NEHAZUGGY

Rengeteg pénzért

Helló, jó reggelt mindenkinek, vagyonadótól olimpiarendezésig! Tök véletlenül jött szembe, hogy ma van reggeltől estig a véreskezű Vlagyimir Vlagyimirovics születésnapja. Hát akkor áldja meg őt a jóistene mind a két kezével és a lábával is. Nehezen tudnám szavakba öntetni az egyéb jókívánságaimat úgy, hogy azért ne vessen ki magából a civilizáció, úgyhogy visszafogom magam. Remélem, a Moszkvába éveken át három-négy havonta hazajáró, mostanság már Kínába hazajáró, bármekkora disznóságot a főnöke utasítására elkövetni hajlandó világ legjobb külügyminisztere, a tiszta lelkiismerete birtokában már körbelefetyelte, vagy ha még nem, akkor a következő órákban körbelefetyeli a moszkvai tömeggyilkost.

Akiről persze nem szabad ilyen csúnya dolgokat mondani, mert a diplomáciai csatornák azonnal összeszarják magukat és sose lesz béke, pedig legyen béke-fehér zászló-szív. De hát mégiscsak az a helyzet, hogy ez az antropológiai salakanyag, rendkívül visszafogott becslések szerint is legalább 1,5 millió emberben mérhető veszteséget – halottak, eltűntek, súlyos sebesültek – okozott a négy és fél éve tartó ukrajnai háborújával. Összehasonlításképpen történelemhamisító kurzustörténészek okulására is (via Sz. Bíró Zoltán kiváló Oroszország-szakértő): a csaknem tíz évig tartó afganisztáni intervencióban valamivel több mint 14 ezren haltak meg, a két csecsen háborúban pedig 7-7 ezer, azaz szintén mintegy 14 ezer ember. Ehhez képest kevesebb mint öt év alatt ez a patás istenverése már milliós nagyságrendű veszteséget okozott és egyáltalán nem látszik, hogy hol a vége a három naposra tervezett népirtási őrületének.

Ha a hozzá hasonló morális hulladék amerikai ripacson (=a béke elnöke, az) múlik, akkor ennek a hadműveletnek a büdös életben nem lesz vége. Miután a békét nem sikerül kitörnie se 24 óra alatt, se egy év alatt, Trump tegnap éppen segítséget ajánlott Oroszországnak, miután meghalt egy szibériai pestiskutató-intézet laboránsa: „Segíteni fogunk. Bárkinek segítünk, akinek ilyen problémával kell szembenéznie, mindig készek vagyunk segíteni. (…) Nem örülök neki, hogy ilyesmivel kell szembenézniük. Ez egy kemény betegség”. Kinek akar ez segíteni? Hát egy kretén, oltástagadó futóbolond az Egyesült Államok egészségügyi minisztere, aki A-vitaminnal és csukahalolajjal akarta kezelni a kanyarót, akinek a debil döntései miatt évtizedek óta nem látott járvány tombol Amerikában olyannyira, hogy New Yorkban rendkívüli állapotot kellett hirdetni. Kinek akarnak ezek segíteni pestisügyben? A lényeg, hogy néha még most is egy komplett borsóleves végigfut a hátamon arra a gondolatra, hogy ezt a félhülye parókás bohócot kedvére manipuláló hidegvérű moszkvai gyilkosnak a lábai elé terítették Orbánék Magyarországot, és csak azért nem sikerült nekik végigzongorázni a Putyin-kottát, mert a magyarok úgy döntöttek, hogy inkább nem szeretnének Moszkva külvárosában élni. Annál a brüsszeli no-go zóna is jobb, ahol rettegve futkorászott Szijjártó, amikor kényszerből oda ette a fene, pedig mennyivel szívesebben hetyegett volna akkor is az ő imádott Szergejével, a Lavrovval.

Ugorjunk. Hat év alatt több mint egymilliárd forint állami támogatást kapott az Orbánért miséző Osztie Zoltán plébánatos alapítványa az Orbán-kormánytól. Hát nahát. Hogy akkor helyezzük kontextusba a tiszás szavazók gyalázásáért tegnap félszájjal bocsánatot kérő Isten szolgájának keresztényi működését. „Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak!” (Mt 6,24) Nem a fenét. Rohadtul meglepődtem volna, ha kiderül, hogy a NER első számú gyűlöletpapja ingyen volt olyan lelkes, amilyen volt. Hát nem ingyen imádkozott ez se a gazdájáért, legalább ezer millió oka volt rá. És ez csak egy milliárdos tétel, ami ugyanarra ment el, amire az összes többi az elmúlt tizenhat évben: Orbán hatalomban tartására. Hogy is elmélkedett ez a remek ember a minap a Tiszára célozva, de ő nem az embereket akarta savval szembeönteni, ő az ideológiáról pofázott kizárólag? „Hogyan lehetséges az, hogy aki magát kereszténynek mondja, az egy erkölcsileg mélységesen romlott társaságra képes voksolni, szavazni, amelyik elpusztítja az országot?” Hát így, ahogy Osztie csinálta. Pénzért, rengeteg sok pénzért.

Most meg Osztie pénzelői, akik a gyűlöletpapjukat kitömték és ott taposták Iványi Gábort a politikai kereszténységük nagyobb dicsőségére, ahol nem szégyellték, márpedig rohadtul nem szégyellték, ezúttal egymást taposva jajveszékelnek, miután a miniszterelnök bejelentette a vagyonadó bevezetését, a Fidesz által eltörölt kata újbóli kiterjesztését, valamint a sportolók adókedvezményének eltörlését. Hogy brutális adóemelés, hogy a kormány évi több százezer forintot vesz ki a katások zsebéből, hogy munkahelyek és fizetések sodródnak veszélybe. A vagyonadót illetően egy nemrégi érvekkel körbebástyázott írásunkat tudom ajánlani, amely nem tartja ezt túlságosan jó ötletnek, és egyáltalán nem azért, mert a milliárdos NER-oligarchák oldalán állnánk.

Másfelől az tényleg vicces, hogy akik minden előzetes egyeztetés nélkül hazavágták a katát, és megúszták az akkori visszafogott népharagot, most ki vannak térve a hitükből az újbóli kiterjesztés gondolatára. Ugyanakkor: akik szerint a nyugdíjminimum emelésével a kormány valójában megbünteti a nyugdíjasokat (!), Hankó Balázs pedig politikai fogoly és vértanú (!), azok nagyjából annyira illetékesek és hitelesek bármilyen kérdésben, mint amennyi gazdasági sarokszámot Nagy Márton keserves minisztersége alatt eltalált. Nem véletlen, hogy a Svájcba emigrált korábbi nemzetgazdasági csúcsfantaszta egykori alászolgáját, a megboldogult Nemzetgazdasági Minisztérium bukott szóvivőjét, bizonyos Palóc Andrét lökdösik ki mostanság a függöny elé rikácsolni. Ő a szakember tudniillik, azért ültették be a roncsfrakcióba is. Szalai Piroska néni is besegít rendesen az okos magyarázó videóival, hogy hát a turizmus is padlót fogott, a Facebook-kormány pedig falnak vitte a gazdaságot.

Mondanám, hogy irigylem ezeket a morális hulladékanyagokat, de nem, nem sikerült, ellenben megvetem őket egytől egyig. Különösen amikor arra gondolok, hogy miközben Osztie bizniszpaptól kezdve mindenkit megvásároltak a magyarok pénzéből, akitől azt remélték, hogy az áldatlan tevékenységével hozzájárul Orbán hatalomban tartásához, ők, a családbarátok, kereszténynemzetiek, a gyermekvédők például masszívan eltitkolták, hogy valójában mekkora a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek hiánya. Erről is beszél ma a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság ülésén a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének (SZMME) elnöke. Meg arról, hogy egy családsegítő munkatársnak akár 50 családot is támogatnia kell, és két, 40 éve dolgozó diplomás gyermekvédelmis dolgozó fizetése együtt éri csak el a diplomás átlagbért. Csilliárdokból reklámozták a családbarát országukat, amelynek receptjéért az egész világ könyörög, de minden, amihez hozzányúltak, vagy éppen bottal sem piszkálták meg, rohad utánuk.

Ennek fényében franc tudja, hogy mit gondolok 2026-ban egy 2036-os nyári olimpia megrendezéséről, egyelőre leginkább semmit, a hisztériát nem támogatom. Azzal értek egyet leginkább, miközben fingom nincs, hogy egyáltalán még lesz víz tíz év múlva ezen a részén a földgolyónak, hogy akkor legyen olimpia, ha szükséges fejlesztések megvalósításában segítséget jelent. Azért ne legyen olimpia, mert valaki nagyot álmodott és nem bírja elengedni.

A végére pedig a kedvenc témámról két szót. A Telex értesülései szerint a választás után több válságtanácskozást is tartottak a Belügyminisztériumban az aranykonvojügy miatt. Amiről Pintér Sándor ugye semmit nem tud. A cél az volt, hogy a mizériában érintett szervek (titkosszolgálatok, NAV, TEK) megbeszéljék, hogyan tudják lepapírozni az elkövetett disznóságot, vagyis lefedni az ukrán pénzszállítók fogva tartásának idején keletkezett lyukat, hogy az jogszerű legyen. Magyarul utólagos jogászkodásnak hívják ezt, vagy valami hasonlónak. Nem tudom, még hányan lehetnek szerte a honban, akik még mindig nem sejtik, hogy ki rendelte meg ezt az egészet, de bármilyen nehéz is legyen a bizonyítás, én még az ukránoknál is jobban röhögnék, ha ezen a botrányos ügyön csúszna el Orbán szabadlába.  Nem tudom, hogy így lesz-e, de megérdemelné mindenki. 

Addig is. Bár Osztie Zoltánnal ellentétben nincs egymilliárd okunk arra, hogy reggel felkeljünk, a tisztességes elketyegés állandó támogatók nélkül nem megy. Mindenkinek köszönjük aki mellénk állt, aki még nem tette, ITT van rá lehetősége. A keveset is ugyanúgy megbecsüljük,  mint a többet. Innen lendülünk tovább,  csáó!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább