NEHAZUGGY

A hazug, luxus-ájtatosok üldözik el a keresztény és a nem keresztény magyar embereket a hazájukból

Tóth Ilona | 2019. Július 26, Péntek | 20:10

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,541,646 forint, még hiányzik 1,458,354 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Jó éjszakát kívánok! Mindenkinek.

Amikor Bori és Sándor az egyetem elvégzése után összeházasodtak, a terveik között a rangsorban az elsők között szerepelt, hogy mindenképpen szeretnének eljutni Indiába. Friss házasként persze más kötötte le az idejüket, ismerkedtek egymással és a párosban élni világgal. Sándor számítógépes programfejlesztőként dolgozott, és a cégtől hamarosan külföldi munkákat is kapott: Németország, Olaszország. A néhány napos kiküldetéseken nem sok ideje maradt a munkáján kívül turistáskodni. Éppen csak belekóstolhatott az országok mindennapi életébe. Éppen csak.

Aztán egyszer szólt a főnöke Sándornak, hogy hosszabb útra, hosszabb ideig kellene mennie. Indiába. Tíz napra. Sándornak majd kiugrott a szíve. India. Ha ezt Bori megtudja. Megtudta, persze, nagyon örült annak, hogy legalább férje álma teljesül, és majd beszámol neki az élményeiről. Sándor úgy okoskodott, Borit is vinné, így legalább együtt lennének, és csak Bori útját kellene kifizetni. Gondolt egy merészet: összespórolt pénzükből kivett annyit a számlájukról, amennyi elviszi őket Indiába. Meghosszabbították a remélt szép napokat még nyolccal. Megbeszélte a főnökével is, így a cég intézte a papírjaikat, miután a repülő és a szállás árát befizette a kasszába. Borit gyötörte a lelkiismeret, itt vannak pályakezdő, igazi felnőttként, és annyi, de annyi mindenre kellene spórolniuk. Mi lesz velük? A barátok biztatták, nem ezen múlik a jövőjük, és ha ennyibe kerül a pillanatnyi boldogsága, akkor menjen. Láttam a képeket: csillogott Sándor és Bori. Azóta már kétszer jártak Indiában, de már nem itthonról utaztak, hanem Norvégiából. Két éve ott élnek. Sándor négyszer annyit keres, mint itthon, és ma már nem gond eljutniuk a világ bármelyik tájára.

Az nagyon szép, ha az ember álmai teljesülnek, ez erőt adhat a hétköznapi küzdelmekben, csiszolhat az elmén a saját magunk megteremtette vágyunk. Csak ez rettenetesen nehéz, ki merem mondani, hogy keveseknek adatik meg, hogy úgy éljen, ahogyan a saját nagykönyvében meg van írva.

Ez a történet jutott eszembe, mert nektek meg, nagyon szívesen. Ha már az bevett gyakorlat, hogy a hivatalos út után még maradnak néhány napra drága képviselőink egy kicsit kulturálódni. Rájuk fér. És hogy biztos legyen a biztos, elkísérik drága politikusainkat kedves feleségeik is. Megéri az a 2 millió 700 ezer forint, amennyiért Harrach Péter és Semjén Zsolt az orosz kultúra előtt hajlongott. Miért is ne? Férjük jogán ők a nagyságos urak mellett a nagyságos asszonyok. Semjén Zsolt, Semjénné Menus Erzsébet Gabriella, Harrach Péter, Harrach Péterné Nagy Csilla.

Közben megjött a cáfolat: a férjek fizették a feleségek útját.Ez bizonyára így volt, és bizonyára nyilvánosságra hozzák a befizetéseket igazoló számlákat. Csak hogy félreértés ne legyen.

A vendégeket Szentpéterváron fejenként 10 ezer rubellel fogadta a VIP-váróban a főkonzul és az első beosztott, majd a főkonzulátus kisbuszával utaztak el a belvárosi ötcsillagos hotelbe, a Corinthiába, amit még az oroszok is luxusszállónak neveznek. Így is kell azt, Isten hű szolgái meg is érdemlik, hogy szolgáljuk mi is őket, ha másként nem, akkor adóforintjainkkal. Ki a büdös francot érdekel, hogy alig 45 percig bírtak hivatalból beszélgetni Szentpéterváron a vendéglátókkal, ha már olyan rohadt messzire elutaztak. Az asszonyok vitték a kolbászos szendvicset, a tiszta gatyát, annyit megérdemeltek, hogy péntektől vasárnapig kiheverjék a magyar emberek rettenetesen sok gondját.

Ezt a túrát is nyugodtan belevehetik a 9 millióért készülő KDNP-s imázsfilmbe, hadd legyen a kopott agyuk mellett valami szép is: az Ermitázs, a valahai cári rezidencia nyári üdülőhelye, a Finn-öböl is, ahol hajókáztak.

Tudják, alapjáraton ez a 2,7 millió forint nem is lenne olyan nagyon sok, ha nem tapasztalnánk immár kilenc éve, hogy ezek milliárdokat loptak el már tőlünk. Annyit, amennyiért sok ezren megnézhették volna már az Ermitázst. Ha már… És ez a rettenetes ebben az orbáni diktatúra képződményben, hogy a hatalom emberei mindezt olyan természetesnek veszik, mint amikor a kánikulában leszakad az ég. (Nálunk mindjárt leszakad, olyan sötétség lett, hogy ezt az Elios-báró is megirigyelhetné).

Mert ha ezt a kirándulást tisztességes emberi oldalról nézzük – ami nekik nincs -, akkor Harrach Péter 1 979 400 forintos fizetéséből (plusz a nyugdíjából, mert például a pedagógusokkal szemben neki az is jár), és Semjén főkeresztény 989 700 (képviselőként) és 1 633 300 (tárca nélküli miniszterként) felmarkolt forintjaiból vidáman juthatott az oroszországi kirándulásra. Ugye? Jól van, ezt csak hülyeségből kérdeztem. Mi a büdös disznószartól különböznek ők Boritól és Sándortól, tőlünk? Remélem és várom, hogy nemsokára saját bőrükön érzik, és elgondolkodhatnak azon, mit jelent, amikor az álmok hazudnak. Becsapnak, mert az álmok azt nem tudják, hogy a Semjénék teremtette léttelenségbe akár bele is lehet dögleni.

Mert Magyarországon a legkisebb keresetűek is arra vannak kárhoztatva, hogy a hatalomtól totál megrészegült nyavalyásoknak kifizessék a luxusát. Szeretőket, barátnőket utaztatunk kéjnapokra; juttatunk lakáshoz, taníttatjuk őket. Feleségek, anyák, gyerekek, testvérek, mindenféle rokonok a mi pénzünkből kupálódnak ki a nagyságák jólétébe – Hendétől, Lázártól, Matolcsytól; Cilikétől, Ráhelkétől, Pistikétől; Kósánétól, Orbán Győzőtől, Orbánné Anikóig. Visznek ezek Balatont, földet, divatot, sportot, kastélyt, utat, kőbányát állami és uniós pénzekből.

A hazug, luxus-ájtatosok üldözik el a keresztény és a nem keresztény magyar embereket a hazájukból, mert kisajátították maguknak. Isten és a párt nevében.

„A Biblia nem ment fel a bűnök alól, de különbséget tesz aközött, ha valaki tudatlanságból vétkezik, és aközött, ha szándékosan szegi meg Isten törvényeit. A szándékos bűnök gonosz szívből erednek. A Bibliából az is kiderül, hogy különbség van aközött, ha valaki egyszer követ el bűnt, és aközött, ha újra és újra megteszi. Ha tudomást szerzünk arról, hogy Isten mit tart helyesnek, és mégis „készakarva gyakorolunk bűnt”, akkor szembe kell néznünk Isten ítéletével.”

Ennyivel nem ússzátok meg! Ne higgyétek! Földi ítélet vár rátok.

Az önök véleménye

Nahát! Denerisz… Meg Aragorn… Akkor már legyen Tyrion is, meg Havas Jon. Na meg Gimli és Legolas és Frodó, meg Bilbó. És Smaug. Azért egy-egy nívósabb műből is sikerült neveket találni, nemcsak a Csók és nyál, meg az egyéb brazil szappanoperákból. Várom a Szulejmánból is az ötleteket. (Ulzana)

Télen a fűtetlen kórteremből kivihetik a betegeket a fűtött, műfüves pályára. Ha az akadémia ilyen hülyeséget hogy össze, mint ez a névgyüjtemény, nem is csoda, hogy ledarálják. Agrippina, meg Aragorn? Legközelebb meg majd Gollam, és Banyapók, esetleg Ugluk meg Bombadil? (agador)

„Attól meg az ország biztosan nem megy csődbe, hogy Semjén és Harrach feleségének szentpétervári utazgatását valószínűleg mi fizethettük” Nem, nem megy csődbe, viszont mindent elárul nevezett „urakról” az, hogy az ő jövedelmük mellett még ennyit sem hajlandók kifizetni, inkább velünk fizettetik meg. Elvégre nekik ez jár. Jó lenne látni egy listát, hogy szerintük mi jár még nekik tőlünk. (Erzsébet)

József Attilától idézve : „Te jól tudod, a költő sose lódít: az igazat mondd, ne csak a valódit”…”Mi hallgatunk és lesz aki csak éppen néz téged, mert örül, hogy lát MA ITT FEHÉREK KÖZT EGY EURÓPAIT” (Júlia)

Értem én, hogy ezeket a kölyköket atrocitások érték kiskölyök korukban. De könyörgöm!! nincs a közelükben egy megfontolt, idősebb ember, még ha szomszéd is, aki szólna, hogy szíjártó fiam!! nagyon szarul csinálod, amit csinálsz, jó vége nem lesz. (Márti)

Így írtunk mi

Én is csak egy proli vagyok

A halott filozófus és a gyereklány suttogó hangja erősebb, mint a hatalmát féltő senki ordítása

Mint egy Moszkvában edzett, professzionális trollhadsereg

Olasz negyed /Luca ajtaja

Posványos

Épül, szépül a Magyar Királyság

Soros György széles háta

A jövő generációja talán már eldöntheti, mikor akar nyugdíjba menni

Szerelmes kiszólás

Keresztényi luxus

Megfelelő ember a megfelelő helyen

A nap kommentje:

Mi hagytuk, hogy ennyire elpofátlanodjanak. A kisebb stiklikre szemünk se rebbent, a nagyobbakra született pár dühös komment, akkor miért is ne?! Ha adnak, fogadd el, ha ütnek, szaladj el – mi pedig adjuk számolatlanul 🙁 (Madárlátta)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!