Az USA-ban a magyar sikerreceptre kíváncsiak. Ezért Orbán Viktortól akarják hallani a texasi CPAC-en, mit kéne jobban csinálniuk. (Alapjogokért Központ)
(…) ez a világ legbefolyásosabb közéleti és politikai rendezvénye, melynek állomásai rendre a jobboldali intellektuális élet gigászait sorakoztatják fel. (…) Ma már az amerikai jobboldalon is úgy tekintenek a magyar kormányfőre, mint a szabadság, a valódi nyugati értékek bajnokára és a konzervatív mozgalom egyik kiemelkedő vezéregyéniségére. (…) A CPAC nem más, mint a liberális globalizmus legszörnyűbb rémálma: a nemzeti erők nemzetközi együttműködésének megtestesítője. (Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője)
Még fel sem szólalt a fajtatiszta magyarság védőszentje a bukott amerikai elnök és zenekara köldöknéző rendezvényén, de ennél vadabbakat már aligha fog tudni kipréselni magából az alapjogokról elnevezett közpénzvállalkozás és annak vezetője. Szerintem más se nagyon. Azt hiszem, ezek után abban egyetérthetünk, hogy a közéleti kérdésekre is reflektáló magyar humorszakma illetékesei most már nyugodtan előrehozott nyugdíjba vonulhatnak, és örökre lehúzhatják a rolót. Most, hogy tíz évnyi permanens korrupciós országrombolás után a Donald Trump New Jersey állambeli bedminsteri birtokáról konzervatív vezéregyéniségnek látszó Orbán Viktorra minden irányból készül ráomlani a törvényesen szétlopott és pofátlanul végighazudott elmúlt évtized, ott próbálja magát fényesre mosdatni, ahol még szóba állnak vele.
A fenti dörgedelmet olvasva azonban felmerült bennem, hogy vajon pontosan MINEK a sikerreceptjéről énekel ez a közpénzből kitartott szellemi szalagmunkások, vajon minek a sikerreceptjéért könyöröghet a Trump nevű holdudvara, mire kíváncsiak.
A személyiségkultuszba csavart személyiségzavarra?
A nemfasiszta nemdiktatúra nyugati integrációjára?
A fajvédő uszításra?
Egy egész ország mentális és anyagi nyomorba döntésére?
A rezsicsökkentés évtizedes átverésében kulmináló, népnemzeti nyomorúságot konzerváló agymosó populizmusra és demagógiára?
A politikai ellenfél megsemmisítésének putyinista modelljére?
A szabadság, az emberi jogok és a mindenfajta másság leplezetlen gyűlöletére és boszorkányüldözésére?
A kereszténység, a vallás, az egyház politikai termékké és bunkósbottá degradálására?
A korrupció kormányzati politikaként és életformaként való elfogadtatására?
A demokratikus államberendezkedés tartópilléreinek megsemmisítésére?
Erre a sikerreceptre kíváncsiak a trumpista szellemi hajótöröttek? Azt akarják Orbántól hallani, hogyan kell jobban csinálni azt, hogy egy kollégiumi lábszagtárs-közösség a felismerhetetlenségig a saját képére formáljon át egy társadalmat? Ez lenne a konzervativizmus? Hát ha én lennék Szánthó Miklós és a 2013-ban gründolt közpénzvállalkozásom még az elmúlt két válságos évben is megsokszorozta volna az egyébként 9 év alatt rendszeresen gyarapodó közpénzbevételeimet, ha az én pár tízmilliós bevételem kétmilliárdosra nőtt volna azért, hogy szolgáljam a gazdámat, valószínűleg én is ilyeneket beszélnék a számmal. Ja, nem. Még mindig nem muszáj, egyáltalán nem muszáj erkölcstelen seggnyalóként élni.
Címlap: Szánthó szónokol a CPAC egyesült államokbeli Orlandóban tartott soros rendezvényén idén februárban
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.