December 3,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

Hacsaknem Blog


A szellemi posvány ünnepel

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 126,652 forint, még hiányzik 2,873,348 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A Fidesz intellektuális holdudvarának hűlt helyét betöltő kocsmai bornírtság sötét bugyraiban ezekben az emelkedett pillanatokban pezsgőt bontanak a kormányzati lealjasodást hűen szolgáló betanított közpénzmunkások: Go Soros!; A szovjetek után 30 évvel Soros György is kivonul Magyarországról; Folytatódik a Soros-blöff: megkezdték a látszatkivonulást.

Nem sorolom, és nem is idézem hosszasan a fideszes propagandaoldalak futószalagon gyártott, gondosan felcímkézett szellemi bomlástermékeit. Elégedjünk meg annyival, hogy álörömködnek, gúnyolódnak, és kötelezően mocskolódnak az állampárt hazugsággyárai. A korábbi ordas hazugságaiknak szobrot állító helyreigazítások mellett, alatt hozzák a kötelezőt.

Sorosék szomorúak, mert ide nem tudnak migránsokat betelepíteni, de senki ne dőljön be nekik, éberség, elvtársak! Biztosak lehetünk ugyanis abban, hogy a jövőben is támogatni fogják a színpadi bohóckodást és a fake newst. A Fidesz médiának nevezett fertőjét nem zavarják össze a tények (éppen nemrégiben veszítettek el a Sorosra és az általa támogatott civilekre aggatott penetráns hazugságok miatt egy bírósági pert), de azért lássuk be, nem lesz könnyű értelmesen kommunikálni a Nyílt Társadalomért Alapítványok távozását a hanyatló Nyugatra.

Nem egészen világos ugyanis, hogy most akkor legyőzték Sorost, vagy nem győzték le, szabad-e nekik hátradőlni, vagy kötelező tovább köpködni a legnagyobb szerencséjükre még élő emberről mintázott, hosszú hónapok óta hálás ellenségnek bizonyuló patás ördögöt. Az biztos, hogy kicsit hiányolom a pártirodából kiadott ukáz szerinti fröcsögésből azt az igen fontos részletet, miszerint ahogy a szovjeteket is Orbán küldte haza félkézzel három évtizede, szintén ez a remekbeszabott hazafi kellett ahhoz, hogy a saját kútfőből meggazdagodott migránssimogató átpakolja magyarországi főhadiszállását Berlinbe. Mindenesetre óvatosságra intenék ebben a kérdésben, nehogy tíz év múlva azért ünnepeljék majd a vállukra ültetve a nemzet régivágású köpönyegforgatóját (aki akkor már ki tudja éppen milyen általa kitalált ideológia legelszántabb követője lesz), mert a Sorost túlélő alapítványokat visszacsalogatta a kereszténydemokrácia utolsó végvárába. Hát Putyin elvtársat is milyen szépen sikerült magunkhoz édesgetni, azóta is a guta üti meg naponta háromszor a senki által meg nem választott brüsszeli bürokratákat.

De ne szaladjunk ennyire előre. Miközben tehát Soros az elmebajjal határos, bűzös-kártékony kormányzati összeesküvések és az önkényuralmi rendszerek által favorizált jogi posvány elől Európa normálisabb helyére költözteti budapesti irodáját, a fideszes szellemi posvány ünnepel. Van is miért: az emberi jogok, a művészet, a kultúra, a sajtószabadság, az átláthatóság, az oktatáshoz és az emberhez méltó egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, mindaz, amit a Nyílt Társadalomért Alapítványok igen hosszú évek óta támogatnak, számukra nem téma. Sőt: fekély, elváltozás, rákos daganat a Nemzeti Együttharácsolás Rendszerének torz, amorf testén. A bezárkózóan biztonságos, a rommá butított csatakiáltásokkal és hazug közpénzplakátokkal szügyig megvédett orbáni feudalizmusban emberi jogi handabandáknak nincs helyük. Valóban nincs.

Ahol egy miniszter-jelölt (azóta miniszter) szerint migránsok által elejtett szendvicsek fertőzik a populációt, a flórát és a faunát (mert gondolom, Soros), ahol egy perzselt disznó hullájára röhögve és következmények nélkül fel lehet vésni, hogy ő volt a soros, mert Soros, ahol a viszkető tenyerű miniszterelnök nyilvánosan erőszakra buzdít és elégtétellel fenyegetőzik, mert természetesen Soros, ott a nyílt társadalom eszméje befejezett múlt idő.

Na és persze ott csak idő kérdése, hogy az EU történetében először egy akkreditált egyetem távozni kényszerüljön az országból. A salakmédia gyomorforgató örömködése közepette erről se feledkezzünk meg, így teljes a kép: köztudomású, hogy a szintén Soros személyére felhúzott gennyes összeesküvés-elmélet részeként hosszú ideje izmoznak a CEU-val, és annak működési engedélyével. Márpedig ha nyárig nincs megállapodás, ha a kormány a bizonytalanság fenntartásában érdekelt, akkor az egyetemnek – ha nem akar végérvényesen elvérezni – Bécsbe kell költöznie. Akkor majd ki lehet nyitni pár üveggel a drágábbik pezsgőből is, hiszen az eszelősen gátlástalan nemzeti kormány közpénzháborúja Soros ellen sikerrel járt.

Az ellenség távozik tehát, a szellemi posvány meg örül és dörzsölgeti az enyves, viszkető tenyerét. Elüldözték Sorost, elüldözik a CEU-t, a kocsmai színvonalú ostobaság pedig ünnepel. Pontosan úgy, ahogy akkor szokta az öklét rázni, amikor a kiművelt emberfők százezres nagyságrendű kivándorlása szóba kerül. Akinek nem tetszik a rendszer, az elmehet, nem kellenek nekünk a Schilling Árpádok, takarodjanak, senkinek nem fognak hiányozni. És közben tényleg elmegy innen a tanult, nyelveket beszélő szürkeállomány, a fiatalok, a kevésbé fiatalok, zsugorodik, majd lehúzza a rolót a civil szféra átláthatóságért, a közélet tisztaságéért, az emberi jogokért küzdő fele, és marad az áporodott nemzeti köldöknézők silány-sekélyes gyülekezete. Akiknek tökmindegy, hogy ki fosztja ki őket, mert úgyis mindenki lop. Akik életük legnagyobb teljesítményének azt tartják, hogy magyarnak születtek. Akiknek nem téma, hogy a gyerekük Európa egyik legversenyképtelenebb oktatási rendszerében az ezeréves múlt fölött picsog, miközben a világ elrohan mellette. Akik a saját nyomorúságukból ki sem látva azzal vigasztalják magukat, hogy ha más lenne, az még rosszabb lenne, jól van ez így.

Budapestet már most akkora szakadék választja el Bécstől és Berlintől, ami nem fejezhető ki két pont közötti földrajzi távolságként. Aki ma ünnepel, aki ma rázza az öklét, annak fogalma sincs és ha eddig nem, ezután még ennyire sem lesz arról, hogy ez a hadjárat, ami Soros alapítványának távozásához vezetett, nem Soros ellen irányult. Soha egyetlen percig sem. Ezzel szemben a szellemi megvilágosodás, a fejlődés, a jogállami normalitás, a felelős állampolgári létezés, valamint a korlátlan hatalom civil kontrollja ellen irányult. Sorosnak ez nem veszteség, Magyarországnak viszont annál inkább. És bár egészen valószínű, hogy Soros nem nevetett egyetlen pillanatig sem, mióta plakátra került és vele hergelik az arra alkalmas intellektusú népeket, Magyarországnak végképp nincs oka a felhőtlen röhögésre, és ez hamarosan ki fog derülni.

Mielőtt még elkezdenének köpködni az illetékesek: mondom ezt úgy, hogy nem voltam, nem vagyok és valószínűleg soha nem leszek rajta a Soros-alapítványok úgynevezett kifizetési listáin. Nem mintha úgy egyébként ez a világ normálisabb felén bűn lehetne. Itt az lehet.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.