NEHAZUGGY

Ha esetleg nem lett volna egyértelmű, hogy bármire képesek

Most talán még nem tűnik olyan fontosnak, pláne különösen kirívónak a mindennapi kormányzati propagandaterror nyomasztásához képest, hát hiszen még csak január végét írjuk, április 12-ig pedig egészséges embereknek még egy csomót kell aludniuk (a kevésbé egészségeseknek csak feleannyit, meg is látszik az eredménye), de nekem egy ideje az a meggyőződésem, hogy ha netán mégse úgy állnak a számok, ahogyan névtelen, fideszes kamu közvélemény-kutató cégek kamu kutatásai állítják, és mégis azoknak a komoly, neves szakembereknek van igazuk, akik arra jutottak, hogy az oly sok kétharmaddal kecsegtető kádári Magyarország kicsúszott a Fidesz alól – igen, a vidék -, akkor lesznek itt meglepetések a választás körül.

Persze nem tudhatok mindent, nincs jósdiplomám és nem is vagyok Orbán Viktor, hogy mindig igazam legyen, de soha nem most, hanem egyszer valamikor a jövőben, viszont Magyarország mindenkori külügyminiszterei legfapadosabb és legkevésbé vállalható példányának az állampárt egyetlen háborús kampányüzenetébe harmonikusan illeszkedő kijelentései az utóbbi napokból engem arra engednek következtetni, hogy van B terv a bukás elkerülésére. Szijjártó, akinek a feje több okból is teljesen megalapozottan gyűrött és nyúzott az utóbbi időben, egyéb hétmérföldes disznóságok mellett ezt találta mondani tegnap reggel a Párt méltán népszerű Igazság órája nevű köldöknéző sci-fi műsorban:

Minőségileg új szakasz kezdődik a magyarországi választásra való felkészülésben, ugyanis az ukránok nyíltan, szégyentelenül, minden még megmaradó diplomáciai akadályt hátrahagyva megkezdték a nagyon durva beavatkozást a magyarországi választásba. Az ukránoknak nem mindegy a választás végeredménye. Hiszen ha a szuverén nemzeti kormány marad, akkor ők nem lesznek az Európai Unió tagjai, Magyarországot nem tudják belehúzni a háborúba, és a magyarok pénzét nem tudják elvinni az ukrán korrupt rezsim működtetésére. Viszont hogyha a Tisza Párt nyerne, Brüsszel pártjaként a magyarországi parlamenti választáson, akkor az ukránoknak meglenne a zöld út az Európai Unióba, a magyarokat belevihetik a háborúba, és a magyarok pénzét is elvihetik Ukrajnába. Az ukránok nyílt, szégyentelen, még a nemzetközi politika mostani hullámai közepette is szokatlan durvaságú beavatkozást kezdtek meg a magyar parlamenti választásba. Gyakorlatilag Zelenszkij elnök és a külügyminisztere bejelentették az indulásukat a magyarországi parlamenti választáson Tisza néven, létrehozták a Tisza Párt kijevi tagozatát. Nagyon vigyázzunk, mert ezen a választáson elveszhet a szuverenitásunk, ha odaadjuk a döntés lehetőségét az ukránok kezébe. 

Ha csak felületesen tekintek vissza az elmúlt tizenhat évre, akkor persze érteni vélem csak éppen leszarom a fenti óbégatásban rejlő aggodalmat: Szijjártó miniszter pártja számára úgy általában – az orosz háborús gyilkos rezsim által elpusztítani kívánt Ukrajnától teljesen függetlenül is – komoly problémát jelent annak a katasztrófának a potenciális bekövetkezése, hogy a magyarok pénzét esetleg nem a saját korrupt rendszerük finanszírozására és az idők végezetéig fenntartására fordíthatják. Ez valóban egy komoly probléma Kelet-Európa legdurvábban eladósodott országának kormánya számára, amelyiknek 2010 óta, amikor elkezdődött az elmúlt száz év aranykorának tekinthető évtized, nominálisan sikerült megháromszoroznia az államadósságot. Lehet hogy igaza volt Szijjártó főnökének, amikor Margaret Thatcher brit miniszterelnököt rosszul idézve nagy pofával állította, hogy a kommunisták mindig kifogynak mások pénzéből? Jó, tudom, 2021 novemberében, amikor a Nézőpont Intézet 15. születésnapi rendezvényén ilyetén nagy mellénnyel anekdotázott Orbán, még a csúnya gyurcsányista baloldallal szemben verte félre a harangokat, nem saját magát kommunistázta, ám mostanra sikerült neki is és a pártjának is végképp azzá válnia, ami ellen véres szájjal harcolt és mindent összehozni abból, amivel az elmúlt tizenhat évben a saját maga által kijelölt ellenségeit vádolta. Ha már kormányozni nem sikerült, erre büszkék lehetnek.

Másrészt sem túl nagy dicsőség Szijjártónak lenni (akkor sem volt az, amikor a világjárvány idején, emberi tragédiákat szégyentelenül meglovagolva kufárkodott a közpénzek százmilliárdjaival), de most, hogy az ellenségnek ellenfélnek sikerült egy olyan komoly, tapasztalt, üzleti életben kipróbált, diplomáciai tapasztalattal is rendelkező szakembert leigazolnia, akinek a szakmai életútjához képest a Soros György által biztosított fél éves amerikai ösztöndíj, a sportmenedzseri diploma, a háborús Oroszország barátságának plecsnije, valamint a főnök töretlen bizalma szörnyen karcsú teljesítménynek tűnik, különösen kellemetlen lehet Szijjártónak lenni. Akkor is az lenne, ha Szijjártónak kivételesen sikerült volna csendben maradni, és nem ragaszkodott volna ahhoz, hogy egy pillanatok alatt lelepleződött hazugsággal (szivárog az orosz kémátjáróházként működő KKM minden irányból) próbálja meg lejáratni dr. Orbán Anitát, aki 2020-ban – amikor még nem volt háború, és az Orbán-kormánynak nem kellett a nemzetközi szervezetekben, így a NATO-ban is nyíltan és szégyentelenül az orosz érdekeket képviselnie – még simán alkalmasnak tűnt a NATO főtitkárhelyettesi posztra, Szijjártó támogatta is teli tüdőből.

Szóval Szijjártó Péter, aki időközben már felháborodottan rikácsolt egyet, miután az Európai Unió Tanácsa hétfőn hivatalosan is elfogadta azt a rendeletet, amely fokozatosan megtiltja az orosz eredetű vezetékes földgáz és cseppfolyósított földgáz importját az EU-ba (loholnak az Európai Bíróságra ugyanazok, akik nem hajlandók végrehajtani az Európai Bíróság jogerős ítéletét, megfizethetetlen), viszont elfelejtett megrökönyödni azon, hogy a háborús orosz haverjai, az orosz kormányhoz köthető hekkerek súlyos kibertámadás révén próbálták a baráti Lengyelország, egy uniós tagállam energiahálózatának egyes részeit megbénítani, minőségileg új korszakot nyitott a közelgő magyarországi választás kontextusában. És ezzel meg is adta a hangot a főnökének, aki már le is forgatta estebéd utánra a propagandavideót, ami ugyanerről szól: az ukrán kormány összehangolt intézkedésekkel akar beavatkozni a magyar választásokba. Hányingerem van tőle, mint Varga Juditnak van, de azért ideteszem: 

Túl annak az alávaló görénység jellegén, hogy egy lepusztított, eladósított, korrupcióban fetrengő ország teljhatalmú, a jövőt felélő kormánypártja tizenöt év pöffeszkedés után azt vetíti a magyaroknak, vagyis úgy akar hatalmon maradni, hogy a negyedik éve az oroszok által gyilkolt, negyedik éve háborúban álló szomszédos ország vezetésének nincs nagyobb problémája, mint beavatkozni a magyar választásba, szerintem ez konkrétan azt jelenti, amire sokan valószínűleg még mindig lesajnálóan legyintenek, pedig elég logikus. Kicsit még annál is logikusabb, mint hogy a nép pártján álló Jakab Péter, a Jobbik egykori elnöke a DK színeiben indul a parlamenti választáson. Mármint ha és amennyiben lesz választás. Mert ami a fentiekből kiolvasható, az egyáltalán nem erre utal. Szerintem úgy állhat a helyzet, hogy a kamukutatásaikkal ellentétben január végére nem sikerült érdemben lefaragni a Tisza Párthoz képesti hátrányból, ezért el kell kezdeni megágyazni annak a narratívának, miszerint a Tisza színeiben induló ukránok akarják megbuktatni a szuverén magyar kormányt. Nem az Orbán mellett nyíltan kampányoló Vlagyimir Putyin és Donald Trump, hanem a geci ukránok. Tehát ha a háborús agresszor azt állítja, hogy ha a magyarok magyarok akarnak maradni, akkor Orbánra kell szavazni, az rendben van, ha az ukrán államvezetés kritikus véleményt mond Orbán kormányáról, az szégyentelen, összehangolt, durva beavatkozás, választási csalás, annak a bizonyítéka, hogy az ukrán elnök és az ukrán külügyminiszter Tisza néven indul a magyarországi választáson.

Amikor a szlovák nagykövetet vagy az oroszt vagy a szerbet kellett volna behívni, Szijjártó lapított, mint szar a gazban, de majd most a főnöke utasítására az ukrán nagykövetet szőnyeg szélére rendeli és a szemére hányja, hogy a humanitárius katasztrófa szélén -15 fokban túlélni próbáló Kijev összehangolt támadásának szándékáról tudnak, szégyellje magát Ukrajna. Vlagyimir Putyin ukrajnai háborújának negyedik, az Európa elleni hibrid hadviselése sokadik évében a számos ország belügyeibe és választási kampányaiba pénzzel is beavatkozó Orbán és Szijjártó a korrupt ukrán rezsimtől félti a magyarországi választások tisztaságát, miközben 2010 óta választástól választásig terjedő csalások sorozatával (ITT a legutóbbi), az állam és a párt korrupt összemosása révén uralkodnak. Semmi kedvem fogadásokat kötni, hogy mi lesz, hogy lesz-e egyáltalán bármi április 12-én, de remélem, mindenki érti, hogy ez mit jelent. Nehogy bárkit meglepetésként érjen a tény, hogy az életéért, a hatalmáért, a szabadságáért futó korrupt rongyember bizony bármire képes. BÁRMIRE.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább