NEHAZUGGY

Kisszerű szégyentelenség

Teljesen elvesztettem a fonalat a konstruktív ellenzékiség, az erkölcsi árvízkárosultság és a parttalan jajveszék sivatagában, de remélem, ennél kínosabbat ma már nem fog villantani a klasszikus péniszerdős szaladgálás egyik legnagyobb mestere, Pócs János se, aki fenemód rátekeredett a Zsolti bácsi-ügyre.

„Fidesz: a Szabó-Melléthei alkotmánybírósági paktum a kisszerű alkuk világába löki Magyarországot

A tegnapi volt a magyar alkotmányosság egyik legszégyenteljesebb napja: Szabó Marcel alkotmánybíró és Magyar Péter sógora, Melléthei-Barna Márton titkos megállapodást kötöttek, amelynek értelmében azok az alkotmánybírók, akik nem engedik napirendre Sulyok Tamás államfő Ab-beadványát, a posztjukon maradhatnak.

Két hónappal a választás után ide jutott az ezer éves államiságára oly’ büszke Magyarország: megérkezett a kisszerű, egzisztenciális alkuk korába”. 

Ennyi egyszerre vicces és szánalmas, nem kevésbé önleleplező marhaságot belepréselni egy közleménybe, és nem széttépni, majd kidobni a kukába, hanem nyilvánosan teregetni még a Fidesz nevű bűnsz… ellenzéki párttól is rendkívüli teljesítmény. Szóval míg Pócs próbálja minden erejével napirenden tartani és rálőcsölni az ellenségre a pártja tizenhat évnyi gyermekvédelmi pusztításának helytelenül elhíresült „szimbóleumát”, Zsolti bácsit, addig a pártja írástudói is túltolták a konstruktivitást. Kinyomozták a magyarázatát annak, hogy az általuk nagy becsben tartott Sulyok elnök úrnak miért nem sikerült kikényszerítenie az Alkotmánybíróságtól egy fecnit, ami bizonyítaná, hogy ő márpedig pont jól van ott a helyén a Sándor-palotában, és ott is kell hagyni, nem szabad hozzányúlni, legfeljebb néha le lehet róla törölgetni a port.

A Fidesz rövid, de annál velősebb tényfeltárása arra jutott, hogy az Alkotmánybíróság hét törpéje bírája Szabó Marcel vezetésével azért intézte el, hogy hétfőn a testület döntésképtelenség okán ne tárgyalhasson és ne foglalhasson állást az elnök úr eltávolítását célzó, egyébiránt még nem is létező törvénymódosításáról, mert előzőleg Szabó Marcel titokban lezsírozta Magyar Péter sógorával (a Tisza Párt jogi szakértőjével és parlamenti képviselőjével), hogy ha kizáratják magukat az eljárásból, mert baromságnak és nonszensznek tartják, hogy nekik egy potenciális jövőbeli helyzetet kell alkotmányjogilag megítélniük, akkor majd nem rúgják ki a munkahelyükről. Akkor néhány kérdés és észrevétel:

Hogy jön ide az ezer éves államiság és a büszkeség?

Miért kommunikál a Fidesz még mindig úgy, mintha ők lennének Magyarország?

Milyen fényt vet az elmúlt tizenhat év fideszes uralkodására az, hogy olyan alkotmánybírókkal van feltöltve a testület, akikkel titkos PAKTUMOKAT lehet kötni? Szerintem elég ocsmányat, és ha valóban így van, akkor ez önmagában is érv arra, hogy miért kell szélnek ereszteni őket. Polt Péter elsikáló művésszel az élen.

Ha csak most érkeztünk meg a kisszerű, egzisztenciális paktumok korába, akkor a Fidesz ne dicsekedjen többé azzal, hogy ők uralkodtak itt 16 évig, mindenki pofán röhögi őket. Továbbá várják ki a végét: majd azokat a kisszerű, egzisztenciális alkukat nézzék meg, amiket a most százasával elbocsátott háztáji propagandistáik fognak kötni, hogy ezután is legyen pénz lóvéra. Jó, értem: akik 60 ezer milliárd forintot húztak le az országról, azoknak máshol van a kisszerűség-mérőjük. Az egzisztenciáról nem is beszélve.

Némi gondolkodási idő után reggelig tudnám sorolni, hogy melyik volt a magyar alkotmányosság egyik legszégyenletesebb napja, de most csak két ilyen pillanatot említek a történelem hajnaláról.

Az egyik a legnyilvánvalóbb, legocsmányabb ősbűnök egyike, amivel végérvényesen elkezdődött a magyar közjogi rendszer meggyalázása, szétverése. Ami egyben megmagyarázza azt is, hogy miért kell takarodnia Sulyok&Co.-nak. 2011-ben úgy távolították el a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségéből az Orbán-kormány igazságügyi reformjait és jogalkotási lépéseit bíráló Baka Andrást, hogy a Legfelsőbb Bíróságot átszervezték és átnevezték Kúriává, erre hivatkozva négy évvel a lejárta előtt megszüntették a mandátumát, majd olyan feltételeket szabtak az új intézmény elnöki pozíciójának betöltésére (5 év hazai bírói szolgálati viszony), amit nem tudott teljesíteni. Bár 17 évig volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) bírája, csupán kevesebb mint két év hazai bírói szolgálati ideje volt.

Aztán miután 2016-ban hivatalos papírt is szerzett az Orbán-kormány, hogy törvénytelenséget követtek el Bakával szemben (100 ezer eurós kártérítés, miegymás), úgy erőszakolták meg a törvényeket, hogy 2020-ban Varga Zs. Andrást nevezhessék ki 2030-ig a Kúria élére. Azt az alakot, aki hogy nemhogy két évet, nemhogy öt évet, nemhogy 17 évet, egyetlen napot nem dolgozott rendes bíróságon, nulla bírói gyakorlattal rendelkezett.

Kisszerű alku, egzisztenciális paktum, ezer éves történelem, az alkotmányosság legszégyenletesebb napja?

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább