Április 27,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


A gőg mindig megelőzi a bukást, a lelépés pedig nem opció

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,104,580 forint, még hiányzik 895,420 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Hát ez tényleg olyan, mint amilyennek megjósolták. A gőg mindig megelőzi a bukást. A pontos (bibliai) láncolat: Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság. Példabeszédek könyve (16:18). Ha már nemzeti keresztényekről van szó, akkor maradjunk stílusosak és precízek. Nem kérdés: itt olyan mértékű gőg munkált mindenféle szinten, hogy az már elviselhetetlen volt. Talán az volt a legelviselhetetlenebb. A főgőgös pedig gondoskodott arról, hogy minden és mindenki, valamennyi csatornán, plakáton, rádióban, tévében, internetem az ő egójához igazodjon. Elhitte, hogy ez a büszke, fennhéjázó, másokat gúnyosan lenéző attitűd nemcsak különbbé teszi mindenkinél, de ezért aztán neki mindent szabad. 16 év alatt eljutott oda, hogy ő tökéletes, sérthetetlen és megkérdőjelezhetetlen. És nemcsak elhitte magáról, de a híveivel is elhitette. 

Sok egyéb mellett az arrogancia és a túlzott önhittség vezetett ide. Elhitte, hogy az idők végezetéig uralkodhat felettünk, hülyének nézhet egy egész társadalmat, és ami még ennél is durvább: azt gondolta, hogy ő befolyásolhatja a világ történéseit is közben. Mondjuk ez valamennyire sikerült, hiszen az Európai Uniót sikerült szanaszét szívatnia, akadályoznia a cselekvésben, nevetségessé tennie, és élére állnia annak a szélsőjobboldali tömörülésnek, amelyik az utóbbi időben Moszkva legnagyobb örömére megerősödött. Szégyen, amit művelt, nagyon súlyos, ahogy lejáratta az országunkat, és nekünk kellett szégyenkeznünk miatta. Aki nem jár külföldön, az fel sem foghatja, hogy milyen ciki volt eddig Európában de azon kívül is magyarnak lenni. Kurva gáz volt megszólalni is, és amikor esetleg beszédbe elegyedtél egy külföldivel, kínosan ügyelned kellett arra, hogy véletlenül se jöjjön szóba a politika és Orbán. Nincs nagyobb bukás, mint amikor a saját vélt nagyságod temet maga alá. És ez Orbánra sokszorosan is igaz. 

Most pedig ez a derék ember úgy döntött, hogy cserben hagyja a nemzeti oldalt, holott arról beszél, hogy gőzerővel meg akarja újítani. Ehhez képest lapít, mint szar a gazban. Vizenyős tekintettel jelentette be, hogy ennyi volt, ő nem ül be oda, ahova 16 évig felmosni járt a padlót az ellenzékével. Pedig most megmutathatta volna, hogy mekkora harcos is ő, hogy kisebbségből is képviseli majd azokat, akik hittek benne, akik miatta szavaztak a pártjára. Ezzel a lépésével csak megerősítette azt, hogy egy jellemóriás, aki ugat, de nem harap. Egy lúzer, a szó legszorosabb értelmében, aki úgy is viselkedik. Eddig flegmán, lekezelően beszélt mindenkivel, és leginkább a kirakatparlamentjében élte ki a szadizmusát, ott brillírozott Semjén szerelmes tekintetének tüzében, a bátorai gúnyos kacajától kísérve, amikor az ellenzéki képviselőket vette semmibe. Hol vannak a bátorak most? Most akkor ők a gyávák frakciója? Igen. Mindig is azok voltak, most is, amikor – mint kurva a sezlonról – úgy lépnek le egyesével. Amikor a felelősségvállalás és a vereséggel való férfias (röhögnöm kell) szembenézés helyett mindegyik visszavonul.

Miért? Mert félnek és mert ennyit tudnak. Nullák. Mert tudják, hogy most ők vannak abban a helyzetben, amibe 16 évig ők lökték az ellenfeleiket és az országot. A bátor utcai harcos annyira gyáva, hogy nem mer szembeülni Magyar Péterrel a parlamentben. Aki azt mondja, hogy Orbán lett az új Gyurcsány. Szerintem ez nem igaz. Gyurcsány legalább bement és szembenézett azzal, aki akkor is gyáván és sunyin felhasználta az őszödi beszédet, hogy visszakapaszkodjon a bukása után a hatalomba, hogy bosszút álljon mindenkin. Az más kérdés, hogy mi értelme volt, és mikor kellett volna visszalépni, de legalább nem futott el. 

Lakner Zoltán politikai elemző mondatait tenném ide, mert én is ugyanezt gondolom: „a távozó miniszterelnök a be nem ülésről szóló döntésével ismét nem azokat csapja be, akik ellene szavaztak, hanem azokat, akik rá szavaztak, akiknek azt ígérte még, hogy még vereség esetén is a parlamentben képviseli őket.” Most talán majd lesznek olyanok a hívek között, akik elgondolkodnak azon, hogy mennyire számítottak ennek a gazembernek a saját támogatói. Akkor és addig számítottak, amikor és ameddig szüksége volt rájuk. Főleg négyévente és csak akkor, amikor a számok úgy álltak, hogy nyugodtan hátradőlhetett, és alázhatta a kihívóit.

„Idővel persze az is kiderül majd, hogy Orbán politikai jelenmaradási szándékát nem írja-e felül ugyanúgy néhány új szempont, mint ahogy a parlamenti képviselőséggel kapcsolatos korábbi kijelentéseit. Ma már senki nem lepődne meg azon, ha Orbán nem várná meg a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének és működőképességének helyreállítását” – írta Lakner, arra reagálva, hogy Orbán állítása szerint a „nemzeti oldal újjászervezésében” vesz majd részt. Hát ez az. Csak ezen a hétvégén derült ki, hogy Semjén, Latorcai, Bánki, Kósa mind tipliznek, nem veszik fel a mandátumukat, és nem lepődnék meg, ha ma újabb nevekkel bokrosodik a lista. Itt merül fel a kérdés: akkor pontosan mi is a terv? Mert ezek a figurák könyékig benne voltak valamilyen korrupciós ügyben, közpénzek körüli sötét ügyletekben, botrányokban és egyebekben. És nemcsak ők, hanem a családtagjaik, haveri és ismeretségi körük is. Mindegyikről vannak feljegyzett dokumentumok és bizonyítékok, hogy mit műveltek. Mi a terv? Hogy majd nyugdíjba mennek, vagy visszatérnek a hova is? A polgári foglalkozásukhoz, amit soha nem űztek, mert mióta az eszüket tudják a politikusi szakmát űzik? Ja, hogy a legtöbben milliomosok, némelyek milliárdosok lettek az elmúlt 16 évben, mi bajuk lehet?

Nem lehet elégszer hangsúlyozni: az új kormánynak mindent meg kell tennie azért, hogy ezeket egyesével elővegye és elszámoltassa, majd visszavegye azt, amit elloptak és/vagy eldorbézoltak. Ha egy fillért sem találnak a független hatóságok egyiküknél, másikuknál, akkor meg életük végéig takarodjanak közmunkára. Már csak azért is, mert ez volt a nagy mesélő egyik legnagyobb találmánya. Segély nincs, munkaalapú feudalizmus van. Az nem opció, hogy a szélrózsa minden irányába lelépnek, és maguk mögött hagyják a kifosztott, felperzselt országot. Amennyire vágyta ez az ország a felszabadulást, annyira követeli most a felelősségre vonást. Ha az elszámoltatás esetleg túl sértő a mimózalelküknek. És most ebből nem fogunk engedni. Orbánból főleg nem, akinek papíron semmije sincs, úgyhogy mostantól kíváncsian várjuk, hogy miből fog megélni a méltóságos uraság. Persze, tudjuk: akkora mennyiségű pénzt elloptak – szerintük törvényesen -, hogy abból egy önálló országot lehetne venni és berendezni, tehát ez nem lenne probléma. De nem lesz ilyen. Orbánt nem szabad futni hagyni. És a többieket sem. Nem, ez nem bosszú. Bár de. Ha a társadalom igazságérzetén keletkezett sebek begyógyítása annak minősül, akkor bosszú. Elégtétel azért, amit velünk tettek, amit tőlünk elvettek, még akkor is, ha nagyon sok mindent nem lehet se pénzben kifejezni, se visszaadni. De ebből nem engedünk. A híveknek látniuk kell, hogy milyen bűncselekményeket követtek el, és nemcsak ellenünk, hanem ami a legdurvább: ellenük is.

Ceterum censeo: a bukott Orbán-kormány és valamennyi cinkosát felelősségre kell vonni!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.