Kezdek aggódni az Orbán nevű emberért. Na jó, a franc nem aggódik érte, de azért valami gond van. Úgy értem, azon túl, ami már évek óta van. Ez másmilyen gond. Fogalmam sincs, hogy Finkelstein betegsége-e az ok – tényleg! Habony Árpád született zseni hol van? Nem hiányzik, csak kérdem, hogy ő már úszik a part felé, szájában egy zacsi fehér porral? -, vagy egyéb, de kezd rohadtul unalmas, színtelen-szagtalan lenni a naponta tálalt moslék.
A vezér püffedt arca, véreres szemei, testének folyamatos dagadása sem nyújtanak bizalomgerjesztő látványt, de ez legyen az orvosai problémája. Különben sem a külsejét szeretjük egy politikusnak. Meg Orbán Viktornak sem a külsejét szeretjük. Én mondjuk semmijét nem szeretem, de aki igen, az valamit biztosan. Régebben az volt, hogy a nagyikák beleszerelmesedtek, mert olyan fiatal, pont, mint az uram volt 60 évvel ezelőtt, vagy mint a fiam volt 40 éve, vagy mint az unokám. De azt senki nem fogja mondani, hogy húde szimpi ez a Viktor, az unokám is pont ilyen szétesett-arcú, zavaros nézésű.
Szóval az új rajongók szerintem visszafogottabban csődülnek. Márpedig a kormánynak és/vagy a Fidesznek gyakorlatilag semmi mása nincs, mint Orbán Viktor. De a világon semmi más. Sem karizmatikus politikusai (nem karizmatikus sem), sem elismert, jó szakemberei. Semmi, nudli, lópikula. Lázár nem buta, de legalább annyian utálják, mint ahányan kiütést kapnak tőle. Rogán Antalt még az ősfideszesek is legfeljebb bottal pöckölik, annyira kínos. Nincs is tovább. Ki jöhetne még szóba? Szijjártó? Varga? Kósa? Németh Szilárd? Ne vicceljünk már.
A rendszerből élő és hasznot húzó paraziták (az a néhány száz ember, akiknek jó így a rendszer) szerintem erősen retteghetnek, hogy a bálvány el talál dőlni, mint féldisznó az ólban. Akkor pedig kakukk.
Márpedig halványul a szentkép. Leszarták a legyek is, töredezik a festék, fakulnak a színek. Az éppen 29 éves Fidesz vezére elkopik. Nincs már mondanivalója. Az alternatív valóságban biztosan nem történik semmi érdekes, a valódi valóság pedig túlságosan szürke és unalmas. Az a nagyon erős kommunikációs gépezet, ami eddig tartotta az egészet, mint karó a babot, valahová eltűnni látszik.
Most szánalmas vergődés van, hülyeségeken lovaglás, átlátszó hazudozás. Egyre jobban látszik, hogy ami aranynak tűnt, az ócska festék, alatta is csak műanyag van. Ez a lábszagú kínlódás a szabad szemmel nem látható migránshordákkal, a senkit nem érdeklő nemzeti büszkeségünkkel, a régen avas keresztényi kultúránkkal, a mindennek és mindenkinek nekitámadó, vénülő japánkakas fáradt rikácsolásával.
Mindenki elfáradt. A híveket nem lehet folyamatos izgalmi állapotban tartani éveken keresztül, mert egyszerűen nem működik. Az ellenzéki pártok olyan haloványak, hogy nem jelentenek kihívást a jelenlegi állapotukban. A valódi ellenséget (nem ellenzéket, ezt a kifejezést a kormány nem ismeri) lényegében az ország lakói jelentik. Mindenki, aki nem vakhitű, aki képes gondolkodni, akinek véleménye van, tervei vannak, céljai vannak. Mindenki, aki szabad, normális országban akar élni. De ez nem egy látható fal, aminek neki lehet rohanni fejjel, nehezen jeleníthető meg ellenségként. Nincs arca, nincs neve. Nincs hová ütni.
Ezért a kormány üti a ködöt, az árnyékot. És fárad. Fárad és retteg. Mert bármikor történhet valami. Talán nem fog semmi történni, de ezt nem lehet biztosan tudni. Nem tudni, mikor omlik össze Orbán, mikor bukkan elő a szőnyeg alól valami, ami már az elvakult híveknél is kiveri a biztosítékot. Az egységesnek tűnő kormánypárti szavazók egyetlen perc alatt a bálvány ellen fordulhatnak, megtörtént már ez sokszor, sokakkal.
Ha sikerül kihúzni a választásig és sikerül megnyerni, akkor sem oldódik meg semmi. Az uniós pénzek kifutnak, a rendszert nem lehet tovább fenntartani. Az eddig jól titkolt bajok viharsebesen fognak a felszínre bukkanni. A rajongótábor kiszámíthatatlan lesz, amikor kiderül: nagy a baj, nincs nyugdíjemelés, nincs olcsó csirkefarhát, esetleg nyugdíj sem biztos, hogy van. És nincs mire állni, mert az utolsó követ, az utolsó darab földet is kilopták a lábuk alól azok, akik azt üvöltözték, hogy megvédik őket.
Ez a perc közeledik és ezt tudja Orbán és tudják azok, akik hasznot húztak idáig a rendszerből. Ez nagyon ijesztő, mert nem lehet tudni, hogy mi fog történni. Ők sem tudják, de senki más sem tudja.
Itt tartunk most, alig egy évvel a választás előtt. Annyi minden történhet az alatt az egy év alatt. De ez a jövő. A jelen: tegnap volt 29 éves a Fidesz. Boldog szülinapot!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.