NEHAZUGGY

Rossz volt a kampány, elkényelmesedtek, a fiatalok pedig könnyen megvezethetők

Biztosan nem fogjuk az összes könnyes-bús posztokban önmagát mentegető, sajnáltató, dicsérő, magyarázkodó, maszatoló, vagy az elsüllyedt hajóról patetikus kisregények megírása után látványosan katapultáló fideszes fejnek az ömlengéseit dokumentálni, de most még itt van egy szánalomhalmaz.

Király Nóra tegnapi, a magát rossz emberekkel körülvevő jó királyról szóló tanmeséje után ma Bánki Erik a soros: ő sem veszi fel a mandátumát. Miután a főnöke tegnap bejelentette, hogy kínos lenne neki beülni az ellenzéki patkóba, nem számít, hogy a hívei rá szavaztak és ezzel átveri őket, az meg végképp nem számít, hogy nemrég még azt mondta, hogy parlamenti képviselőként szeretne nyugdíjba menni.

Bánki Erik egy nagyjából ezer szavas litániát írt arról, hogy 56 évesen, 36 év nagypolitika, valamint a családjával való egyeztetés után miért lép le a Fidesz frontvonalból, és hogy mit értett meg a pártja választási vereségéből. Röviden: SEMMIT.

Kicsit hosszabban, a litániát összefoglalva, egyebek mellett a következőket tudtuk meg:

– Bánki Erik egyik kedvenc filmje a „Bor, mámor, Provence”, amiben elhangzik az a mondat, hogy „a vereségből többet tanul az ember, mint a győzelemből”, és ez az életben is pontosan így van.

– A Fidesz bukásának fő oka, hogy rossz kampánystratégia mentén, rossz üzenetekkel próbálták elérni az embereket. Aminek az az oka, hogy 16 év kormányzás közben kicsit elkényelmesedtek, kicsit természetessé vált számukra, hogy minden választást megnyernek, elmaradtak a belső viták és egyeztetések, vagyis elszakadtak a választóktól.

– A fiatalok, akik csak a Fideszt ismerték, valami mást, valami újat akartak, és nem érdekelte őket, hogy mit ígérnek nekik. Bezzeg mi, idősebbek emlékszünk a kommunista módszerekre, de akiknek nincsenek ilyen tapasztalataik, azokat könnyű megvezetni azzal, hogy minden rossz volt korábban, mindenki bűnös, aki részese volt annak a rendszernek, és majd ezután minden jó lesz. Az idők változtak, az eszközök azonban sajnos nem.

– A nagy vereség nem megsemmisítő vereség. Közel 2,5 millió ember érti, hogy a magyarok érdekében érdemes szembeszállni akár az Európai Unió vezetőivel is, hogy az LMBTQ-őrület rossz, a biztonság jó, hogy szeretnénk biztonságban és nyugalomban élni úgy, hogy szeretjük a szomszédainkat, szeretünk beszélgetni másokkal, szeretünk vitatkozni, és nem akarunk megsemmisíteni másokat. 

– Kisebbségbe szorultunk, de maradunk és nem adjuk fel, hogy egy boldog és szabad országban élhessünk.

– Változásra van szükség. A miniszterelnök úr azt mondta, hogy abszolút megérti azokat, akik 20–30 éve harcolnak a politika frontvonalában, vagy elmúltak 60 évesek, és úgy döntenek, hogy befejezik, ezt nem tekinti cserbenhagyásnak, ezért 36 év politikai frontvonal, 28 év parlamenti képviselőség és 21 év parlamenti szakbizottság vezetés után eljött a váltás ideje.

Tehát rossz volt a kampány és elkényelmesedtek, de amúgy mindenben igazuk van, a fiatalok pedig könnyen megvezethetők.

Kicsit hiányosnak tűnik ez az összefoglaló, de ha el is tekintünk a pécsi „Volvo-gate”-től, vagy Bánki úr jelentős vagyonosodásától, többek között nagy kiterjedésű mezőgazdasági földterületeitől és üzleti érdekeltségeitől, vagyis attól valahogy gyanús közbeszerzések és még gyanúsabb politikai összefonódások kapcsolódnak a nevéhez, attól nehéz eltekinteni, hogy Bánki az az ember, aki az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnökeként kulcsszerepet játszott annak a 2016-os törvényjavaslatnak a kidolgozásában, amely kimondta hogy az MNB alapítványaihoz került milliárdok „elveszítik közpénz jellegüket”. Ezt a szabályozást később az Alkotmánybíróság ugyan megsemmisítette, de az évszázad bankrablását ebben a fénytörésben érdemes nézni. Bánki az egyik legfontosabb politikai támogatója és törvényi előkészítője volt a Matolcsy György vezette jegybank gazdálkodási modelljének. Nélküle a Matolcsy-klánnak nem sikerült volna.

Nem lehet, hogy az elkényelmesedés kicsit vékonyka magyarázat a bukásra?

Címlapkép: Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője és Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke történelmi sajtótájékoztatón magyarázza a közpénz jellegét. (Forrás: MTI/Illyés Tibor)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább