Napsugaras szép reggelt kívánok mindenkinek!
A magyar kormány nem biztosítja az idősek megfelelő életszínvonalhoz való jogát, beleértve az elegendő élelmiszerhez, gyógyszerhez és energiához való hozzáférés jogát – erre jutott a Human Rights Watch frissen közzétett elemzése.
Magyarország elégtelen társadalombiztosítási rendszere sok idős embert arra kényszerít, hogy válasszon, a csekély nyugdíját élelmiszerre, gyógyszerre vagy fűtésre költi-e
– áll a jelentésben. (HVG)
A jelentés egy ENSZ határozatra hivatkozik, mely bekerült a magyar jogrendbe. Eszerint az állam minden polgára számára köteles biztosítani a jogot a szociális biztonsághoz, a megfelelő életszínvonalhoz és az elérhető legmagasabb egészségügyi állapothoz. Így persze a kormány nem csak a nyugdíjasokkal szemben jár el jogsértő módon, hanem minden nyomorban élővel szemben, ám ez egyáltalán nem jelent újdonságot, nincsen min csodálkozni. Azt érdemesebb lenne feszegetni, hogy legalább ennyire fontos lenne az igazsághoz való jog bevezetése, a politikai hazugságok és a hamis propaganda kiirtása. Sokan vannak ebben az országban olyanok, akik nem képesek az önvédelemre akár életkoruk (bár ez így önmagában nem igaz, rengeteg idősebb honfitársunk tökéletesen tudja használni a digitális eszközöket és képes tájékozódni a világ dolgait illetően), iskolai végzettségük, anyagi helyzetük vagy éppen a saját igénytelenségük miatt. Az igazság az, hogy a Human Rights Watch tulajdonképpen meg akarná védeni a kormánypárt fő szavazóbázisát a kormánytól. Lehet vitatkozni vele és lehet tagadni, de attól a tények a legritkább esetben sem szoktak változni; minél iskolázatlanabb, tájékozatlanabb és szegényebb valaki, annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy elkötelezett Fidesz-szavazó. Az ételosztásokon sorban állók nem kis hányada, a leszakadó falvakban nyomorgók nagy része, a napról-napra vegetáló szegények, a megélni alig tudó idősek sok esetben Orbán Viktor leghűségesebb rajongói. Ők tartják hatalomban a kormányt, a kormány pedig szándékosan tartja kiszolgáltatott helyzetben őket, mert így lesznek irányíthatóak. Szóval szerintem először a propagandától kellene megvédeni és tanítani kellene ezeket az embereket. Akkor már akár önállóan is ki tudnának állni a jogaikért.
Nem mindenkinek tetszik a kaliforniai milliárdosok megadóztatásának terve, sokakat megoszt a kérdés, hogy maradjanak vagy menjenek. Az Nvidia vezére, Jensen Huang egyértelműen maradna, és nem zavarja a tervezett adó. Donald Trump agytrösztje, Peter Thiel és a világ leggazdagabbja, Elon Musk is inkább végleg elmenne egy kedvezőbb adózású államba. Kérdés, hogy vinnék-e magukkal vállalkozásaikat is. (Index)
A terv persze még csak az ötletelés szintjén van. Ha lesz elegendő támogatója, népszavazásra írják ki, aztán még az állam kormányzójának is alá kell írnia, szóval ha lesz is belőle valami, az nem holnap lesz. A terv agy, hogy akinek a vagyona meghaladja az egymilliárd dollárt, az egyszeri öt százalékos különadót fizessen be öt év alatt, amit oktatásra, egészségügyre, szociális kiadásokra költene a kormányzat. Ami engem erősen elgondolkodtatott, az a szupergazdagok (egy részének, mert persze nem mindenki van így vele) társadalmi felelősségvállalásának ordító hiánya. Itt akkora összegekről beszélünk, hogy szerintem a többségünk – vagy csak én vagyok így vele – fel sem tudja fogni, mennyi egymilliárd dollár. Azt azért erősen gyanítom, hogy amennyiben ennek az összegnek az öt százalékát – évente egyetlen százalékot – a közösség számára fontos ügyekre fordítják, a vagyon tulajdonosa nem kényszerül ingyenkonyhán étkezni és a családja sem zuhan nyomorba. Érdekes – ez saját megfigyelésem -, hogy azok, akik tényleg maguk is csak szigorú beosztással jönnek ki a pénzükből, szociálisan sokkal érzékenyebbek mint azok, akik több generációnak is elég vagyont halmoztak fel. Ameddig egy átlag fizetésből vagy nyugdíjból élő gondolkodás nélkül ad azoknak, akik nála is jobban rászorulnak a segítségre, addig egy Elon Musk, akinek már amúgy is az agyára ment a túlságosan nagy vagyon, fel van háborodva még a gondolattól is, hogy másokon segítsen.
Váratlan felháborodással és vádaskodással reagált a DK-s Molnár Csaba a Medián szerdán publikált felmérésére, amely szerint a Tisza Párt 12 százalékponttal vezet a Fidesz előtt, és amiben csupán 1 százalékra mérték a DK támogatottságát.
Molnár a Facebook-posztjában azt írta, tavaly két személyes találkozón is azt kérte a Medián a DK-tól, rendeljenek tőlük „sokmillió forintért felméréseket”, a DK azonban erre nem volt hajlandó. Molnár szerint „ez a pénzéhes kamuizé” erre válaszul, bosszúból „próbál egyszázalékos DK-t elhitetni az országgal.” (Telex)
Ezzel nyomban demonstrálta is Molnár Csaba, hogy miért tart ott a DK, ahol tart. Dobrev Klára nem fogja tudni elvinni a vállán a pártot, ez eddig sem lehetett kétséges. Erre előpattan Molnár Csaba és első hallásra, még egy politikával csak érintőlegesen találkozó ember számára is elsőre felismerhető módon beszél akkora hülyeségeket, hogy éppen csak a plafon nem szakad a fejére. A DK már akkor megágyazott ennek a támogatottságnak, amikor sokkal több energiát fektettek a Tisza Párt és Magyar Péter lejáratásába, mint amennyit a Fidesz leváltásába valaha. Értem én a pánikot, hiszen aki másfél – vagy két, három – évtized alatt megszokta, hogy nem nagyon kell érteni semmihez, de a fizetés bőven meghaladja a magyarországi átlagot, az váratlanul szembesül azzal, hogy talán véget ér a jó világ. Mert nem biztos, hogy amit a Fidesz biztosított a számukra – nem véletlenül, hiszen ez volt a NER fennmaradásának egyik fontos pillére -, attól a jelenlegi kormánypárt bukásával ők is el fognak esni. Sajnálatos a dolog, de véleményem szerint nem éri meg a végére ekkora arcvesztést bevállalni.
Jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek! Mi hamarosan jövünk vissza az első beszólással, mint mindig.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.