Koppenhága, Dánia
Bécs, Ausztria
Melbourne, Ausztrália
Sydney, Ausztrália
Zürich, Svájc
Genf, Svájc
Osaka, Japán
Adelaide, Ausztrália
Vancouver, Kanada
Tokio, Japán
Ezek jelenleg – és szinte már jó ideje – a világ legélhetőbb városai. Az Economist Intelligence Unit (EIU), amely az Economist magazin egyik leánycége minden évben összeállítja ezt a listát, amelyen az utóbbi években olyan nagy változást nem láthattunk. Az jellemző ugyanis ezekre a listákra, hogy azokon az európai, kanadai és ausztrál városok dominálnak évről-évre. Persze ott van Japán is, illetve még egy pár más fejlett ázsiai demokrácia is, azonban messze Európa az a kontinens, amely a legtöbb várost adja a top 50-ben. Ennek oka pedig nem más, mint hogy létezik a mindenki számára elérhető egészségügy – egyes országokban jobb, más országokban rosszabb -, az oktatás sok országban ingyenes, és van szociális ellátás is. A városok infrastruktúrája fejlődik, a tömegközlekedés megfizethető és elérhető a többség számára, miközben rájöttek arra is a legtöbb városban, hogy zöldülni kell, hiszen különben a nagyvárosainkban fogunk megsülni az éghajlatváltozásnak köszönhetően.
Az sajnos nem túl meglepő, hogy egyetlen afrikai város sem lelhető fel ezeken a listákon, de az már egy kicsit meglepő, hogy a magára olyan nagyon büszke Egyesült Államok nem igazán képviselteti magát ezen a listán, legalábbis nem annak a legelején. Idén Honolulu, a hawaii nagyváros szerepelt a legjobban a maga 25-ik helyével, de példának okáért a sokak által ismert és kedvelt New York mindössze a 66-ik helyet szerezte meg. Ehhez képest a lerohanni, megvásárolni, vagy elfoglalni kívánt, rosszul működő Kanada ott szerepel a 9-ik helyen, a legjobb észak-amerikai országként. Ez sem mást bizonyít, mint hogy a nagyon imádott és becsült Egyesült Államoknak még jócskán van mit tanulnia a lesajnált, összeomlónak hitt Európától vagy Kanadától. Mert lehet, hogy gazdaságilag kisebb jelentőségűek, de az igazság az, hogy az emberek nem csak gazdagabbak akarnak lenni, hanem olyan körülmények között akarnak élni, amelyek ideálisak.
Márpedig ez a lista pontosan ez alapján rangsorolja a városokat, tehát elmondható, hogy ezekben a városokban annak ellenére, hogy mit is gondol magáról az Egyesült Államok vezetése, az életszínvonal magasabb. Ezt egyébként a túráimra érkező amerikai turisták többsége is megerősíti, akik elképesztően élvezik azt, hogy tudnak gyalog közlekedni, vannak buszok, vonatok és metrók sok városban, tiszták az utcák és létezik ingyenes orvosi ellátás. Lehet, hogy egy-egy amerikai városban magasabb a fizetése sokaknak, mint mondjuk egy-egy európai városban – mondjuk Koppenhága pont nem ilyen, hiszen ott is magasak a fizetések -, de mit érnek a pénzükkel, ha az orvosi ellátás sokszor megfizethetetlen, ha szükségesek az autók a család minden tagja számára, vagy ha a lakhatás megfizethetetlen? Mert lehet, hogy csak 1200 euró körül keres sok spanyol, de hogy ezért a pénzért tudnak maguknak venni ételt és italt havonta, valamint még szórakozásra is marad nekik, az egészen biztos.
Ezek a nagyvárosok már évek óta dominálják a listát, ami nem csoda. Nem véletlenül tartják sokan a világ legélhetőbb városainak ezeket a helyeket, ennek több évtizedes kemény munka az előzménye. A cél az volt, hogy egy mindenki számára élhető, fejlődő, tiszta várost hozzanak létre, ahol jó élni. Nem a legmagasabb fizetések elérése volt az alapvető cél, hiszen a pénz csupán egy dolog. Képzeljük csak el, mennyire lehet jó dolog teszem azt milliárdosnak lenni egy veszélyes, infrastruktúrával alig rendelkező nagyvárosban? Az ember inkább él szerényebben, de egy olyan helyen, ahol pontosan tudja, hogy ha valami van, akkor nem marad magára. Lehet, hogy magasabb adót fizet, mint sok más helyen, de ezért cserébe az állam garantálja, hogy ellátja, ha arra van szüksége. Persze ezen városok sokkal többet nyújtanak ennél, de ez alapozza meg azt, hogy ez az életvitel egyáltalán kialakulhatott. Egészségügy, oktatás és szociális ellátás nélkül ugyanis minden más huszadrangú, legalábbis sok nyugati ember számára.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.