NEHAZUGGY

A politikus az alkalmazottam, akivel szemben vannak elvárásaim

Vogronics András | Ma | 10:30

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 614,140 forint, még hiányzik 2,385,860 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

És akkor ez is megtörtént végre-valahára, még ha nem is ezen múlik az életünk. Semmi nem múlik ezen. „Az oldal átmenetileg átalakítás alatt” – ez fogadja azokat, akik valamiért a korábban Orbán Viktor minden megnyikkanását terjesztő miniszterelnok.hu oldalra látogattak az elmúlt napokban. A bukott Orbán hivatalos oldala, az orbanviktor.hu mindeközben a fidesz.hu-ra irányítja a honlapra véletlenül odatévedőket, ami viszont nem tölt be. Azt egyelőre nem tudni, mi lesz a sorsa a miniszterelnok.hu oldal korábbi archívumának, és azt sem, hogy Magyar Péter fogja-e használni az adott URL-hez tartozó oldalt.

Atyaég, hogy én mennyit böngésztem, olvasgattam ennek a maffiózónak az oldalát, hogy pontosan tudjam idézni mindazt, ami a cserepes száját elhagyta. Remélem, megmarad ez az archívum, mert azért itt tényleg minden dokumentálva volt az elmúlt évekből, és utólag még tanulságosabb lesz visszaolvasni, hogy a nagyérdeműnek mit mutattak meg a valóságból, és hogyan verték át az embereket.

Közben elkövettem azt a hibát, hogy beleolvastam a tegnapi írásom alatti hozzászólásokba. A cikket Magyar Péterrel kapcsolatban írtam, és felvetettem, hogy szerintem a kegyelmi ügybe való beleállása veszélyes is lehet a volt felesége okán. Főleg egyes kommentek fényében visszaolvastam, és nem találtam benne egyetlen olyan szót se, ami alátámasztaná azt, amit a szememre hánytak többen. Még csak kritizálni se kritizáltam, de például elismerően írtam az elmúlt két éves teljesítményéről. Ezért úgy döntöttem, hogy nem fogok elnézést kérni senkitől, aki félreértett. Soha nem azonosítottam a Szentírással azt, amit gondolok, próbáltam mindig megérvelni a véleményemet, és ez ezután is így lesz. Eszembe jutott, hogy amikor Magyar Péter színre lépett, azonnal megkaptam, hogy áruló vagyok, mert bántom Gyurcsányt, holott nagyon régóta kritikus voltam vele. A világért sem szeretnék abba a helyzetbe kerülni – állítólag éppen ezt akarjuk meghaladni -, hogy magyarázkodni kelljen nem személyeskedő, nem agresszív, nem az emberi méltóságba gázoló vélemény miatt. Az, hogy kormányváltás történt, nem jelenti azt, hogy a jelenlegi kormányt, a miniszterelnököt, a döntéseket nem szabad kritikával illetni, mert azonnal jönnek a minősítések. Amiknek semmi közük a tartalomhoz és nélkülözik az érveket is.

„Gondolom régebben mások írták a Szalonna cikkeit, mert lényegesen magasabb értelmi színvonalat képviseltek.”

„Privát kérdésem: Ön miért utálja ennyire Magyar Pétert és azt, amit véghezvitt 2 év alatt?”

„Én sem értem a szalonna indokolatlan érvelését! Jó lenne ha konkréten tényeken alapulna írása!”

Nos, kedves olvasó, ami a tényeket illeti az van, hogy pontosan annyit tudok én is, amennyit az érintettek engedtek megismerni erről az ügyről. Nem sokat. Akik a teljes igazságot ismerik, kivétel nélkül kussolnak. Itt egyetlenegy megoldás lenne, ha például Varga Judit elmondaná, hogy valójában miért ellenjegyezte azt, amivel kapcsolatban fenntartásai voltak. De még egyszerűbb lenne, ha Novák Katalin kiállna és elmondaná, hogy ki volt az, akinek nem tudott nemet mondani. Ám mivel neki nem kötelessége indokolni a döntését, még egy ilyen súlyú ügyben sem (ezen akar változtatni a kormány, bár ebben szerintem a kollégának van igaza: az államfő erkölcsi integritása garantálhatja csak, hogy ilyen döntések nem születhetnek), ezért ha ő nem mondja el, hogy mi történt, soha az életben nem fogjuk megtudni.

Sokan kérdezik, hogy miért foglalkozom ezzel a témával ennyit, a válaszom egyszerű: szerintem jogom van tudni, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett legsúlyosabb bűncselekménnyel összefüggő kegyelmi ügyben mi az igazság. Nem nekem, az egész társadalomnak joga van ehhez. Attól függetlenül is, hogy ráadásul történelmi jelentőségű oka volt ez a NER bukásának. Egyébként meg ha Magyar Pétert nem lehet kritizálni (még egyszer hangsúlyozom: ezúttal semmi ilyesmit nem tettem, csak jeleztem, hogy a kegyelmi ügy akár veszélyes is lehet számára), akkor meg lehet cseszni ezt az egész rendszerváltást. Vagy amit annak nevezünk. Pont az lenne a lényeg, hogy kritikusan viszonyuljunk a mindenkori politikusokhoz, közszolgákhoz. A politikus, a közszolga nem bálvány, nem popsztár, hogy rajongjunk érte és istenítsük. A saját gyerekemet is szeretem, de ha hülyeségeket csinál, akkor rászólok, jelzem neki, hogy okos legyél, mert hülyéből van elég. Nem azért, mert utálom, hanem azért, mert én vagyok az apja, és jót akarok neki. A politikus nem a gyerekem, hanem az alkalmazottam, akivel szemben viszont ugyanúgy vannak elvárásaim. Legyenek is mindenkinek a mindenkori kormánnyal, a mindenkori ellenzékkel, a mindenkori közszolgálatot ellátókkal szemben.

És ami a legfontosabb: a kritikus nyilvánosság mindig ellenzékben van. Ahogy a kritikus, független újságíró (mi nem vagyunk azok), mindig ellenzékben van. Egy újságíró, a kritikus polgár tényeken és hiteles információk alapján bírál, mert a vélemény szabad állítólag, a hír viszont szent. Ha pedig hibázik, akkor elnézést kér. Mondjuk én utálom ezt a szót, mert elnézni a kecske szarva között lehet, tehát ha hibázik, akkor bocsánatot kér. Nem hinném, hogy bárkit megsértettem volna, és a jövőben is figyelni fogok erre. Arra viszont egyáltalán nem törekszem, hogy kesztyűs kézzel bánjak azzal, aki tudatosan lopta, csalta, hazudta végig az elmúlt 16 évet, vagy esetleg erre készül. Nem mellesleg mindig mi írtuk a Szalonna cikkeit, csak most már valamivel kevesebben írjuk. Bár nem tudjuk a hiányát pótolni, de igyekszünk méltók lenni elhunyt kollégánkhoz, aki sokat küzdött egy sokkal jobb országért, de aki sajnos már nem élhette meg ezt a pillanatot. Bármit megadnánk azért, hogy láthassa ezt az új világot. Aki ha úgy érezné, hogy rászolgált, akkor ugyanolyan kíméletlenül bírálná az új kormányt is, mint a bukott Orbán-kormányt. Szigorúan a tények alapján.

Nem utolsó sorban. Olyan celebekkel várják az érdeklődőket a magyar közmédia Duna Napok nevű fesztiválján Torockón, akik április 12. előtt büszkén adták nevüket és hangjukat a Fidesz kampányához (Tóth Gabi, Nagy Feró, Korda György és Balázs Klári). A 12. alkalommal megrendezett háromnapos esemény szervezője a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., az a közszolgálati médiaszolgáltató vállalat, amely alárendeltségébe tartozik többek között a Duna TV, az M1, a Kossuth Rádió és az MTI is. A belépés és a koncerteken való részvétel ingyenes. Ja, ez az a Duna Médiaszolgáltató, amelynek az éves beszámolóját a cég tulajdonosi jogait gyakorló Közszolgálati Közalapítvány Közszolgálati Testület nem fogadta el, ezért a vezérigazgató leváltását kezdeményez(het)ik.

Biztos lesznek, akik ezt is indokolatlan számonkérésnek tartják, de szerintem Magyar Péternek és kormányának az egyik legfontosabb és legsürgősebb feladata a propaganda kanálissá züllesztett közmédia függetlenségének visszaállítása. Nem könnyű feladat, de nem tűr halasztást. Elemi érdekünk, hogy a közszolgálat végre valóban objektivitást és függetlenséget, és ha lehet, folyamatos edukációt is jelentene. Ez bizonyos szempontból legalább annyira fontos, mint az egészségügy vagy a közoktatás rendberakása.

Ceterum censeo: a bukott Orbán-kormányt és valamennyi cinkosát felelősségre kell vonni!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!