December 4,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

DÜHÖNGŐ


Egyszer kopogtatni fog a párnázott ajtón a munkanélküli, a rokkant, a hajléktalan

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 210,594 forint, még hiányzik 2,789,406 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Politikusok, államférfiak és államnők (lám, még szó sincs rá a nyelvünkben), képviselők, szóvivők, önkormányzati vezetők és ki tudja kik még…

Értünk vannak. Mi választottuk őket, hogy a mi érdekeinket képviselve dolgozzanak.

Gondol erre az a parlamenti képviselő, aki gondolkodás nélkül nyomja a gombot?

Amikor megszavazták a tandíjat, belenéztek a fiatalok szemébe?

Amikor támogatják a mostani gazdaságpolitikát, látják az egyre lejjebb csúszó családokat?

Amikor rezsicsökkentést üvöltenek, belegondolnak, mi lesz két év múlva?

Amikor kriminalizálják a hajléktalanokat, megkérdezték: te hogy kerültél utcára, barátom?

Amikor a rokkantnyugdíjakról szavaztak, hallották a semmi szélére taszítottak kiáltását?

Amikor elvették a nyugdíjvagyont, eszükbe jutott, mi lesz akkor, amikor a kifosztottak megöregszenek?

Eszébe jut a parancsra gombot nyomó képviselőnek, hogy amikor megszavazza a legújabb törvényt, az jó, netán rossz az általa képviselt embereknek?

Tisztában van még vele, hogy a körzetében emberek napi gondokkal küzdenek?

Tudja, hogy családok rettegnek a kilakoltatástól, képtelenek fizetni a számláikat?

Érdekli, hogy a körzetében vannak olyanok, akik éheznek?

Tudja még, hogy neki nem Orbán Viktor, nem Simicska, Mészáros, Nyerges érdekeit kell szolgálnia?

Amikor ez a képviselő felveszi az igen busás fizetését, eszébe jut vajon, hogy azt a minimálbért megadóztatva szedte össze a költségvetés?

Amikor a képviselő duplán, triplán veszi fel a költségtérítést, amikor lakhatási támogatást vesz igénybe ok nélkül, akkor egy pillanatig gondol a meglopottakra?

A kamupártok, annak tagjai gondolnak arra, hogy lopnak? Nem csak a gazdagoktól. Szegényektől, nyomorgóktól is lopnak. Nélkülöző gyerekektől is lopnak.

Van olyan, a politikából élő közalkalmazott, aki gondol arra, ami a dolga lenne?

Van olyan miniszter, államtitkár, képviselő, aki azt mondja:

– Nem szavazom meg ezt a törvényt, mert nem volt módom átolvasni!

– Nem szavazom meg, mert nem látom a hatásvizsgálatokat!

– Nem szavazom meg, mert senkivel nem egyeztették!

– Nem szavazom meg, mert károsnak tartom, mert a lelkiismeretem nem engedi!

– Nem szavazom meg, mert nekem a választóimat kell képviselnem, nem a Fideszt. Engem nem a Fidesz küldött a Parlamentbe, hanem a körzetemben élő emberek. Akik között van fideszes és nem fideszes, mást párthoz húzó és párthoz nem tartozó. Nekem őket, együtt kell képviselnem.

Eszébe jutnak ezek a szavak?

Én, … a Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselője esküszöm, hogy képviselői tisztségem ellátása során hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; munkám során választóim akaratához és megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen járok el, és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését előmozdítsam, népének boldogulását elősegítsem. (A képviselő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen.

Vagy ez nem számít, nem is gondolnak rá?

Ügyesek, ügyeskedők, élelmesek?

Gondolnak arra az Orbánok, Orbánnék, Orbán apák, gyerekek és vők, Simicskák, Nyergesek, Mészárosok, Lázárok, Zsigák, Selmeczik, Kósák, Zsigók, Schmittek és Smittek, Kövérek és Kerényik, Áderek, Gíró-Szászok, Balogok, Hoffmannok, Matolcsyk, Semjének, Pintérek, Navracsicsok, Hendék, Fazekasok és ki tudja még kik, hogy egyszer el kell számolni a tetteikkel?

Gondolnak arra a családok tízezreinek megélhetését elrabló új trafikosok, új földesurak, kaszinó tulajdonosok, udvari fogorvosok, királyi fodrászok, uralkodói nyelvtanárok, udvari zenészek, hogy eljöhet a pillanat, amikor porba hull a korona?

Eszükbe jut néha, hogy talán hibás, rossz, káros, amit tesznek?

Hogy erkölcstelen, amit tesznek?

Az ország nem a Fidesz.

A nép nem a Fidesz szavazótábora.

A Fidesz egy párt, amely elveszítette az önkontrollt és uralkodni akar.

Az országot vezetni kell, nem elnyomni.

Gazdagítani, nem kirabolni.

Építeni, nem pusztítani.

Mindenki érdekeit képviselni kell, nem csupán a hűségesek érdekeit.

A torz választási rendszer, a Fidesz propagandát szajkózó közpénzmédia, a busásan jutalmazott kormányközeli civil szervezetek, a gazdagon honorált házi sajtó, a milliárdokkal kitömött gazdaságkutatók, a közpénzből gazdagodó közvéleménykutató cégek ellenére valamit nem vesz észre a kormánypárt.

A választási kampány csak a Fideszről szól, az ő hirdetéseik, plakátjaik, propagandájuk jut érvényre.

Mégis létezik napról-napra vergődő, mégis működő ellenzéki sajtó.

Vannak akár ingyen dolgozó újságírók, tévések, rádiósok.

Ezernyi internetes felület, a sajtótól a blogokig.

Ezek – ellentétben a kormánypropaganda szószólóival – nem pénzért, nem előnyökért, nem karrierért, trafikért, földért teszik, amit tesznek.

Hittel, meggyőződéssel és őszintén mondják el a véleményüket és igyekeznek képviselni azokat az embereket, akikről a Fidesz nem hajlandó tudomást venni.

Vannak értelmiségiek, akik a saját érdekeik ellenére vállalják és elmondják a véleményüket.

Sokan vannak.

Nemhogy előnyökhöz nem jutnak, kimondottan hátrányt kell vállalniuk.

Mégis teszik, amit a lelkiismeretük diktál.

Képviselik, amit hitük szerint képviselniük kell.

A  valódi többséget.

Mert minden hazugság ellenére, minden propaganda és minden megfélemlítés ellenére a többség nem a Fidesz oldalán áll.

Bármi történik a választásokon, egyszer számot kell adnia a most uralkodó, vagy a hatalomból hasznot húzó elitnek.

Oda kell állni a kisemmizettek, a földönfutóvá tettek, a jogaikból kiforgatottak, a megnyomorítottak elé.

Egyszer kopogtatni fog a párnázott ajtón a munkanélküli, a rokkant, a hajléktalan, a gyermek nélkül maradt szülő, a közmunkás, a minimálbéres, a napról-napra élő, a cigány, a zsidó, a bántalmazott nő, a lakásában fagyoskodó idős, a külföldre kényszerült fiatal, a továbbtanulni képtelen szegény, az orvos, a pedagógus, az egyetemista, a középiskolás és a politikusoknak el kell majd számolniuk.

A demokráciával, a jogbiztonsággal, a társadalmi szolidaritással, az erkölcsi normákkal, az anyagi javakkal, a stadionokkal, szőlőbirtokokkal, bányákkal, földekkel, köztulajdonokkal, egészségüggyel, oktatással és ezernyi olyan dologgal, amelyért most koncon marakodó sakálként harcolnak, feledve azokat, akikért ott vannak.

Feledve azokat, akik számon fogják kérni ő.

Most, vagy később, de be fog következni.

Egyszer szembe kell nézniük a másik, az igazi valósággal.

A többség valóságával. Naiv vagyok? Lehet. Néha igen. De érdemes visszanézni a történelemre. Talán az is naiv olykor, az élet is az. Ki tudja?
adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.