Július 3,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


A közpénz elapadt, a méreg nem

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 20,030 forint, még hiányzik 2,979,970 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Verőfényt, jó reggelt, kulturált pénteket! A világbéke aligha, de a hétvége hamarosan kitörik, valószínűleg ez is öröm mindenkinek, akit érint, örüljünk!

„Amíg nem történik meg, hogy gyöngeségeinken felülemelkedve ez az áldatlan állapot megváltozik, nem vagyok képes elfogadni ezt a mindannyiunk számára megtisztelő címet” – írta Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében Krasznahorkai László, aki arra a kérdésre reagált, hogy elfogadná, vagy nem fogadná el, ha a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jelölné a Nemzet Művésze elismerésre. A Nobel-díjas író arra hivatkozik, hogy „mindannyian tisztában vagyunk azzal az áldatlan helyzettel, amely egy egymással hadban álló, történelmi egyet nem értéssel megvert művészeti életet jellemzi Magyarországon”, majd hosszasan sorolva MMA-tagok és nem MMA-tagok neveit, felteszi a kérdést, hogy ezek a nagy művészek hogyan kerülhettek egymástól ekkora távolságra, külön táborokba, egyáltalán hogy kerültek táborokba?

Nagyon fontos a kérdés is, a dilemma is meg, a szomorúság is. Nincs tudományos megfejtésem, de ha a művészeti élet is ugyanúgy Magyarország, mint annyi minden más, akkor viszont eléggé pontosan tudható, hogyan képződtek a táborok. A politikai kultúrháború szülte ezeket, bár szerintem távolról sincs olyan messzire egymástól mondjuk Sebestény Márta MMA-tag és Enyedi Ildikó nem MMA-tag, mint amennyire a megbukott politikai kurzus távol került a normalitástól, a nemzeti minimumoktól, mert ebben az elborulásban magával rántotta az elvileg őt támogató művészeket is.

Következésképpen bár érteni vélem Krasznahorkai László dacos szomorúságát, egy ilyen felkérés pontosan az a gesztus lenne, ami ennek az áldatlan helyzetnek, ennek az egymással hadban állásnak, ennek a történelmi egyet nem értésnek a felszámolásához vezethet. Ennek az elutasítása pedig éppen ezért azt a szakadékot, már-már törzsi szembenállást konzerválja, ami nem mellesleg az egész országot is jellemzi, nem pusztán a művészeti életet, és amit teljes joggal és indokolt szomorúsággal nehezményez a világhírű író. A méreg forrása persze nem apadt el, nem tűnt el teljesen (csak a közpénz apadt el jelentősen, amiből terjeszteni lehet), a traumák frissek és súlyosak, de az első lépéseket meg kell tenni a gyógyulás irányába. Már csak azért is, mert pont olyan hosszú és fájdalmas lesz, mint a fent hivatkozott poszt.

Szerintem legalábbis, márpedig én sokkal kevesebb kérdésre tudom a választ, mint azok, akiknek mindenre kész, ellentmondást nem tűrő válaszaik vannak, így aztán – egy óriási váltással – azt sem tudom megmondani, hogy ha netán Hajdu János TEK-főnökből lett fideszes biztonsági igazgatót esetleg súlyos bűncselekmények elkövetésével vádolják meg az aranykonvoj-botrányban (ha és amennyiben), akkor meddig hajlandó megőrizni a feltétlen és kritikátlan lojalitását a főnöke irányába, aki felé a szálak vezetnek. Nem tudom, de nem is biztos, hogy az az igazi kérdés, hogy vajon Hajdu énekelhet-e, hiszen már most is vannak olyan vallomások, amelyek alapján az igazi döntéshozókat, akár Orbánt is azonosítani lehetne. Ennél sokkal fontosabb kérdés, hogy lehet-e komolyan számítani arra, hogy egyáltalán megvádolják a bukott despota magántestőrét. Lesz-e, aki megvádolja, tekintve, hogy a legfőbb ügyész, a háromnevű Polt-utód ebben durván ellenérdekelt. Hát hiszen maga is döntéshozó volt, érintett volt az alapügyben. Vagyis ahogy Laczó Adrienn ügyvéd fogalmazott: tőle elfogulatlan, valóban szakmai nyomozásfelügyeletet várni illúzió, ez már abból is látszik, hogy Hajdu szabadlábon védekezhet, tanúkat befolyásolhat. Azt már szinte felesleges is említenem, de azért mégis: a Legfőbb Ügyészség évek óta két olyan céget von be a kommunikációs feladatai ellátásába  (amelyeket nem mellesleg házon belül is el tudnának látni), amelyek közel állnak a Fideszhez, ezekkel a mai napig szerződéses viszonyban áll. Vagyis a fideszes kommunikátorokat foglalkoztató ügyészségtől elvárni, hogy korrekt munkát végezzen akkor is, ha fennáll a veszély, hogy elássa a maffia fejét, némiképp böszmeségnek tűnik.

Az meg a világ viccének, vagy még annál is rosszabbnak, ahogy a néma horgászok védőszentje öntudatra ébredt, aktiválta magát, utasít és követelőzik, miután az alkotmányos puccsos, közjogi szőnyegbombázásos, hideg polgárháborús, orwelli világos lázálmainak kiteregetése után a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón a miniszterelnök szóvá tette, hogy megérti a sértődöttségét. Magyar Péter azt találta mondani, hogy Áder János sértődöttsége érthető, hiszen a kekvák állami tulajdonba vételével a „hozzá köthető milliárdos pénzszivattyú alapítvány” is állami fenntartásba kerül, és „elesik egy nagy bevételtől ő is, meg a sameszai is”. A miniszterelnök tudni véli, hogy a volt köztársasági elnök vezette Kék Bolygó Alapítványból „évek óta lapátolták ki a közpénzt”, miközben a volt államfő hatmilliós havi juttatásban részesül, felújították villáját, és még személyzete is van. Erre jött a felszólító közlemény, miszerint az őt törvénysértéssel vádoló kijelentései miatt legkésőbb jövő hétfőig tegye közzé az elmondottakat alátámasztó bizonyítékait, vagy kérjen bocsánatot.

Nem az a kérdés, hogy ez a fennállása során mintegy 20 milliárd (?) forint közvetlen és közvetett állami támogatást felzabáló klímavédelmi alapítvány minő eredményeket tudott felmutatni párhuzamosan azzal, hogy a pénzelői a kórházaktól a vonatokig mindenhol hagyták lerohadni a klímát, majd előálltak a zsírra szállt por elmélettel. Ez pont annyira abszurd, mint hogy a rászorulókat életvitelszerűen, 16 éven keresztül árokba rugdosó, a rászorulók nyomorúságán a hatvanpusztai rezsicsökkentést, vagyis a rá nem szorulók luxuséletét pofátlanul közpénzből finanszírozó korrupció pártja azért van kiakadva, mert a mintegy 400 ezer gyereket érintő iskolakezdési támogatás szerintük nem csak a rászoruló családokat fogja segíteni, és Magyar Péter kapja be, mert nem duplázta meg azonnal azt a családi pótlékot, amit ők 2008 óta nem emeltek. Hanem hogy nekem nem lenne akkora arcom Áder helyében mint Papp László debreceni polgármesternek, miután Ruff Bálinthoz került a Kék Bolygó. Az is igaz, hogy én miniszterelnökként most már lassan leállnék az effajta vagdalkozásokkal is, nem kell minden politikai elemzővel és nyugdíjas államelnökkel leállni izmozni, de hogy a világon semmi nem indokolta azt a nagyságrendű közpénz támogatást, amiből Áder podcast műsort gyártott és mindenféle érdemi eredmény nélkül lamentált az aggasztó környezetváltozás levelibékák szaporodására gyakorolt hatásairól úgy, hogy a finanszírozói magasról tojtak a környezetvédelemre, az kurvaélet.

Ahogyan az említett debreceni polgármester is rohadtul el van tévedve, hát hiszen kiesett a száján, hogy nem ő, hanem a két és fél hónapja hivatalba lépett kormány a felelős a Semcorp nevű méreggyár pusztításáért, neki semmiért nem kell bocsánatot kérnie. És tényleg. Hát mi a fasz köze lehetne Papp László nertársnak ahhoz a beruházáshoz, amit 2021 őszén lengetett be Pjotr miniszter, amihez az orbánista magyar állam 13 milliárd forint állami támogatást biztosított? Ugyan mi? Az tény, hogy Papp bocsánatkérése lófaszt se változtatna azokon a brutális szennyezésre utaló értékeken, amikről ő természetesen nem tudott semmit, a kormányhivatal tehet róla, lehet oszlásnak indulni. Hogy le kéne mondania? Ugyan már, ne röhögtessük. 13 ezerszeres határérték túllépés? Hogy a civilek szóltak előre? Hogy a szakértők szóltak előre? Hogy a lakosság nélküli lakossági fórumok idején is tudta, mondta mindenki, hogy ez lesz? Na és. A Tisza-kormány tehet róla? Hát persze.

Írjuk oda a többi mellé. Ahol olyasmik vannak feljegyezve, mint hogy az Origo fél év alatt félmilliárdot, a Pesti Srácok kétszázmilliót szakított állami hirdetésekből gyűlöletkeltő hazugságok terjesztésére. És most? Hát legfeljebb kirúgnak mindenkit, megszűnik egyik-másik szennyorgánum, de hogy hány ember életét tették tönkre és azért ki kérjen bocsánatot, ki vállalja a büntetőjogi felelősséget? Hát az új kormány, gondolom. Meg azok, akik soha semmilyen közpénzt nem kaptak semmire. Se arra, amire Áder, se arra, amire az Origo. Sebaj, lesz még így se, de legalább a vármegyék és a főispánok is mennek a levesbe, kézen fogva az Orbán-kormány által befogadott bűnözőpolitikusokkal együtt. Minden más később lesz, további jókat mindenkinek!

Támogasd a Szalonnát

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.