A minap én is olvastam azt a megható és szívet tépő hírt, amely szerint Várkonyi Mészáros Lölőné Andrea a tihanyi úton autózva meglátott egy szegény kis teknőst, és felszólította a zurát, hogy azonnal forduljon vissza, mer’ ő most menteni fog. Erről készült is egy szép fotó vagy mifene, én meg elmorzsoltam egy könnycseppet a szemem sarkából. A napi cukiság kimaxolva.
Vágókép. Másnap egy reggeli rádióműsorban egy apuka arról beszélt, hogy van egy kisfia, aki olyan betegségben szenved, ami ugyan gyógyíthatatlan, de szerencsés esetben szinten tartható, nem szerencsés esetben tolószék, vagy élethosszig (kb. harminc év) tartó ágyhoz kötés vár rá. Az egyszeri génkezelés 1,3 milliárd forintba kerül. Amerikában. Kérik, hogy aki tud, segítsen. És igen, tudom, hogy fogunk segíteni, ki ennyivel, ki annyival. Mint ahogy segítettünk a kis Zentének is, aki azóta már „nagyfiú” lett, és szinte teljesen egészséges.
A két hír azonnal a rám igencsak jellemző demagógiát hozta ki belőlem. Nagyon szép ez a teknős mentés (ingyen). De ennek a szent asszonynak vajon még soha nem jutott eszébe, hogy a drága urát ne csak az autó azonnali visszafordulására utasítsa, hanem mondjuk arra, hogy abból a pár ezer milliárd forintból áldozzon már fel pár százat mondjuk egy olyan alapítvány létrehozására, amely nekik csak aprópénz, de sok kicsinek az életet jelentené. Ja, hogy miképpen jön ide a szatyor? Hát úgy, kezitcsókolom, hogy egy rohadt ronda, olcsóbb kategóriás Hermès táska alsó hangon százmillióba kerül, azaz nagyjából tíz és fél ilyen kiegészítő árából kijönne egy élet. (Mellesleg krokodilbőr és nem teknőspáncél, de lehet, hogy majd olyan is lesz, mondjuk szuszpenzornak. Lenne rá kereslet dögivel.)
Tudom, hogy ezt a történetet most igencsak kihegyeztem Andreára, pedig fel lehetne sorakoztatni még több felsőkategóriás „versenyzőt” is, de történetesen Mészáros Lölőné az, aki többtízmilliós szettekben „jótékonykodik”, és szórja a disznók elé a gyöngyöt (elnézést ezért a metaforáért). Persze nem a rivaldafényt és a felhajtást kerülve, hanem a nagy nyilvánosság előtt pózolva.
Az élemedettebbek talán még emlékeznek rá, hogy jó pár éve volt egy Aranyág című tévéműsor, ahol adományokat gyűjtöttek jótékony célokra. A műsor közben a képernyő alján futó „szalagon” folyamatosan jelentek meg az adományozók nevei és a felajánlott összegek. Mari bácsi 500 forint, Józsi néni 200 forint, aztán ezer forint, ötezer forint, háromszáz forint és így tovább. Volt egy névtelenséget kérő adakozó, aki – ha jól emlékszem – egymaga négy és félmillió forintot adományozott. Hiába kérte a névtelenséget, csak kiderült, hogy ki ő. Meg is lett az eredménye, megszületett a kollektív ítélet: népszerűség hajhászó.
Andreának meg a többi „igazi hajhászónak”, aranyat ásónak üzenem: lehet, hogy bizonyos körökben népszerűek vagytok, de az emberség talán többet érne.
„A drága órától nem leszel szép
A maldívos víztől a szemed nem kék
A milliós táskán nem alszol jól
A tisztelet nem jár úgy alapból
Nem tűnik fel hogy az élet nem ér
Többet mint egy falat kenyér
Fáj a fejem mások terveitől
Zápor a gyerekek könnyeiből
Mert nem tudod megenni a Porsche kulcsát
Nem tudod meginni a szőrmebundát
Nem ölel át egy kamu barát
Csak hogyha érzi a pénz szagát
Egy óriási házban óriási csend
A gyereket neveli a tiktokos trend
Kérjetek elnézést mindenkitől
Ellopták az eget a fejünk felől
Élünk és ez nem a mi hibánk
Mi csak élünk és ez nem a mi hibánk
Mi csak élünk és ez nem a mi hibánk
Szóval ne haragudj ne haragudj ránk.”
(Halott pénz: Gyerekek)
Sági Zsuzsanna
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
Semmi kedvem elviccelni a dolgot, úgyhogy nem is fogom. Miközben az újjászületés, újjáépülés, súlyos traumákból való kigyógyulás és demokratizálódás rögös, keserves útjára lépett Magyarország kritikus, gondolkodásra hajlandó, önérdekét felismerő laza többsége még most is azon tipródik (és végül is igaza van) a fideszes hiénák jajveszékelései közepette, hogy Unger Anna mégis miért volt jobb jelölt a […]
A Fidesz fehér zászlós bohóca, a nemzet leggyávább embere nem tűnt el, mint a főnöke az Adria habjaiban, ahova a vitorlás hajóról ugrott be, csak áthelyezte az üléspontját a rothadó liberális belga fővárosba, ahol immár EP-képviselőként rontja a bolygó levegőjét. Aminek nem tudom, mennyi köze van a mentelmi jogához, viszont még mindig létezik olyan sajtóorgánum […]
Kár lenne összehányni magunkat, sőt, talán még a szemünket megforgatni is, annyit talán nem ér az egész, de attól még az erkölcsi toprongy akkor is kicseszi a biztosítékot, ha tudatosan próbáljuk elkerülni. Hatalmas konstruktivitásukban felváltva, egymásra licitálva múlják alul egymást a bukott állampárt képviselői függetlenül attól, hogy megválasztotta őket bárki, vagy a főnökük hányta telibe […]
A parlamenti titkos szavazás eredményére várva akkor még egyszer, utoljára. Senkit semmiről nem akarok meggyőzni, senkinek a nevében nem beszélek, nem akarom jobban tudni, hogy mit akar a magyar társadalom, a nem alaptalanul dühös sok millió ember, ha képes – mintha az élete múlna rajta – egy még fel sem állt intézmény potenciális leendő vezetőjét […]
„Nem szeretem a nagy csinnadrattát, az elnöknek nem látszania kell, hanem a munkát kell megszerveznie, és egy morális falat kell felépítenie a hivatal köré, ahol senkit nem enged be, aki megkörnyékezhetné. (…) Mindenkinek érdemes megkérdeznie a hallgatóimat, hogy érdemes-e engem megvárni a folyosón”. Nem ez volt a legerősebb állítása Unger Anna Róza politológusnak, az ELTE […]
Olyan borzasztó önkény és elnyomás dúl az Orbán utáni Magyarországon, hogy miután a hétfőn újraindult Kossuth Rádió első vendégei között Navracsics Tibor volt miniszter szabadon delirálhatott a polgári demokrata projektjéről és tolhatta le magáról serényen és rezzenéstelenül az elmúlt 16 év penetráns kormányzásának rá eső felelősségét (neki legfeljebb annyi köze van négy ciklusnyi országrontáshoz, mint […]
Miközben a közpénzcsapok elzáródása meg Tiborcz és Mészáros szűkmarkúsága megölte a polgári Magyarországot (?), és a holdkóros trombitások süllyedő hajójának fedélzetén marják egymást, vagy simán sápítoznak, egyben fogadkoznak és fényes szép terveket szövögetnek az utóvédharcosok, szóljunk egy pár szót a nap (egyik) legfontosabb híréről: az Orbán Anita által vezetett Külügyminisztérium a mai napon feljelentést tett […]
A kézfogásnak megvannak az alapvető szabályai, sosem késő megtanulni őket. Idősebb nyújt kezet fiatalabbnak, magasabb rangú az alacsonyabb beosztásúnak, nő a férfinak. Nem véletlenül találták ki így. Kövér László és Kőszegi Krisztián eseténél valaki valóban udvariatlan, azt ne mondjam bunkó volt. Nem Kövér László volt az. (Menczer Végevankicsi Tamás) Azon túl, hogy semennyire nem tűnik […]
Már szóltak neki pár nappal ezelőtt is, hogy ahogy a kormánya bukása előtt, úgy azóta is folyamatosan hazudozik, de a rendőrminisztériumi államtitkári tempó és a keresztényfundamentalista hagymáz nem olvad le az emberről csak azért, mert a polgárok többsége elhajtotta a vérbe. Itt van a mai politikai elmegyógyintézeti példánk és bizonyítékunk arra, hogy a konstruktív párbeszéd […]
Miközben rohadtul örülünk annak, hogy a bukott miniszterelnök a változatosság kedvéért nem Rogánnal és Mari nénivel, hanem Gazsi fiával és Pityu vejével még mindig az Adrián nyaral (nem lehet könnyű tizenhat évnyi nemzetellenes korrupciós kormányzás fáradalmait kiheverni), volna itt egy kis apróság. A Varga Mihály Fidesz-alapító és kollégiumi lábszagtárs által vezetett Magyar Nemzeti Bank, amelyet […]
Kezdem azt hinni, hogy ezek járnak is. Jutott eszembe arról, hogy miközben a külföldön nyaraló bukott fővezérnek is eszébe jutott, hogy az elárult hazája születésnapja van, Navracsics Tibor bukott közigazgatási és területfejlesztési miniszter és polgári demokrata, akinek már rég vissza kellett volna vonulnia a politikából, ha bármit érne a szava és a saját akarata a […]
A hír – ami nem egyszerűen egy hír, mint például az, hogy miért volt ott doktor Várkonyi Andrea aranyásó gázosné az aranytorkú, Fidesznek bazseváló Radics Gigi titkos esküvőjén Birkin táskát villantani – így szól: elérhetők az Orbán-kormány által ELTITKOLT, a Direkt36 által kiperelt gyermekvédelmi jelentések. Amelyek azután készültek el, és amelyeket azután titkoltak el, hogy […]
Úgy látszik, a közpénz-alkoholizmus NER-ben eltöltött több mint másfél évtizede után még annál is súlyosabb elvonási tünetekkel küzdenek a salakpropagandisták, mint gondoltuk. Pedig sejtettük, hogy fájni fog a kijózanodás. Ahelyett, hogy csendben, lehajtott fejjel, hóvirág-pózba rándulva tanulmányoznák azt az interaktív térképet, amire a Magyar-kormány választókerület, összeg és támogatási forma szerint szűrhető módon felpakolta, hogy az […]
Az előzetes miniszterelnöki tájékoztatásnak megfelelően ma reggel elkezdődött a fenékküszöb kialakítása, a helyszínre úsztatott bárkák elsüllyesztése, a felhalmozott betontömböket katonai helikopterek helyezik a mederbe, az ember a saját szemével látja, hogy pörög a munka a paksi erőműnél, rohadtul nem túlzás, hogy három évtizede nem látott komplexitású, nehézségű, mértékű munka folyik Dunaszentbenedek és Paks között, amely […]
Menő, vicces hírentyű hétvégére: „Holnap 10:00 órára meghívom Paksra a parlamenti pártok elnökeit, hogy ott tájékoztassam őket az évtizedek óta nem látott építkezés részleteiről, továbbá a korábbi évek mulasztásairól, amelyek szükségessé tették a beavatkozást” – erről posztolt Magyar Péter miniszterelnök, aki a magyar politikai paletta jelenlegi konfigurációja alapján tehát meghívta Paksra a másik három parlamenti […]
• 41, zömében romos műemléket vett a NER a határon túl, csak egyet sikerült felújítani. Az orbánista Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány bizarr portfóliója puccos hotelekből, romokból, kastélyokból, egykori banképületből, szellemházakból áll. • Demján Sándor nevével ígértek pénzt Nagy Mártonék, a milliárdoknak tavaly ősz óta nincs nyoma. Az érintettek szerint több mint 7 milliárd forintot nem […]
Majd ha lesz egy kis időm, megforgatom a szememet azon, hogy a miniszterelnök honvédségi helikopterrel érezte fontosnak eljutni a Paksi Atomerőműbe kihelyezett kormányülés helyszínére (bezzeg az elődje és kormánya ilyet soha semmilyen körülmények között nem tett volna), de addig is reagálnék a világ szerintem egyik legföldszintesebb, ámde leggazdagabb gázszerelőjének soros sirámaira. Amelyeket azután öntötte közleménybe […]
Sok rosszul és csúnyán vénülő kinyilatkoztatást, jól odamondást szült az aszállyal és brutális kánikulával sújtott elmúlt időszak a nemhogy konstruktívnak, de ellenzéknek se nevezhető Fidesz-KDNP képviselőinek és a szekerüket nagy erővel toló szakácspesták részéről. Ettől függetlenül abban még velük is egyet lehet érteni (ez legalább leírja a valóságot), hogy ha van az országnak energiaügyekért felelős […]
Szegény Bazsi. Mekkorát fordult vele a világ. Nem elég, hogy tavaly még a főnökével együtt nyaralt Horvátországban (és valószínűleg nem büntetésnek, hanem elismerésnek fogta fel), midőn vigyorgott, min a tejbetök azon az oroszlános győzelmi tervvel készült sztárfotón, idén nemhogy már Szerbiába se vitte magával a bukott miniszterelnök trombitaszóra zabálni, vedelni, de a Fidesz legalja propagandistái […]
A hírecske: miközben az ország éppen súlyos energiakrízissel, valamint a hőgutával küzd, és a bukott Fidesz-vezér bizonyára valahol az Adrián vitorlázik és szarik a fejükre meg a hazára, a NER hátrahagyott roncsai, politikusai és propagandistái egymást túlkiabálva erőlködnek azon, hogy kiderüljön, melyikük a leghülyébb… azaz melyiküknek jár majd a legnagyobb jutifalat, ha a főnök megunja […]
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.
