Nem biztos, hogy túl sokan vannak, akiket hasonló érzések kerülgetnek, de bevallom, én szinte megsajnáltam az ijesztően szerény képességűnek tűnő, ám annál lelkesebb Hankóné Hrágyel Zsuzsannát, a 17 milliárd közpénzt érintő NKA-ügyben letartóztatott Hankó Balázs volt miniszter feleségét, aki szemmel láthatóan önszántából hagyja magát egy olyan szekér elé fogni, amelynek úticélja nem nagyon lehet más, mint a szakadék. Hankónét az a kívülálló számára ijesztő megtiszteltetés érte az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján, hogy elsőként szólalhatott fel a Fidesz zászlómenettel egybekötött pártgyűlésén, ahol nem a saját, hanem a börtönben ülő férje ún. október 23-i, de valójában saját nyomorúságát taglaló gondolatait tolmácsolta. És ez nem volt elég, felsorakoztak mögötte a színpadon a Hankó-gyerekek is, mind a négyen. Akiket már korábban, például azon a szeptember végi hétfői napon is biodíszletként használt a volt miniszter a parlamentben, meg amikor a sofőrje ott hagyta az utcasarkon.
A több felemelő közé becsúszott néhány egészen méltatlan közül szerintem ez volt a tegnapi nap egyik legszomorúbb pillanata, nem csupán a felolvasott levél szürreális tartalma miatt, hanem önmagában azért is, mert elvileg keresztény, elvileg istenhívő, elvileg magukat valamiféle eszmei jóság méltó képviselőinek tartó emberek az istenükre, a hitükre, a morális felsőbbrendűségükre hivatkozva áldozati pózba rándulnak, a gyerekeik mögé bújnak, amikor valójában csak a felelősséget kellene vállalniuk olyan tettekért, amelyeket nem a globális háttérhatalmak, hanem ők maguk követtek el, és amelyek fölött nem Istennek, nem a kereszténységnek, nem a hitnek feladata ítéletet mondani, hanem az igazságszolgáltatásnak.
Már csak azért is, mert az ártatlanság vélelme Hankó Balázst is megilleti, de neki ez nem elég, ő mindenképpen ragaszkodik ahhoz (ha utasításra, azért, ha önszántából, akkor meg azért érdemes a megvetésre), hogy a családja mögé bújva játssza a politikai fogoly ízléstelen, hiteltelen szerepét. Hogy a Fidesznek ez miért érdeke, az nem kérdés, de Hankónénak elvileg lenne lehetősége megóvni a gyerekeit legalább, ha már saját magát nem óhajtja attól, hogy egy csúnya politikai-büntetőjogi ügyben bazári majmokká váljanak. Ő viszont beleállt és a gyerekeivel a háta mögött szavalta a férje levelét, miközben a férje főnöke, távol ettől az egész cirkusztól, Párizs szívében az okostelefonját babrálta a félig kihűlt kávéja fölött. A szavalat lényege:
„Politikai foglyok lettünk, mert nemzetünk és keresztény kultúránk mellett álltunk ki. De mi a börtönből is a szabadságért vívjuk harcunkat értetek, és veletek. A küzdelem örök”.
A polgári, keresztény, konzervatív, szuverenitáspárti közösséggel szemben – lengyel mintára – kreálták azt a politikai koncepciót, amely börtönnel sújtott le: „Minket börtönbe zártak, hogy közösségeinket megfélemlítsék, eltöröljék, kollektív bűnösséget hirdetve. Politikai megrendelésre, előre megírt forgatókönyv szerint dolgoznak, globális szervezetek segítik, és az új hatalomért törleszkedők szolgálják ki őket.”
Az NKA-ügyben úgy ítélkeznek, hogy a programok nyilvános kulturális célját nem is vizsgálják. „Először volt munkatársaim lettek áldozatok, majd olyanokra is rámutattak, akiknek felelőssége sem volt ezen a területen”.
Szinte megsajnáltam Hankónét, pedig nem hívő emberként is úgy gondolom, hogy aki a minden jel és a mindenható főnök saját bevallása szerint is politikai alapon osztogatott közpénzek sorsáról döntő férjét képes volt a keresztre feszített Jézushoz hasonlítani, az valószínűleg nincs rászorulva a sajnálatra és az empátiára. Azon gondolkodtam, hogy ez a nő vajon tényleg elhiszi, amit felolvasott tegnap? Hogy a férje, aki a 30 milliós óvadékáról alkudozó Matolcsyval szemben a NER huszadrangú végrehajtója volt, valóban annyira fontos ember, hogy az egész globalizmus és kitartottjai komplett hálózata fogott össze ellene? Hankóné vajon elhiszi, hogy a férje azért van börtönben, mert igent mondott a teremtett világ rendje szerinti kultúrára, a polgári keresztény konzervatív közösségekre, a nemzetre és a szuverenitásra? Vajon Hankóné tényleg elhiszi, hogy a csuklón hordott piros-fehér-zöld karkötő, és a minden este kilenckor imára kulcsolt kezű közösség jogosult dönteni a férje sorsáról, nem pedig a megfelelő hatóságok és szervek?
Csak azért teszem fel ezeket az álnaivnak tűnő kérdéseket, mert ahelyett, hogy a mókusok és az éhes bengáli tigrisek elé akarnám vetni, ahogy Kövér László az ellenséget), belegondoltam abba, hogy ki tesz ilyet a gyerekeivel, még ha önmagából gondolkodás nélkül csinál is bohócot? Mert félreértés ne essék: amennyiben Hankónénak ez rendben van, márpedig láthatóan rendben van, akkor ő bizony hagyta, hogy bohócot csináljanak belőle és megalázzák. Mi lehetne megalázóbb annál, mint hogy a férjed a börtönben, te a párt színpadán a gyerekeiddel vadászod az együttérzést, minden bajok és bűnök kútfeje meg közben Párizsban kávézik, miután korábban már belökte Balázsodat a busz alá? (Hankó szerint nem volt szempont a politikai hovatartozás, nem ideológiai alapon osztották a milliárdokat az NKA-nál, Orbán szerint viszont Hankó pont azért van börtönben, mert csak olyanoknak adott támogatást, akik a kormány programjához és szellemi tartalmához igazodtak, a másik oldalnak pedig egyáltalán nem adott).
Biztosan más fogalmaink vannak a keresztény kultúráról, a szabadságról és az értékekről, de a simliskedés, a közpénzért vásárolt lojalitás, a kultúrharcos politikai korrupció, a mindenki adóforintjainak szétosztogatása haverok között, egy egész ország alárendelése a hatalom megtartásának, egy bűnözői csoport azonosítása a nemzettel, szerintem párhuzamos a keresztény kultúrával. Vagy ha ez lenne a keresztény kultúra, akkor Hankóné talán tényleg megérdemli, hogy megalázzák. Aki képes ennyire távol tartani magát a valóságtól, az talán tényleg felesleges sajnálni. A Fidesz nehezen tudna már mélyebbre süllyedni, annál nehéz mélyebbre süllyedni, hogy mártírt kreálnak egy bűncselekménnyel vádolt politikusukból és a családját odalökik, hogy tartsa a hátát, amíg Párizsban elkészül a kávé, Hankóné pedig menthetetlen, ha elhiszi amit a férje leírt neki abban a levélben: hogy a keresztény kultúra képviselete miatt ül, és nem azért, mert minden jel szerint közpénzeket el a pártja újraválasztása érdekében. Nem tudom, hogy a gyerekei mit tudnak és mit nem tudnak az apjukról, az is lehet, hogy örömmel vállalják a rivaldafényt, mert tényleg elhiszik, hogy Hankó politikai fogoly, de ez akkor is nagyon szomorú. Amit ezek a gyerekeikkel és a családjukkal művelnek, az nagyon szomorú.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.