Számtalan országban – messze nem csak Magyarországon probléma ez – az ősz közeledtével arra lehet figyelmes az ember, hogy a városok külső területein áll a füst. Ezt a füstöt sokszor azok az emberek okozzák, akik összegyűjtik az avart, a lehullott ágakat, mindenféle egyéb szerves hulladékot, amit aztán felgyújtanak. Ez a szokás távolról sem annyira régi módszer, mint azt sokan gondolják.
A Telex utánajárt ennek a kérdésnek, és kiderült, hogy a vidéki települések körüli avarégetés mindössze a huszadik második felétől kezdve vált elfogadottá, kvázi normálissá. Pontosabban normális soha nem volt, viszont sokan normalizálták azt, mégpedig azzal, hogy az avarra, mint szemétre, mint problémára gondoltak. Szemben a korábbi felfogással és hozzáállással, miszerint az avar egyfajta kincs, amelyet arra használtak, hogy jobbá tegyék a talajt és komolyabb hozamot érjenek el. Ez viszont időigényes, ami sokak életvitelével szembement, ezért aztán maradt az égetés, amely azonban elképesztő károkat okoz a környezetben.
Pedig az elég kézenfekvőnek tűnik, hogy egyszerűen be lehetne tiltani ezt a tevékenységet, hiszen senki nem nyer vele, nagyon konkrétan a lustaság szülte ezt a gyakorlatot. Az azonnali megszüntetéséhez annyi kellene, hogy ezt a rendelkezést törvénybe iktassák. Mint ahogy az autósok sem értenek sokszor másból, mint a tiltásból, úgy az avarégetőkkel is meg lehetne tenni pontosan ugyanezt. Lehet, hogy fenyegetőznének, tiltakoznának és vernék magukat a földhöz, viszont ha betiltják az avar égetését, akkor az ellen maximum háborogni tudnak, de érdemben mást nem. Márpedig ha ez tiltásra kerülne, akkor az ember végre élvezhetné a friss levegőt, kiteregethetne az udvaron, vagy erkélyen, és nyitva hagyhatná az ablakot is minden gond nélkül.
Sokan önző módon bele sem gondolnak, hogy micsoda pusztításra képes egy ilyen füstfelhő. Már akár száz kilogramm avar elégetése is elég ahhoz, hogy 90 millió köbméter levegőt határérték felett elszennyezzen, amely megfelel egy ezerfős település földfelszíntől 100 méteres magasságig terjedő teljes levegőmennyiségével. Mindezt miért? Azért, mert Józsi bácsi vagy Mari néni úgy gondolja, hogy ő márpedig el fogja égetni a gallyakat és faleveleket, hiszen azok csak elcsúfítják a kertjét. Persze törvényileg ez sok helyen a mai napig megtehető, ezért a település lakói kénytelenek voltak alkalmazkodni hozzájuk, ez viszont nem jelenti azt, hogy nincs itt az ideje annak, hogy ezen változtassunk. Elvégre a Föld levegőjének megtisztítása a jelen kor egyik legfontosabb megoldandó feladata.
Egyes helyeken a gyárak szennyezését korlátozzák, máshol az autók számát csökkentik a városokban, vagy éppen zöldterületeket hoznak létre. Ezek egyenként nem elegendőek arra, hogy komoly változásokat idézzenek elő, viszont ha ezek mindegyikével harcolunk a légszennyezés ellen, akkor valódi eredményeket is elérhetünk. Ehhez csak akarat kell, illetve az, hogy egyesek ne érezzék úgy, hogy ők mások felett állnak. Ne érezzék úgy, hogy nekik mindenhez joguk van, ezért az ezzel egyet nem értők jobban teszik, ha inkább befogják a szájukat. Márpedig a világ egy jobb hely lenne mindannyiunk számára, ha ezek az emberek jobban átgondolnák, hogy nem csak ők élnek ezen a bolygón, és igenis vannak olyan szokások és gyakorlatok, amelyek ma teljességgel elfogadhatatlanok. Ezek egyike éppen az avarégetés, amely magyarok tízezreinek életét keseríti meg évente.
De az a jó, hogy új kormánya van Magyarországnak, amelynek van környezetvédelemmel foglalkozó szaktárcája sok remek szakemberrel, ezért talán hamarosan átgondolnak majd a döntéshozók ilyen fontos döntéseket is. Már most is kijelenthetjük, hogy jó irányba indultak el azzal, hogy azonnali hatállyal leállították az értelmetlen, minden szakmaiságot nélkülöző tarvágásokat országszerte. Szükség van ugyanis az erdőinkre és arra, hogy a zöldterületek ne csökkenjenek, hanem nőjenek az országban. Ahhoz ugyanis, hogy fellélegezhessük, az kell, hogy minden értelmetlen és a természetre káros tevékenységet hatóságilag felfüggesszenek. Ameddig ugyanis a nem feltétlenül mindig bölcs emberekre van bízva, hogy milyen döntést hoznak, addig tovább „élvezhetjük” ezeknek az önző döntéseknek minden következményét. Lehet persze, hogy törvényesen csinálják, amit csinálnak, de ez még nem jelenti azt, hogy ennek bárki is örül. Csak azért, mert valamit nem tilos megtenni, még nem kellene azt gondolni, hogy nincs bármely más módszer ennek az érvényesítésére. Az avarégetésnek egyszer és mindenkorra véget kell vetni, ugyanis azzal senki sem nyer.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.