November 10,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Hát mire készültek ezek az emberek?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 2,300,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 314,030 forint, még hiányzik 1,985,970 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Guten Morgen, kedves olvasóink! November 10-e van, kedd, kezdjük el valahonnan.

Honnan is tudhatnám, ki hogy van vele, de annak kapcsán, hogy Magyar Péter miniszterelnök és a magyar kormány delegációja Berlinben tartózkodik hivatalos látogatáson, ahol kormányközi konzultációra kerül ma sor, az jutott eszembe, hogy valamivel megnyugtatóbb, hogy a magyar miniszterelnök német nyelvű Európa-beszédet tart a német fővárosban az aktuális európai kihívásokról (még akkor is, ha a beszéde jelentős részében lényegében kulturáltan migránsozik és az Európai Unió ellen életvitelszerűen szabadságharcoló, az európai normákat betartani nem hajlandó elődje által az ország nyakába varrt napi 1 millió eurós büntetés miatt panaszkodik), mint amennyire gyalázatos volt az, hogy a bukott kormány korábbi külügyminisztere visszatérően szerb nyelven kampányolt a Balkán felforgatói, korrupt, elnyomó putyinisták mellett és az Európai Uniót, Magyarország szövetségeseit gyalázta.

Bármilyen állapotban is van gazdaságilag és egyéb szempontokból Németország – már ha egyáltalán létezik, mert mint tudjuk, ebben sincs egyetértés szerte e hazában – a normalitáshoz és a magyar nemzeti érdekek valódi képviseletéhez ezerszer több köze van annak, hogy a magyar miniszterelnök fél éven belül immár második alkalommal találkozik a német kancellárral, mint amennyire semennyi köze nem volt a magyar nemzeti érdekek képviseletéhez annak, hogy az eggyel korábbi külügyminiszter visszatérően kampányolt EU-n kívüli országok Moszkva talpát nyaldosó korrupt vezetői mellett. Zum Beispiel, a világ legjobb, immár Pekingnek dolgozó, nemrég éppen Dubajban lencsevégre kapott bukott külügyminisztere:

  • 2016-ban Pancsován kampányolt a Vučić vezette Szerb Haladó Párt (SZHP) rendezvényén,
  • 2023 májusában Belgrádban szerb nyelvű beszédben támogatta Aleksandar Vučić akkori szerb elnököt,
  • 2024. október 5-én Bosznia-Hercegovinában, a boszniai önkormányzati választások előtt nyíltan kiállt a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, a hozzá hasonlóan putyinista Milorad Dodik és pártja mellett.

Ettől még persze Napi Mari néni fogja a mai napig hazaárulózni az új kormányt, félreértés ne essék, csak hogy tudjuk, hol a helyünk. Amiről meg az jut eszembe – miközben szögezzük le: Dodik már egy jogerősen elítélt, közügyektől eltiltott bűnöző, a rakiája állítólag kiváló, Vučić pedig majdnem ugyanakkorát bukott október végén, mint Szijjártó és a főnöke áprilisban, mindhármukból lehet még elítélt bűnöző -, hogy amint az Átlátszó birtokába került megállapodástervezetből kiderült: ötmilliárd eurós, nagyságrendileg majdnem kétezer milliárd forintos új finanszírozási együttműködést készített elő a Nagy Márton nevével fémjelzett Nemzetgazdasági Minisztérium és a kínai állami Export-Import Bank 2026 tavaszán, a választások előtti hetekben. Ez a kínai gigahitelként emlegetett 2024-es keret ötszörösére rúgó lóvé.

Basszájba. Miközben Nagy Márton nem Kínában, hanem Svájcban folytatja nagyívű bankár karrierjét, ha már gazdasági csúcsminiszterként egy büdös, tetves gazdasági adatot nem sikerült eltalálnia négy év alatt, feltehetjük magunknak nyugodtan a kérdést: mire készültek ezek? Miután a soha a büdös életben meg nem térülő Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésére felvett hitel és az ő konstrukciója alapján tök világos volt, hogy a kínai kommunisták állami hiteleiből elsősorban kínai vállalatok profitálnak, miközben a visszafizetési kötelezettség a hitelt felvevő országot, ebben az esetben az akkori rablókormányuk által hülyére vett magyarokat terheli, újra megtették volna. Ha rajtuk múlik, megint mindent feltettek volna a pirosra.

Kisepert padlással, letolt gatyával, elapadt uniós pénzcsapok mellett, szügyig a nyomorúságban arra készültek, hogy még néhány évtizedet felélnek az ország jövőjéből. Majd valaki visszafizeti, nehogy már ez az ő gondjuk legyen. És ugyanezek – azok is, akiknek nem mellesleg volt bőr a képükön a kegyelmi ügyet nemhogy egy mondatban emlegetni, de a Lezsák-mizériával közös nevezőre hozni – most fürdős kurvák gyanánt kórusban óbégatnak, hogy a Tisza kiárusítja az országot a gonosz Brüsszelnek. Hogy vajon mit adtak fel a magyar érdekből az uniós forrásokért cserébe, hogy kormányozni kéne, hogy miért nincs pénz erre is meg arra is meg amarra is, hogy nem erről volt szó, hogy átverték a magyarokat. Hát ott van a bizonyíték, hogy szemrebbenés nélkül kilogrammra árulták az országot a kínaiaknak (és az oroszoknak). Ez a megállapodás is ugyanazt bizonyítja, amit már több alkalommal megállapítottunk az elmúlt hónapokban és rohadtul nem tűnik túlzásnak: ez a szerencsétlen éveken át propagandával mérgezett, mesterséges kómába taszított ország tényleg az utolsó utáni pillanatban rángatta vissza magát a szakadék széléről.

És jönnek feldúltan, verik az asztalt, hazaárulóznak. És tökmindegy, hogy éppen hogy állnak pillanatnyilag a közvéleménykutatási adatok szerint, hanem hogy az a passzív-agresszív pofátlanság, amivel magukra húzzák az áldozati bárány maskarát és kommunistázva, ávéházva úgy állítják be, mintha nem ők taszították volna bele a szakadékba az országot, hanem az ország és a helyettük megválasztottak tartoznának nekik. Mint Ókovács művész elvtárs és főigazgató. Miközben az Operaház dolgozói 2024-ben az alacsony béreik miatt sztrájkoltak, Ókovácsék Szilveszterének főigazgatói fizetése 2021 és 2025 között havi 2 millióról 4,3 millió forintra nőtt. És nem elég, hogy öt év alatt 73 millió forint egyéb juttatást is intézett magának, a becsületére és a menesztésére hivatkozva perekkel fenyegető, a mártírkodásban a parlamenti képviselő nejére támaszkodó, meghurcolt még követelőzik is. Azt állítja, még 80 millió forint jogdíjjal tartozik neki az intézmény. Neki tartoznak az adófizetők.

De hát ez a példa. A vezér jár az élen a mártírkodásban. Abban a szó szerinti vergődésben, ahogy megpróbál egy büntetőjogi kérdést politikai síkra terelni. Miután nem mással, embercsempészettel (!) kapcsolatban fogták el és állították elő a vízumbizniszes ügyben az öccsét. Nem azért, mert kiflit lopott a boltban, hanem mert importálta azokat a migránsokat, akik ellen tíz éven keresztül uszított a miniszterelnök bátyja. Hogy a migráció ügyében nálunk nincs kompromisszum, hogy bárhogy is zsarolnak minket, ide nem jöhet be egyetlen illegális migráns sem. Hogy azért nincs pénz lóvéra, azért nem érkeznek az uniós források, mert mi ellenállunk a brüsszeli birodalomnak és inkább büszkén fizetünk, de ide ne jöjjenek az idegen kultúrájúak, akik elveszik a munkánkat. Erre a nem túl eszes és nem is túl sikeres üzletember öccse embercsempészettel és migránsvízumbiznisszel bukik le. Ez a kemény, nem a kád széle.

Ugyan nem vagyok egy elismert celebhumorista és nagytudású politikai elemző, de nem is irigylem azokat, akik szerint Orbán Áron elfogása leginkább a vezetékneve miatt történhetett most. Amit onnan lehet tudni, hogy ha csinálunk egy sorrendet arról, hogy kik a legfontosabb bűnözők Magyarországon, például megnézzük a police.hu-t, akkor nem feltétlenül ez az embercsempészeti gyanú az, ami indokolná ezt a csinnadrattát. Tehát a nem túl éles Áron azért került a Gyorskocsi utcai fogdába, mert Orbánnak hívják és mert pont jól jött a jelenlegi miniszterelnöknek, hogy a hétfői napirend előtt be tudja jelenteni az újabb nagy fogást.

Nekem ennyire színes fantáziám nincs, és bármennyire zavar is, amikor Magyar Péter száján Orbán Viktor migránsozása könyököl ki, és ez nem fog változni, sokkal földhözragadtabb megfejtésem van a dologra: elég lett volna megpróbálni jót csinálni, jól csinálni. Nem hibátlanul, de nem ártó szándékkal, csak úgy őszintén és unalmasan kellett volna kormányozni. Sok mindentől megkímélhették volna ezt az országot és saját magukat is. Hogy most ne ez legyen. 

Guten Morgen, kedves olvasó! Nem mintha nem tudnád, legfeljebb nem érdekel, de attól nekünk napi húsba vágó valóság: nélküled nincs Szalonna. A gyilkos algoritmus ugyan nem kedvez annak, amit csinálunk, de legalább nem ártó szándékkal csináljuk. Rajtad múlik, hogy meddig lesz holnap. 

Támogasd a Szalonnát

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.