NEHAZUGGY

Aki szereti az esőt, az szeresse a sarat is

Köszönöm a Bálint kolléga reggeli cikkében elhelyezett gólpasszt, jelezném, hogy mellel levettem a labdát, amit felém ívelt, kicsit igazítottam rajta, csináltam még egy elfektetős cselt, majd a bal felső sarokba rúgtam a labdát. Arról lenne szó, hogy a Rákay Kálmán Philip nevű horogkeresztény producer és ezres nyelvcsapásokkal működő szervilis milliárdos picsogására nem maradt ideje az én drága kollégámnak, ezért bátorkodtam magam befejezni az akciót. Mint mindenki tudja, a Hír TV Vezércikk című műsorának péntek esti adásában Ferencz Orsolya és Dornfeld László mellett Kálmán volt a fő attrakció. A beszélgetés fő témája a szembenézés volt a Fidesz választási veresége után. Ez az, ami egy hét után is várat magára, miközben egyelőre még mindenki a helyén. Igaz, Nagy Márton például eltüntette magát a közösségi médiából, de azt nem hallottam, hogy bocsánatot kért volna. Egy orr alatt eldörmögött elnézés-t, vagy sorry-t, hogy gyerekek, tényleg ti voltatok a jobbak, sajnálom, hogy mindent elbasztam.

Ezen kívül szerintem mindenki Júdás lemondását, és a Cinege utcából való feltett kézzel kijövetelét várná. Bár ahogy elnézem ezt a jellemtelen, gyáva, a hatalmába belezavarodott, majd most az elvesztésébe még jobban belezavarodott bandát, ezektől ilyesmit elvárni nem érdemes. A szatyor bélgáz sem érti, lehet neki akárhány és akármilyen titulusa és betöltött pozíciója, karrierje az úgynevezett igazságszolgáltatásban. Ezek az emberek erkölcsi nullák, ezek azt gondolják még mindig magukról, hogy ők valakik. Egyébként tényleg felfoghatatlan számomra, hogy egy elvileg agyoniskolázott ember ne tudja levonni az egyetlen helyes konzekvenciát, ne érje fel ép ésszel azt, ami zajlik körülötte. Megfontolja. 

Szóval Rákay Kálmánból, a helyzetet felfogni és elfogadni szintén nem tudó, eddig magát halhatatlanak gondoló, valójában halandó kisemberből dőlt a nemzeti-horogkeresztény panaszáradat:

„Azt sem szeretném, hogyha most elkezdenénk a Partizánba, és az összes baloldali médiumba egyesével beszaladgálni azért, hogy őszinteségi rohamot kapjunk. És megmondom, hogy miért nem: mert a túloldal alig várja ezt.”

És vajon miért is ne? Miért ne mondhatná el valaki, hogy hibázott, vagy azt, hogy megvezették és/vagy kényszerítették, vagy zsarolták, vagy átbaszták? Miért kéne ezt a bűnszervezetet a végsőkig védeni és úgy beállítani, mint egy jótékonysági szervezetet vagy egy szeretetotthont? Igenis álljanak elő azok, akik eddig lábtörlőnek használták az ország másik felét, akik naponta közpénzből minket szidtak, és ami a legfelháborítóbb, hülyének is néztek. Hogy tudniillik mi vagyunk a kretének, mert amit mondunk, vagy teszünk az nem egyezik a birodalmi állampárt diktatórikus faszságaival. Kálmánka! Nem véletlen, hogy első perctől te voltál a legjobban felháborodva az Út a börtönbe programon, mert pontosan tudtad, hogy ez neked is szól.

Miután kitért arra, hogy a Magyar által „összeporszívózott” tömeg hetven százalékának a Székely himnusz, vagy a politikus által emlegetett Wass Albert idézetek semmit sem jelentenek, elmondta, hogy a Fidesz ellen fellépő oldal nyugati titkosszolgálati akciókkal, globalista erőkkel és vállról indítható rakétákkal támadt, amivel szemben ők fakardokkal és a gyönyörű magyar zászlókkal indultak a harctéren. Aki ilyen baromságokat képes összehordani, aki ilyen nacionalista, revizionista hisztériával akar még mindig egy matyómintás machetével hadonászva utat törni magának a Kárpát-medencében, az ne csodálkozzon, ha széles körű megvetés övezi. Aki ezzel a ragacsos szarsággal képes előállni a pártja megsemmisítő veresége után, az szerintem szégyellje magát! Aki még mindig nem érti, hogy itt a csatában ők voltak a szuper hadsereg, a legyőzhetetlen, minden tekintetben túlerőben lévő alakult, akik ellen egy mindössze két éve megalakult párt kisteherautó platójáról szónokló vezetője, önkéntesek és civilek emberfeletti munkájával és támogatásával soha nem látott győzelemre vezette ezt az országot, az nyugodtan vonuljon el egy hűvös helyre és 20-25 évig gondolkozzon azon, hogy vajon hol ment félre. Rákay nem tart itt, ő a rájuk váró jövőről delirált:

„Most az jön, hogy egyesével mindannyiunkat, akik emblematikus alakjai voltak ennek, így vagy úgy el fogják kezdeni megrángatni. Lesznek, akiket közülünk is el fognak vinni kihallgatásokra, jön majd a NAV és mindenféle vegzálás jön.”

Na ezt jól látod! Mindannyiótoknak, akik közpénzből, vagyis az általunk befizetett adóforintokból voltak milliárdos tételben kitartva azért, hogy lejárassátok a kritikusaikat, azoknak el kell majd számolnotok. Aki szereti az esőt, az szeresse a sarat is! Most még megy a moralizálás. Még egy darabig. Azon, hogy az „összes, magát függetlennek becézgető baloldali médium a 444-től a Telexig, a 24.hu-tól a Hvg-ig”, továbbá Pottyondy Edina, Puzsér Róbert, Bödőcs Tibor, Azahriah és Krúbi bűne is az, hogy „a tonnás súlyokat, amelyekben valódi érték és őszinte szándék volt, azokból százból százat zárójelbe tettek, kiröhögtettek, belerúgtak, lejárattak, és a 20-30-50 kilós súlyokat pedig fölnagyították.” Akkor ez kurva jól sikerült, nem? Kálmán, te szerencsétlen piperkőc! Te tényleg azt gondolod, hogy az érték és a mérföldkő itt vagy ti vagytok, vagy senki? Hát nem! A te szavaiddal élve: a tonnás súlyúnak titulált erkölcsi fölény héliumos nyuszilufiként szállt el az égen április 12-én. Viszlát!

Közben a traumafeldolgozó félkész üzemből előmászott DJ Jeszenszky Zsolt, aki évek óta hatalmas pofával gyalázta azokat, akik nem velók harcoltak Orbán gazda oldalán. Ahogy most elnéztem Hajdú Péter műsorában (via Mandiner), mintha teleszart nemzeti pelenkában jelent volna meg, és azon morfondíroztak, hogy amit ők tettek, azért vajon milyen büntetést fog majd rájuk mérni a társadalom. Ez a kiváló emberanyag anno úgy nyilatkozott az apjáról, Jeszenszky Gézáról, akit konkrétan kalapáccsal majdnem halálra vert egy támadó, hogy „nem a sátán szolgája, hanem a sátánt szolgálja”, és hasznos idiótának nevezte. Neked szerintem már az is büntetés, hogy amikor végigsétálsz a Nagykörúton, senki nem köp le, senki nem röhög ki, egyszerűen átnéznek rajtad. 

Azt most hagyjuk, hogy Jeszy úr szerint a Fidesz azért veszítette el a választást, mert Orbán Viktor Indiában kaput nyitott a szellemvilág felé (?!), hanem hogy arról vinnyogott, hogy ő meg a szervilis adócsaló műsorvezető könnyű trófeák lesznek a levadászásnál, mert ilyen-olyan állami pénzek. Ja nem, ők csak fizetést kaptak, ráadásul Hajdú soha egy fillér állami pénzt nem kapott. Valóban nem. Azokat előtte alapítványokba öntötték, ahol elvesztette közpénz jellegét, hogy aztán a Megafon, Pesti Srácok, Patrióta, Mandiner nevű mindenféle kanálisokból bugyogjon vissza bűzős, gusztustalan masszaként. Hajdú kérdez: de a népnek az kell-e, hogy Jeszenszky Zsoltot – aki egyébként egy senki mondja magáról Jeszy -, vagy egy fajsúlyosabb politikust? Megmondom én: mindkettő! Nem fogjátok megúszni, nem! Mi vagyunk a csőcselék, akik szerintetek vért akarunk látni, de nem a csőcselék hozza a törvényeket? Valóban nem, de ha nem tűnt volna fel, a csőcselék választotta a képviselőket, akik mostantól végre fogják hajtani a népakaratot. Bizony, itt az ideje.

Meg annak is tegnap jött el az ideje, hogy a moszkovita Szijjártó is előmásszon. De nem ám azért, hogy bejelentse, hogy akkor mindenről lemond, bocsánatot kér, sajnálja, hanem valamiért szükségesnek érezte bemutatni azt a teremfoci csapatot, amelyről nyilván mi gondoskodtunk 16 évig, hogy azok a legnagyobb pompában tengethessék mennybéli víg napjaikat: „Akármi történik, akármi történt, a mi szövetségünk: örök + 2 év. Elkezdtük: Dunakeszi Kinizsi. Ma: Csak a Kispest!”. Nem tudom, hogy pontosan kik szorultak a képre, de a Telex összeszedett pár nevet, akik valahogy mind Szijjártó és a kormány környezetében tűntek fel a futballpálya környékéről. Miért is ne lehetne egy teremfutballistából például a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgató-helyettese? Na ugye. Köszönjük a csoportképet, így könnyebb és gyorsabb lesz majd beazonosítani a kisebb halakat, esetleges társtetteseket. 

Ceterum censeo: a bukott Orbán-kormányt és minden cinkosát el kell számoltatni!

Címlapkép: Kálmán a Most vagy soha! című film díszbemutatója előtt Budapesten, a Cinema City Arénában 2024. március 13-án. (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább