Kiemelt optimizmussal üdvözlök mindenkit, jó reggelt a felkelőknek, szeptember elseje van! Vagyis itt van az ősz, itt van újra s szép mint mindig énekem. Vagy valami hasonló. Az optimizmusra akkor is van ok, ha keservesen állnak az ember dolgai, de majd lesz jobb is. Az optimizmust nem csak az indokolja, amiről tegnap írtam odaát, nevezetesen hogy ha Schmidt Mari néninek valami fáj, akkor az a NER-ideológus asszonyság által szolgált gazdasági és politikai érdekcsoporttal szemben állóknak csak jó lehet, pláne hogy Mari néni milliárdos, a magyarok zöme nem, Mari néninek van luxusvillája az Adrián, a magyarok zömének nincs.
Szóval nem azért, mert a legszebb öröm a káröröm, és az a többségnek jó, ha az általa előszeretettel hamisított történelem kihúzta Mari néni alól a társadalom agymosását, tudatának módosítását, alufóliasisakos ökörségekkel zsibbasztását favorizáló, közpénzt termő szőnyeget, hanem mert mindennemű empátia elképzelhetetlen azok iránt, akik életvitelszerűen és főállásban aláztak, gúnyoltak, megszégyenítettek, tönkretettek másokat azért, hogy ők és a bűnbandájuk könyékig matathasson a tutiban. Közvetve vagy közvetlenül. Igen, sokan másokkal együtt Mari néni is része volt annak a kekvás vircsaftnak, amely miatt a magyarok nem jutottak hozzá a nekik járó sok ezer milliárdos uniós támogatáshoz, miközben Mari néni és a hozzá hasonlók közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelés címen igazgattak olyan orbánista alapítványokat, amelyeknek se a közfeladatokhoz, se a közérdekhez nem volt semmi közük. Következésképpen szerintem nagyon helyes, hogy tegnap megszűnt 16 darab ilyen, felsőoktatási tevékenységet nem végző, kekvának csúfolt képződmény – köztük ezzel a bizonyos Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvánnyal -, ezáltal pedig legalább 1284 milliárd forintnyi közvagyon kerül vissza jogos tulajdonosához, a mindenkori magyar államhoz.
Nyilvánvaló, hogy ez a legalább 1 billió 284 milliárd forint a kanyarban nincs ahhoz a 20 ezer és 60 ezer milliárd forint közé becsült vagyonvesztéshez képest, amiről a nemzeti vagyonvisszaszerzési hivatal elnöke beszélt az elmúlt napokban, tegnap történetesen a közszolgálati jellege visszaállításának valamelyik fázisában lévő közrádióban, amiről egyelőre senki nem tudja megmondani, hogy inkább 20 vagy inkább 60 ezer vagy a kettő között pontosan mennyi, mindenesetre rögtön érdemes hozzáadni azt a mintegy 5500-6000 milliárd forintnyi uniós forrást, amiről korábban az Európai Bizottság elnöke és a magyar miniszterelnök megállapodtak. Amely több ezer milliárdot Mari néni haverja és gazdája az illiberalizmusban, a hangzatos, ámde üres szuverenitási szabadságharcolásban baszott hazahozni, a hazahozás érdekében jogállamisági és egyéb típusú mérföldkövet és szupermérföldkövet teljesíteni.
Talán nem árt feleleveníteni: deklaráltan az volt a terve a Mari néni által szorgalmasan hamisított történelem remélhetőleg utolsó Orbán-kormányának, hogy dehogy teljesítenek semmilyen feltételt, inkább hagyják beleállni az országot gazdaságilag a földbe, és majd jól megnyerik a választást, a következő uniós ciklus költségvetéséről szóló vitában pedig kizsarolják a brüsszeli asztalt borogatva, vagy a kávéautomatát rugdosva a gonoszokból a lóvét. Hogy benézték a magyarok EU ellen hergelhetőségének korlátait, és többek között ennek köszönhetően buktak óriásit áprilisban, nem jelenti azt, hogy ha kizárólag rajtuk múlik ennek a magyar nemzeti sorsot rontó akciótervnek a kimenetele, akkor nem járnak sikerrel. Hatalmas szerencsének tartom, hogy rohadtul nem rajtuk múlt.
Az viszont szerintem önmagában is elegendő a történelem szemétdombján landoláshoz, hogy egyáltalán megpróbálták. És hogyne próbálták volna meg ugyanazok, akik képesek voltak a magyar adófizetők pénzéből csilliárdokat kipengetni egy pusztító világjárvány idején azért, hogy sokak szenvedésén, adott esetben halálán nyerészkedjenek. Ráadásul hozták ki a legtöbbet ebből az egészből, hogy az indokolatlan mennyiségben beszerzett, használhatatlannak minősített lélegeztetőgépeket kvázi átcímkézték. Moszkva tarajos gőtéjének és mindenféle Menczerekből álló cselédségnek sajnos nem sikerült ledarálnia, eltüntetnie azt a 2020-as minisztériumi jelentést, amelyből világosan kiderül, hogy az orosz kémek átjáróházaként funkcionáló minisztérium által a Covid-járvány idején beszerzett több ezer lélegeztetőgép alkalmatlan vagy veszélyes volt kórházi használatra. Tudták, hogy súlyos problémák vannak a gépekkel, de szándékosan megváltoztatták a minősítésüket. Jó lenne napirendre térni afölött, hogy ezek a gecik nevezik magukat a mai napig nemzeti oldalnak. Nem tudom elképzelni, hogy egészséges ember képes ilyen gaztettet végrehajtani a saját honfitársai ellen: megveszi az ipari hulladékot túlárazva, pontosan tudja, hogy ipari hulladékot vett, de tovább tolja a fostalicskát, a veszélyes ipari hulladékra ráhazudja, hogy valójában finom és használható. Hát azt hiszem, hogy ez a sztori fel van tárva tokától bokáig, egyik szélétől a másikig, ha ezt meg lehet úszni, akkor mindent meg lehet úszni.
Ha valakinek valaha felmerült a fejében, hogy Szijjártót valami egészen kínos dologgal zsarolhatja a gazdája, szerintem felejtse el, szó nincs semmi ilyesmiről. Ez az emberiség egyik szégyenfoltja – aki nemcsak meglopta, de veszélybe is sodorta magyarok egészségét és életét, aki még februárban is hazudott arról, hogy újabb akkuipari üzemet hozna létre a CATL egy leányvállalatán keresztül Debrecenben, hazugsággal vádolta a sajtót, amivel szemben a valóság az, hogy ezúttal is úgy vágtak bele a beruházás megvalósításába, hogy a debreceni lakosságot nem tájékoztatták előzetesen arról, hogy akkuipari célokra fogják használni az épülő csarnokot, amit a szemükkel láttak – a mindenkori magyar politika egyik legalávalóbb gazembere. Bármire hajlandó, a gazdájába szerelmes morális hulladékanyag, akit nem kellett zsarolni, önszántából, boldogan, meggyőződéssel követett el mindent, amivel megbízták és talán azt is, amivel nem.
Vannak még ilyenek. Akik nélkül az elmúlt tizenhat év nem jött volna össze ilyen tökéletesen a korrupció és az embertelenség kormányának. Erről jut eszembe: ma távozik a nyomokban alkotmánybíróságot tartalmazó Ab éléről a magyar jogállam legyilkolásában kulcsszerepet játszó Polt Péter másik erkölcsi hulladékanyag, aki legfőbb ügyészként tette tönkre közvetve ezt az országot, midőn hosszú éveken át futni hagyta az állampárt nehézsúlyú gazdasági bűncselekményeinek elkövetőit. Nem egyszerűen egy legfőbb ügyészből lett Ab-elnök távozik ma, hanem egy olyan alak, akinek párja nincs a jelenkori európai kultúrkörben. Nincs sehol máshol az EU-ban egy olyan ország és a világon se lehet túl sok, aki nem üldözte a bűnt, hanem aki megkerülhetetlen kulcsfigurája volt egy európai maffiaállam kiépítésének és működtetésének. Hát innen lesz szép nyerni, drága véreim.
Ámde fő az optimizmus. Szeptember elseje van, a jövő bizonytalan és kiszámíthatatlan, számunkra főleg. Nem ígérünk semmit a jövőre nézve. Most még nem írjuk, hogy kösz a halakat, de ami késik, az később lesz. A részletekkel majd jelentkezünk. Csáó.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.