaid?
– Csak mint eddig. Te viszont rendesen lefogytál, pajtás. Fogyókúra?
– Nem, nem egészen, vannak gondok. De mindegy, gondolom úgysem érdekel, a múltkori miatt…
– Érdekelni érdekel, de pitizni nem fogok, hogy elmondd.
– Szóval van ez az ügy, hogy hát én mindenkivel jóban voltam, akivel kellett, mégis kiszorítottak a bizniszből az önkormányzatnál, aztán most nem mennek olyan jól a dolgok. Dehát látod..
– Látom, de ez még nem ok arra, hogy így elfogyj. Egészséged rendben?
– Ja, rendben. Dokim beutalt egy kivizsgálásra, csak nem tudják megmondani, hogy mi a bajom. Ne ijedj meg, rákom nincs, de étvágyam se. Fül-orr-gégész akart kivizsgálni, még a laboreredményeket se sikerült rendesen kielemeznie, áh inkább hagytam, elmentem magánba, de ott se lettem okosabb. Mondjuk szerintem tudom mi a bajom, de azt meg biztos hallottad.
– Nem tudok rólad semmit azóta se.
– Fiamat elütötte egy autó…
– Feri, nagyon sajnálom, igazán, segíthetek valamit?
– Nem tudsz, pajtás. Nem tudsz. Széllel szemben nem érdemes, tudod…
– Hogy érted?
– Az aljegyző volt a hunyó, tudod a Szakáll.
– És? Ment a börtönbe, nem?
– Nem, még csak nem is nyomoztak.
– Nem értem!?
– Biztos érted. Gondolom, ment a telefon az örsre, a kapitány meg rögtön haptákba kapta magát. Sose a gerincességéről volt híres.
– De mit nem lehet ezen nyomozni? A gázolás, az gázolás.
– Ja, csak valami eljárási hiba miatt nem lehetett meggyanúsítani az aljegyzőt, vagy ilyesmi, nem értek ehhez.
– Na de, és aki a hibát vétette? Azzal mi lett? Kirúgták?
– Ki.
– Végre valami..
– Ne hamarkodd el, Laci. Azóta valami bűnügyi szakértő az önkormányzatnál, senki nem tudja, mit csinál, de jó él, az biztos.
– Na ne bassz, ez embertelen, ilyen nincs.
– De van. Ahogy mondtad, ahol Don Pintér a belügyér és Polt a legfőbb ügyész, ott lehet. Semmit nem tudtam tenni.
– Mi van a gyerekkel?
– Még mankózik, de rendbe jön.
– Az a lényeg. Akkor most jól jön a vállalkozásod, hogy jól tejel.
– Már nem tejel annyira. Mióta buktam az önkormányzati megrendeléseket, tudod, piacról kéne megélnem, az meg nem olyan könnyű.
– Feri, ha tudok bármit segíteni…
– Azért van még tartalék, de azt mondd meg, Laci, mit csináljak most?
– Te döntésed. Engedd el, vagy üssél rajtuk egyet.
– Üssek, de hogyan? Faszom se hisz a választásban, felét se tudod annak, ami ott megy. Jönnek át Ukrajnából szavazni, hozzám is 12-en voltak bejelentve. Nincs esély, pajtás, próbálom megúszni, hátha egyszer visszavesznek a bizniszbe.
– Ne hülyéskedj, Feri, a fiad, az egészséged…
– Valamiből meg kell élni, pajtás! Na szevasz, jön a polgi titkára, hátha össze tudunk ütni valamit.
Ákos
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.