December 3,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Tényleg vérnek kell folynia, hogy észbe kapjunk, mekkora nagy a baj?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 37,820 forint, még hiányzik 2,962,180 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nem mondom, hogy nem fejeltem le az asztal sarkát az alább kifejtésre kerülő sztori kapcsán, mert de. Egyelőre még várom a kormánypárti média állásfoglalását az ügyben, de addig is összefoglalom a lényeget. Hogy lehetőleg minél tisztábban lássuk, merre haladunk. Az, hogy a legendás Moszkva téri óra egyetlen napig nem képes pontosan mutatni az időt, érintőlegesen kapcsolódik jelen íráshoz. Leginkább Moszkva vonatkozásában. Ugyanis.

Azt vajon tudta a gyanútlan magyar állampolgár, hogy miközben szeretett ormánya egész Európát védi a kecskebaszó terrorista-migránsoktól, óvja-ápolja és  eltakarja a magyar nemzeti érdeket, valamint két kézzel szórja a közpénzt a kötelező pánikkeltésre (Pharaon professzor-bűnöző is inkább meghalt, nehogy gondot okozzon a kormányzati kommunikációnak), a moszkvai magyar nagykövetség konzuli osztálya minden dokumentált ellenőrzés nélkül több ezer schengeni vízumot adott ki tisztázatlan anyagi hátterű és foglalkozású orosz állampolgároknak?

És azzal vajon férfiasan döngetni fogja-e a mellét a teljes kormánypropaganda, hogy ezek a jogosulatlanul kiadott/megszerzett vízumok már több EU-tagállamnak is feltűntek, és hogy a vízumgyár törvénysértő működése érdekében konzulokat is fenyegettek?

És arról beszámolnak ugyanezek, hogy a letelepedési kötvényes népnemzeti meglopás előszobájának tűnő akció körül Tarsoly Quaestor Csabán kívül annak a simlis gazembernek a neve tűnik fel elsősorban, akit nemzetbiztonsági kockázatnak minősítettek, ám ez senkit nem akadályozott meg abban, hogy keleti gazdasági kapcsolatokért felelős miniszteri megbízottnak nevezze ki és forrón kitüntesse?

Arról tájékoztatta a híveit vajon minden idők legkorruptabb kormánya és csatolt propagandagépezete, hogy csak 2013 első felében négyezer orosz állampolgár kapott üzleti vízumot annak a Monte Tokaj Kft.-nek a meghívására, amely fent nevezett címeres gazembernek, bizonyos Kiss Szilárdnak az érdekeltségébe tartozott?

És az megvan mindenkinek, hogy az újabb plafont súroló disznóság egy olyan külügyi vizsgálati anyagból derült ki, amelyet Szijjártó kolléga el akart titkolni a közvélemény elől, és amely most is csak azért kerülhetett nyilvánosságra, mert azt Szél Bernadett LMP-s képviselő kiperelte?

Röviden (részletek az Index remek cikkében): a vízumhoz jutó oroszokról a legtöbb esetben semmi nem derült ki, még a pontos lakcímük sem, a kérelmeket általában 4-5 órán belül pozitívan elbírálták, a kérelmezők 50 százalékának semmilyen vízumreferenciája nem volt, személyesen meg sem jelentek a konzulátuson, a kérelmekben pedig totál kamu magyar úti célt jelöltek meg, miközben sem turistaként, sem üzletemberként nem Magyarországra utaztak.

A Szijjártó által eltitkolt jelentés világossá teszi: a visa shopping korrupcióhoz vezethet, ráadásul nem szolgál magyar érdeket, hiszen az így vízumhoz jutott oroszok nem Magyarországra utaznak, nem töltenek el itt egyetlen vendégéjszakát sem, üzleti kapcsolatokat nem építenek.

Ennek fényében külön súlyos, hogy Szijjártó 2014 őszén magánkézbe helyezte a moszkvai magyar vízumközpontot. A véletleneknek köszönhető, hogy az üzemeltető cég egyik tulajdonosa az időközben letartóztatott, de már szabadlábon ámokfutó Kiss Szilárddal jó viszont ápoló Tarsoly Csaba, a másik pedig Kiss állítólagos élettársa, Elena Cvetkova.

És most akkor vegyük ehhez hozzá, mit volt bőr a pofáján válaszolni az Index megkeresésére a külügynek. Annak a Szijjártónak, aki egyébként nagyon jól, úgy értem, személyesen ismeri Kisst, sőt vele együtt nyitotta meg a moszkvai kereskedőházat. Nem, idióták, a Külgazdasági-és Külügyminisztérium egyáltalán semmilyen feljelentést nem tett az ügyben, hiszen az

Szijjártó Péter miniszteri időszakát megelőzően történt. Szijjártó Péter Kiss Szilárddal soha, semmilyen formában nem dolgozott együtt.

Tényleg csak egy hajszál választotta el az orosz szankciók miatt magát szakmányban a földhöz csapdosó Petikét, hogy azt nyilatkozza: nem is ismeri az embert. Mindenesetre jegyezze meg jól a pórnép: a nagyipari törvénytelenség nem az ő idejében történt, ő akkor még meg sem született, tehát a felelősséget senki nem vállalja, feljelentést nem kötelessége tenni, lehet oszlásnak indulni.

Most akkor szeretném igen nyomatékosan világossá tenni, hogy az én személyes véleményem, valamint jelen állás szerint a külügyminisztériumnál nagyobb nemzetbiztonsági kockázat aligha létezik a magyarok és Európa érdekeinek vonatkozásában. Ez nem lenne szóra érdemes, hiszen eddig sem volt kérdés, hogy egy totálisan alkalmatlan ember áll a tárca élén, akinek pontosan annyi köze van a diplomáciához, mint Kósának, vagy Németh Szilárdnak és azoknak a futsalos szakembereknek, akikkel sikerült felölteni az intézményt.

Szijjártó Péter, aki főnökével együtt az elmúlt keserves másfél-két évet arra használta fel, hogy Magyarország és Európa közbiztonságának romlásával riogatta a közvéleményt és csapkodott, füstölgött minden irányba, valójában semmilyen problémát nem lát abban, hogy a moszkvai magyar konzulátus indokolatlanul adott ki a valós utazási szándéktól eltérő célú, érvényességi idejű és többszöri beutazásra szóló vízumokat. Soron kívül. Nem, semmi kivetnivaló nincs abban, hogy simlis gazemberek és bűnözőgyanús alakok valójában a magyar kormány révén üzleteltek és juttattak illegálisan vízumhoz ezerszámra olyan orosz polgárokat, akiknek az identitása homályos, vagy teljesen ismeretlen.

Tehát még egyszer: az illegális, törvénytelen vízumgyár működéséről 2013 decemberében, az akkor még Martonyi János által vezetett külügyminisztériumnak is tudomása volt. Ekkor készült el a most kiperelt vizsgálati anyag, amelynek kiadását 2015-ben maga Szijjártó akadályozta meg, miközben egy nyomorult feljelentést sem tett.

Nos, azt hiszem, ez már önmagában mindent megmagyaráz. Sőt, annál jóval többet is. A magyar nemzetbiztonságot az orosz érdekeknek kiszolgáltató magyar államvezetés megint elment a falig. A 4-es metrót érintő, 2010 előtti visszaélésekkel nagy hangon kampányoló kormánypárt – amelynek nevében Lázár János azonnal megtette a feljelentést – most kussol, ködösít és hárítja a felelősséget. Pedig a 4-es metró szétlopása is Szijjártó minisztersége előtt történt. Az oroszok nem migránsok, főleg ha mi engedjük be őket számolatlanul Európába. Az oroszok a barátaink, akkor is, ha esetleg köztörvényes bűnözők is vannak közöttük. Honnan is tudhatnánk, hogy nincsenek, hiszen nem ellenőriztük őket.

Az a helyzet, hogy bárhonnan nézem, a magyar kormány és Szijjártó Péter pártolja a bűnt. Már megint. Amellett, hogy egyébként is kiszolgáltatja Magyarországot Putyinnak, ráadásul törvénytelen akciók révén szivárogtat kétes alakokat Európába. És megpróbálja eltitkolni. És megint nem sikerült. És ennek se lesz következménye? Tényleg vérnek kell folynia, hogy észbe kapjunk, mekkora nagy a baj?

adomany

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.