Október 1,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Kik ezek?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 2,300,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,129,950 forint, még hiányzik 1,170,050 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Sok szép októbert kívánunk mindenkinek! Új hónapot, új örömöket, szép kihívásokat, gyógyulást a betegeknek, és belátást mindazoknak, akik híján vannak a belátás képességének. Ez utóbbival kapcsolatban úgy általában is szkeptikus vagyok, de akkor különösen, ha olyan figurákra gondolok, akik az elmúlt tizenhat év után ugyanazt ugyanúgy, sőt, valójában sokkal aljasabb módon folytatnák. Dacolva azzal, hogy több millió ember megüzente nekik, hogy kösz, ebből elég volt, nem kell. Szemléltetésképpen, hogy berúgjuk az új hónap ajtaját, álljon itt ez az aranyköpet:

Az egyben tartás és a felemelés jegyében helyezzük kontextusba ezt a szándéknyilatkozatát ama parlamenti törpepárt frakcióvezetőjének, amely parlamenti törpepárt tegnap új rekordot állított fel. Ez a párt adja az eggyel korábbi rendszerváltás óta az első letartóztatott minisztert a hazának Seszták Miklós személyében. Aki amellett, hogy az egyik legbrutálisabban meggazdagodott figurája a magyar politikának, milliárdosra hízott másfél évtized alatt, amíg a kereszténydemokrácia nagyobb dicsőségére a parlamentben és Orbán Viktor egyik korábbi kormányában rontotta a levegőt, tegnap azért került rács mögé egyelőre 30 napra, mert a Volánbusz beszerzéseihez kapcsolódóan, mintegy 12 milliárd = 12 ezer millió forintos vesztegetési és korrupciós ügy gyanúja lebeg a feje fölött. Nem mondtuk ki, hogy bűnös, azt majd a bíróság mondja ki.

A Kisvárda kiskirályaként elhíresült erkölcsi toprongy több ezer magyar ember alattvalóvá taposása mellett összehozta a „NER Disneylandjét” a szülővárosában, ahol a helyi igényekhez képest olyan groteszk módon gigantikus és semmivel nem magyarázható, haszontalan presztízsberuházások valósultak meg, mint a kibaszott stadion, a helyi termálfürdő és uszoda, az Ökofilmpark, csigafeldolgozó, a lówellness vagy éppen a kóser brokkolitermesztő üzem. Minden betonba öntve, minden letérkövezve, minden Patyomkin-mezbe öltöztetve, 20 milliárd közpénz eltapsolva, csak éppen a fenntartható, termelő, magas hozzáadott értéket képviselő, stabil piaci alapú munkahelyek hiányoznak a 16 ezres településen. A disznófejű nagyúr viszont megszedte magát több életre is.

Szerintem sincs semmi másra nagyobb szüksége a hazának, mint hogy ugyanaz a társaság, amelyik csendben asszisztált, esetleg aktívan segédkezett Seszták Miklós pofátlan zsírosodásához, lesben állva, vicsorogva, szégyenkezés helyett ávéházva várja, hogy az új kormány az általuk Sesztákonként széthordott országot falnak vezesse. Egyben tartás és felemelés jeligére, haladjunk. Olvasom, hogy mindenki tudhatta, hogy Orbán döntött az ukrán pénzszállítók elfogásáról, csak az okozott gondot, hogyan tegyék papíron jogszerűvé a fogvatartásuk minden percét. Az ukrán pénzszállítók elleni március 5-i akció körül kezdettől számos jogi aggály volt, ezeket még az Orbán-kormány idején, egy minisztériumi vizsgálóbizottságban is próbálták elsimítani. Sokan dolgoztak az ügyön – közülük többen ma már gyanúsítottak, így Hajdu János, volt TEK-főigazgató mellett a leszavazott legfőbb ügyész jelölt, Szathmáry Zoltán AH-s testvére is.

Az én fogalmaim szerint ez ennyit jelent: ahhoz eddig se fért kétség, hogy Magyarország korábbi, megbukott miniszterelnöke (az, aki Győrben a kampányszínpadon önmagából kifordulva vádolta a saját honfitársait az ukránok szekerének tolásával és a magyarok pénzéért aggódott) a törvényeket meghágva, lényegében egy közúti fegyveres rablásra adott utasítást, amit állami szervek felhasználásával hajtatott végre. Tehát egy állami vezető, állami erőforrásokat felhasználva egy olyan akciófilmet rendezett meg a választási kampányban a saját választási győzelmében reménykedve, amit még lepapírozni sem sikerült. Nemhogy előtte, utólag se.

Szorosan kapcsolódó tartalom. Miközben a megbomlott elméjűnek tűnő miniszterelnök jogellenesen kiraboltatott Magyarország területén törvényesen közlekedő ukrán pénzszállító autókat, embereket megkínoztatott és jogellenesen fogva tartatott és habzott a száján az ukrán maffia és az ukrán aranykonvoj, a méltán köztiszteletben álló Orbán család másik tagja sem tétlenkedett. Az, akinek a vietnámi és nepáli vendégmunkások vízumügyével kapcsolatos korrupciós/befolyásolási ügyletei a ma mintegy 30-40 nyomozóval munkába lendülő vagyonvisszaszerzési hivatal asztalán hever. Újabb mellbevágó adalék ahhoz, hogy kik nyomorgatták ezt az országot 16 évig, és miféle dinasztia ejtette foglyul ezt az országot.

Tehát Orbán Viktor Áron nevű öccse (magyarul helyesen írni sem tudó, hazudozásban kiválóan teljesítő pedagógus anyuka szeme fénye) egy Grazban élő üzletember-politikus ismerősét kereste meg két héttel a választások előtt, és megpróbálta megszervezni, hogy Ausztriában is kapjanak el egy ukrán aranykonvojt. Szöveg: „Rajtatok keresztül megy egy szállitmány. El tudjatok kapni?”. Ha el akarnám vicceskedni, bár szerintem egyáltalán nincs elrugaszkodva a valóságtól, én arra a szövegre várok, hogy Rajtatok keresztül megy meccset nézni. El tudjátok kapni? De komolyra ordítva, ha már sikerült hazaavászkodni a nagy testvérnek Belfastból: kik ezek, miféle família ez, miben vannak ezek? Az egyik Csádban akarja megvalósítani önmagát, katonásdit játszik és tevefarmot intéz közpénzek milliárdjaiból, a másiknak kacsalábon forgó félkész mezőgazdasági üzem az álmai netovábbja, műemléket rombol, de felépíti, a harmadiknak akkora a saját lába, hogy még a közönséges, pelenkadobáló nagy arca sem tudja feledtetni, hogy az ura nevén van a fél ország, és itt van a kistestvér, aki Ausztriában intézkedik a nagy testvérnek és ukrán konvojt akar lekapcsoltatni, mert ha Ausztriában is lekapcsolnak egy ukrán pénzszállítót, akkor mi történik? Akkor legális az itteni rablóakció is, vagy mi a jóisten van?

Miféle alternatív valóságban él ez a família? Komolyan kérdezem: normálisak ezek? El tudja képzelni egészséges ember saját magát ezeknek a helyében? Mi volt ezeknek a fejében? Egyáltalán miféle erkölcsi zombik szívták itt az alattvalóvá taposott magyarok vérét, és lökték a sírba egy generáció álmait? És lehet erre azt mondani, hogy de hát mindenki tudta, hogy Áron szegény egy kicsit bolond, és akkor mi van? A közúthálózat lerohasztva, a vasúti közlekedés leamortizálva, a munkaalapú társadalom döglődik, a gyermekvédelemtől az önkormányzatokig minden kivéreztetve, ezek meg magukon kívül verik a nyálukat és saját magukat a földhöz, hogy az ÁVH és politikai bosszú. Miközben a nap minden órájában kiderül valami arról, hogy ebben a koszlott, mocskos rendszerben nagyítóval sem lehet találni legalább egy olyat, aki nem valamilyen gazemberségben sántikált, akit indokoltan meg lehetne vádolni azzal, hogy becsületes és tisztességes volna. Nem azt a kérdést kell megválaszolni, hogy el tudja képzelni bárki, hogy miről beszélgethettek ezek Hatvanpusztán a vasárnapi ebéd mellett, hanem hogy mit kezdjünk azzal a szégyennel, hogy mégiscsak ez a morálisan retardált, egyszerre amatőr, mégis végtelenül cinikus, gonosz banda taposott milliók nyakán tizenhat évig? És ha Deutsch Tamást kérdezi valaki – ahogyan a Telex valamiért gigainterjúban kérdezte a doájent -, akkor hasonló célokat dédelgetnek a jövőre vonatkozóan is. 

És bizony ők vannak megsértődve, mint Rákay Kálmán Fülöp, aki ott se volt a 7 milliárdos Petőfi-film közpénzesője körül, olyannyira, hogy a „a leghatározottabban visszautasít minden olyan állítást vagy sugalmazást, amely személyes felelősséget tulajdonít neki a vizsgált állami támogatás felhasználásával kapcsolatban”. Felelősség? Na, az ismeretlen fogalom. Ugyanott nem találják, ahol a tisztelet, becsület, gerinc fogalmakat se. Mi szégyelljük magunkat, mert egyáltalán felmerült bennünk, hogy aki könyékig matat a közpénzben, csilliárdokból valósítja meg önmagát, annak felelősséget is kell vállalnia. Majd ha lesz időm, szégyenkezni is fogok. Egyelőre köszönöm a figyelmet, a hogyan továbbról legközelebb. 

Támogasd a Szalonnát

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.